Ön is nehezen ébred néha? Rájöttek a tudósok, mi állhat a háttérben – és nem, nem csak a kevés alvás

Egy bizonyos agyi mintázat lehet felelős a reggeli frissességért – vagy éppen kómás állapotért. Úgy tűnik ugyanis, nem mindegy, milyen fázisból ébred fel az ember.

  • HVG HVG
Ön is nehezen ébred néha? Rájöttek a tudósok, mi állhat a háttérben – és nem, nem csak a kevés alvás

Senkinek sem kell bemutatni azt az érzést, amikor szörnyű az ébredés, és legszívesebben szundi helyett inkább kinyomná az ébresztőt, hogy aludjon még pár órát. Egy friss kutatás most úgy találta, sok, az előző napi lefekvésre vonatkozó „szabály” talán nem is ér semmit: az elalvás és a másnapi ébredés között ugyanis nincs kapcsolat. Más lehet a kulcsa a tökéletes (vagy legalább: jobb) reggeleknek.

Az idegtudósok 20, éppen felébredő ember agyi aktivitását követték – volt, hogy természetes ébredést figyeltek meg, míg máskor ébresztőórásat. Összesen több mint 1000 ilyen ébredési fázist vettek górcső alá. Megállapították: valóban van egy mintázata az ideig aktivitásnak ébredéskor, de ez valamelyest eltért azoknál, akik az álmokban gazdag REM-fázisban voltak épp. Ők ugyanis nagyobb eséllyel vallották magukat fáradtnak ébredéskor, mint azok, akik épp nem REM-fázisból ébredtek – írja a Nature.

„Az volt a meglepő, hogy ez (a minta – megj. a szerk.) mennyire következetes volt valamennyi ébredésnél, és hogy ez milyen kapcsolatban volt a szubjektív megfigyelésekkel” – részletezi a megállapításokat Francesca Siclari, a Current Biology folyóiratban megjelent tanulmány szerzője, a Holland Idegtudományi Intézet idegkutatója.

63%-kal növeli az álmatlanság esélyét, 24 perccel rövidíti az alvást – mi az?

Ne vigye magával az ágyba a mobilját: egy friss vizsgálat szerint durván rontja az alvásminőségét, ha még nyomkodja, mielőtt lehunyná a szemét.

Valamennyi személy fejbőrére 256 szenzort rögzítettek, amelyek segítségével másodperces idővonalon tudták a kutatók figyelni az agyi aktivitásukat. Így a szakemberek egy vizuális térképet tudtak készíteni erről az agyi aktivitásról, majd összevetették ezt azzal, hogy az egyes részvevők mennyire voltak álmosak az ébredés során.

Mint megállapították, amikor REM-fázisból ébresztették fel az alanyokat, egy úgynevezett „idegi aktivációs hullám” rohant végig az agy elülső részeiből a hátsókba – azaz a végrehajtó funkciókért, valamint a döntéshozatalért is felelős prefrontális kéreg lépett működésbe először, majd egy „lassú hullám következett”, ami a látásért felelős régióban futott ki.

Nem REM-ből történő ébredés során a hullám egy központi „hostpotból” indult, majd innentől már ez is ugyanazt az útvonalat követte.

A megállapítások birtokában a kutatók fényt deríthetnek különböző alvási problémák kiváltó okaira. A bővebb megállapításokhoz azonban további vizsgálatok szükségesek, jegyzi meg a Gizmodo.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.