Brüsszelben megkezdődött az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozója. Utoljára két hete találkoztak a vezetők, akkor Ukrajna és Európa védelme volt a téma, most ezek kiegészülnek gazdasági ügyekkel. Ami nem változik: Magyarország nélkül fognak a tagállamok Ukrajna kapcsán nyilatkozatot elfogadni.
Más blokkolásokat is beleszámítva eurómilliárdokat veszíthet el az ország, ha nem lép a kormány.
Az Európai Unió nagyszabású fegyverkezési tervekkel állt elő, részben közös hitelfelvétellel, aminek óriási lökést adott, hogy Németország önállóan is hatalmas összegeket fordítana a hadiiparára. A mélyebben integrált EU támogatói szerint a fegyverkezési célú közös adósság kibocsátása meghozná az integrációban az áttörést. Ez is tétje a csütörtökön kezdődő EU-csúcsnak.
Ha nem változik semmi, jövőre már kevesebb uniós forrás lesz veszélyben, mivel újabb egymilliárd euró fog elveszni Magyarország számára – ez derült ki az Európai Parlamentben, ahol a Fidesz a kohéziós alapok miatt nem, de az Erasmus miatt komolyan aggódott.
Hét éve tart a meghallgatási maraton, de ennél tovább még nem jutottak az Európai Unió tagállamai ahhoz, hogy lezárják a Magyarország elleni hetes cikkelyes eljárást. Ez abból a szempontból érthető, hogy egyetlen soros elnök sem merné megkockáztatni, hogy ne legyen meg a négyötödös többség annak kimondásához: fennáll a veszélye, hogy Magyarország megsérti az EU alapértékeit. A gyülekezési törvény módosításával és a Pride betiltásával azonban átbillenhetett a mérleg.
Az Európai Bizottság bemutatta az új európai védelemről szóló tervet és azokat a jogszabály-javaslatokat, amelyek révén 800 milliárd eurót lehet a védelmi iparba pumpálni. A cél: Putyin elrettentése.
Egy európai parlamenti képviselő biztosan részt vesz a budapesti Pride-on: egy holland zöldpárti politikus jelezte, hogy június 28-ra már van programja. Közben az Európai Bizottság hivatalból elkezdte vizsgálni a jogszabályt, amelynek vége egy kötelezettségszegési eljárás, akár bírósági per lehet.
Csütörtökön és pénteken uniós csúcstalálkozó lesz, ahol ismét az egyik kiemelt téma Ukrajna lesz. A magyar kormány és uniós diplomaták is arra készülnek, hogy a közös állásfoglalást Magyarország nem fogadja majd el és – ahogy két héttel ezelőtt – a többi 26 tagállam ad ki majd egy nyilatkozatot. Ezzel párhuzamosan Magyarország blokkolja, hogy elkezdődjön az első két fejezet tárgyalása Ukrajna uniós csatlakozása felé vezető úton.
Egyre több jel utal arra, hogy az Orbán-kormány teljesen lemondott a nekünk járó helyreállítási támogatásról.
Csütörtökön megint EU-csúcs lesz. Bóka János elmondása alapján az Ukrajnával kapcsolatos dokumentumokat Magyarország nem tudja támogatni.
A magyar szerkesztőség közben jelezte: az álhírek ellenére tovább dolgoznak.
Szijjártó Péter a döntés után arra hivatkozott, hogy megkaptuk a kért garanciákat hazánk energiabiztonságára.
A szlovák miniszterelnök azt is leszögezte, hogy Szlovákia nem vesz részt semmilyen katonai misszióban Ukrajnában.
Az uniós külügyminiszterek tanácsát követően Szijjártó Péter kifejtette, hogy szerinte az EU elszigetelődik az orosz–ukrán háborúban, az viszont a külügyminiszter szavaiból derült ki, hogy Magyarország az EU-n belül szigetelődött el.
A magyar uniós szavazati jog felfüggesztését szorgalmazza és a Pride betiltását célzó magyar törvény megtámadását helyezi kilátásba a RECLAIM nevű brüsszeli civil szervezet, amely már több esetben folytatott kampányt a magyar kormány intézkedéseivel szemben.
Komoly fegyverkezési terveket tett le az asztalra az Európai Unió, miközben Németország saját hatáskörben is óriási összegeket zúdítana a hadiiparára. Donald Trump szeszélyei miatt halaszthatatlanná vált a kontinens felfegyverzése, de lehetőleg az amerikaiak nélkül. Az európai fegyvergyárak ennek megfelelően mozgásba lendültek, és a terveik részben átformálnák a megszokott európai ipari berendezkedést. Összeszedtük, merre nyújtózkodnak a kontinens legnagyobb védelmi ipari cégei, köztük a nálunk is aktív Rheinmetallal.
Fordulatra kényszeríti az európai politikai vezetőket, amit az amerikai elnök csinál, és lehet eszközük az olyan “belső ellenség” leszerelésére is, mint Orbán Viktor”.
“Képzeld el, hogy annyira szereted, ha kormányoznak, hogy a kormányodnak is akarsz egy kormányt!”
A magyar kormány az utolsó pillanatig bizonytalanságban tartotta az EU-t, végül a zsarolás eredményeként négy személyt tudott lehúzatni a szankciós listáról.
A határidő lejárta előtti napon Magyarország végül beleegyezett abba, hogy az EU hat hónappal meghosszabbítsa a mintegy 2400 személy és szervezet elleni szankciós intézkedéseket. A büntetőintézkedések azokat sújtják, akik támogatják az Ukrajna elleni agressziót. A vétó elengedésének ára négy személy listáról történő lehúzása volt.
