Már 13 évesen ’56-os menekült lett, de a vízkezelésben alkotott forradalmit. Vízszűrő membránja iparági standarddá vált, kétszer épített fel globálisan meghatározó céget a környezetvédelmi iparágban. Két hullámban tért vissza Magyarországra beruházásokkal.
Vajon tudtuk volna pótolni a hazai talajok katasztrofálisan alacsony víztartalmát a súlyos aszály után a Dunán lefolyó hatalmas mennyiségű vízzel? Miért nem, és mi kellene hozzá, hogy meg tudjuk tenni? Hogyan kezdjünk hozzá, hogy itt tartsuk a vizet, és elkerüljük az elsivatagosodást? Ungvári Gábor közgazdásszal, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) vízgazdasági elemzőjénél kerestük a válaszokat. Egyet már most elárulhatunk: sokkal bonyolultabb lesz, mint amihez szokva vagyunk.
A felszín alatti áramlással akár oda is eljuthatnak a kórokozók, ahová az áradás nem ért el.
Miért és hogyan érdemes belevágni a növényi alapú táplálkozásba? Hol vannak a buktatók, kinek, miért érheti meg? Nem akarjuk levenni a húst senki tányérjáról, de megmutatjuk mivel jár ha úgy dönt, rá sem teszi. Ki más tudná hitelesebben bemutatni ennek folyamatát mint két korábban húst hússal evő ember?
Az újítás a természetvédelmi célok mellett a spanyol kisvállalkozókat is segíti, és a turistáknak is kedvez: nyugodt szívvel ehetik a tintahalas paellát, van miből elkészíteni.
Szakértők szerint gleccserek tűnhetnek el egy generáción belül a globális felmelegedés miatt. A környezet nagymértékű átalakulása az országhatárok újragondolására kényszerített nemzeteket, most éppen az olasz–svájci síparadicsomok körüli területek érintettek.
Több szóda és szörp, kevesebb műanyag palack fogy – ezt tapasztalja a legnagyobb szénsavasító készülékeket gyártó cég a palackvisszaváltás bevezetése óta.
Bár hűvösebb idők jönnek, még van esély arra, hogy az árvíz levonulta után megint több legyen a szúnyog. A gyérítésük ugyanakkor sok kérdést felvet. Például azt, hogy miért nem tudunk leszakadni a kémiai módszerről, ami ártalmatlan rovarokra is veszélyes, miközben a csípőszúnyogok ellenállókká válnak rá. Rovarásszal eredtünk a vérszívók nyomába.
Túl nagy a tét és túl kevés az érdemi cselekvés a klímaváltozás ellen, mondják a neves hazai kutatók, akik tízpontos nyilatkozatot adtak ki annak érdekében, hogy felpörgessék a dolgokat. Várják a további csatlakozókat, és készek a vitára is.
A problémára vannak rendszerszintű és egyéni megoldások is.
Megszavazták a farkas fokozott védettségének fellazítását célzó bizottsági javaslatot az uniós tagállamok. A héten voksolnak róla az illetékes miniszterek is, és ha rábólintanak, akár már decemberben átírhatják a Berni Egyezményt.
Az állatok természetvédelmi értéke egymillió forint, mérgük gyenge, rovarokat, gyíkokat esznek.
Az állatok nagyon félénkek, ha megijesztik őket, inkább visszaugranak a vízbe, ahol kimerülnek és elpusztulnak. A szakemberek ezért azt kérik, hogy most senki ne menjen be Európa egyik legnagyobb összefüggő ártéri erdejébe.
Talán nem is gondolnánk, hogy egy évben egy magyar lakosra vetítve mennyi PET-palack, alumínium doboz és üveg kerül forgalomba: összesen 3,2 milliárd darabról beszélünk! Ez egy főre lebontva évente 333 darabot jelent, gyakorlatilag az év minden napjára jut egy darab. A csomagolóanyag főként a kommunális hulladékban végezte, és nem lett újrahasznosítva, a több EU-s ország után Magyarországon is bevezetett DRS visszaváltási rendszernek köszönhetően immár 300 millió palack, üveg és doboz hulladéka került megfelelő helyre, de ez a szám folyamatosan nő.
Ártalmatlan erdei csótányok szaporodtak el tömegesen a nagyvárosok kertjeiben. A szakértők szerint néhány napon belül maguktól elpusztulnak, és betegségeket sem terjesztenek.
Képeinkből már sejthető, mennyi hordalék marad a levonuló ár nyomában. A Batthyány téren már elkezdték a homokzsákok elszállítását.
A Dunakanyarban is számítani lehet arra, hogy felgyorsul az apadás. Közben az árhullám Dunaföldvárnál tetőzik.
Drónról ilyet nem lát. Az elárasztott rakpartokról indulva elrepültünk a Margit-szigetig, aztán megnéztük az elárasztott Rómait, Vácot, Szentendrét, sőt, a Dunakanyart is. Ilyen volt a Duna a budapesti tetőzés napján. Földes András videója.
Takarmánnyal csábítják a magasabban fekvő száraz területekre a vadat a Gemenci erdőben dunai árhullám elől. A vadmentő dombok menedékek, ahol a bőgő szarvasbikák is félreteszik ellentéteiket, és frissítőpontként is szolgálnak a szárazra igyekvő vadnak. Ha azonban valaki megzavarja itt őket, annak súlyos következményei lehetnek. Vajon gyorsabban mászik ki az erdészeti pickup a dágványból, mint ahogy a Duna vize érkezik? Vadmentésriport Európa legnagyobb ártéri ligeterdejéből.
Bár a Boris ciklon extrém esőket hozott a környező országok területére, Magyarországon a folyókon érkező rekordközeli árhullámtól eltekintve nem volt annyira kiugróan nagy a csapadékmennyiség. Mégis az, hogy most esett és ennyi, egy viszonylag friss, a megszokottól eltérő időjárási mintázat, amihez hasonlóra egyre gyakrabban számíthatunk, és ez nem jó hír.
