szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Brit kutatók 21 ezer ember viselkedését elemezték, hogy kiderüljön, ki és milyen gyakran használja a reggeli ébresztőkor a szundi gombot.

Nem szerencsés reggelente megnyomni a szundi gombot, ha megszólal az ébresztő. Ezt nem mi mondjuk, hanem a szakemberek, de valószínűleg nem tévedünk nagyot azzal, hogy a legtöbben mégis a plusz 5-10 perc alvásra voksolnak reggelente. Ezen a ponton viszont adja magát a kérdés: ha a reggeli pluszszundi valójában rosszat tesz a szervezetnek, akkor mégis miért így kezdődik a legtöbb ember napja?

A kérdés persze lehetne költői is, hiszen nagyjából olyan, mintha azt kérdezné meg valaki, hogy miért dohányzik az ember, ha káros, vagy miért fogyaszt alkoholt, ha az rákot okozhat. A brit Brigham and Women’s Hospital kutatói ennek ellenére mégsem vették félvállról a dolgot, és szerették volna kideríteni, miért vagyunk hajlamosak a szundi gombot nyomkodni reggelente.

A dolog azzal kezdődik, hogy ideális esetben senkinek sem lenne szüksége ébresztőóra használatára – legalábbis nem gyakran. Az, hogy erre hagyatkozik az ember, azt jelenti, hogy nem alszik eleget. A megoldás azonban nem túl hatékony, ugyanis a hirtelen ébredés során az emberi szervezet úgy gondolja, nem kapta meg a szükséges alvásmennyiséget. Mivel a társadalmi berendezkedés miatt egyre kevesebb idő jut az alvásra, fontos lenne, hogy a pihenésre fordított idő minőségi legyen.

A legtöbb alváskutató arra a következtetésre jutott, hogy ez nem érhető el azzal, hogy az ember felébreszti magát a csörgőórával, majd megnyomja a szundi gombot, hogy még néhány percet aludhasson, hogy aztán újra megszólaljon a vekker – írja az IFLScience.

+15 perc alvás is komoly jelentőséggel bír a serdülőknél, segíthet megvédeni az agyukat

Brit és kínai kutatók közösen vizsgálták meg 3222 serdülőkorú gyerek alvási szokásait, és azt találták, hogy annál jobban teljesítenek a diákok, minél többet alszanak.

Itt jön képbe a brit kutatás – amelynek eredménye a Scientific Reports tudományos lapban jelent meg –, amely során a szakemberek a Sleep Cycle alkalmazás segítségével gyűjtötték össze 21 ezer ember viselkedésmintáit összesen mintegy 3 millió éjszakán keresztül. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a vizsgálat nagyjából öt hónapon át tartott.

Kiderült, hogy az esetek 55,6 százalékában használták a szundi gombot, a résztvevők 45 százaléka pedig az esetek több mint 80 százalékában nyomta meg azt.

Az alkalmazás felhasználói átlagosan 11 percet szundiztak az első ébresztő megszólalása után. Azoknál, akik az esetek 80 százalékában használták a gombot, ez átlagosan 20 percet jelentett. Az is kiderült: a nők többször használták az ébresztőt, mint a férfiak.

Az adatok elemzése során az is kiderült, hogy – nem meglepő módon – a szundi funkciót elsősorban hétfőtől péntekig használták az alanyok. A használat télen tetőzött, bár a havi eltérések kicsik voltak, ami arra enged következtetni, hogy a szundi használata a nappali (világos) órák számával is összefüggésben lehet.

Érdekesség, hogy azok, akik 5 órát vagy annál kevesebb időt töltöttek alvással, sokkal kevésbé nyomkodták a szundit, mint azok, akiknek több idejük volt a pihenésre. A kutatók úgy vélik, ez amiatt lehetett, hogy az előbbi csoport tagjainak sürgős dolguk volt, ami nem engedte meg a további 5-10 perces lustálkodást.

Ezzel szemben a kilenc óránál hosszabb alvási időszakok különösen gyakran végződtek a szundi használatával, ami az alváshiány pótlására vagy egy betegség meglétére utalhat.

„Sajnos a szundi gomb használata megzavarja az alvás néhány legfontosabb szakaszát” – mondta Rebecca Robbins, az intézmény kutatója. „Az ébredés előtti órákra az alvás azon szakasza jellemző, amit nagyon gyors szemmozgás kísér. A gomb megnyomása megszakítja az alvás ezen kritikus szakaszait, és jellemzően csak felületes alvást biztosít. Az alvás és a másnapi teljesítmény optimalizálásának legjobb módja ezért az, ha a lehető legkésőbbi időpontra állítjuk be az ébresztőt, majd tudatosítjuk magunkban, hogy akkor kell felkelnünk, amikor az óra megszólal” – tette hozzá a szakember.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!