Ankara nem támogatja az EU kezdeményezését, amivel 2027-ig teljesen felszámolnák az orosz földgáz európai importját – írja a Politico.
Az Európai Bizottság nemrégiben 2027-es céldátummal javaslatot tett az orosz gázimport teljes megszüntetésére, csakhogy az egyik fő tranzitállam és gázkereskedelmi csomópont, Törökország elzárkózik az ehhez szükséges együttműködéstől. Mivel az Európába irányuló gázszállítás egyik fő csatornája Törökországon át vezet, a teljes embargó érvényesítéséhez a kis-ázsiai országon keresztülhaladó energiahordozók ellenőrzése nélkülözhetetlen lenne, erre pedig Ankara nem mutat hajlandóságot.
A törökök kizárólag az ENSZ által elfogadott szankciókat támogatják Oroszországgal szemben – közölte a lap kérdésére az ország külügyminisztériuma. A Brüsszel és Ankara közötti vita ráadásul éppen akkor kerül napirendre, amikor a két fél közötti kapcsolat eleve mélyponton van. Ennek oka, hogy a török kormányzat nemrég ismét erélyesen lépett fel az ellenzék politikusai ellen.
2022 óta az EU fokozatosan megszüntette az orosz olaj és szén tengeri úton történő beszerzését, miközben gázimportját körülbelül kétharmadával csökkentette. Ugyanakkor továbbra is jelentős mennyiségű cseppfolyósított földgázt (LNG) vásárol Moszkvától a korlátozott vezetékes szállítások mellett.
Júniusban a Bizottság törvényjavaslatot terjesztett elő a fennmaradó importok fokozatos, általános tilalommal történő kiiktatására. A kiskapuk kiküszöbölése érdekében ennek megvalósításához minden beszállító cégtől adatokat kérnének be, hogy ellenőrizni lehessen az importált energiahordozó eredetét. Ha az Európai Parlament elfogadja a javaslatot, az természetesen semmilyen kötelező erővel nem bír majd az EU-n kívüli Törökországra, de az európai cégektől megkövetelheti, hogy igazolást kérjenek a vásárolt földgáz eredetéről.
„Ha Törökország megtagadja a teljes körű együttműködést a monitoring- vagy átláthatósági követelmények tekintetében, az uniós tagállamok hatóságai nem rendelkeznének a Törökországból érkező gáz eredetének meghatározásához szükséges adatokkal” – fogalmazott a Politicónak egy EP-képviselő.
A kérdés rendezése leginkább az uniós tagállam, Bulgária számára kritikus. A bolgárok ugyanis az LNG beszerzéséhez törökországi kikötők termináljait használják, ahonnan vezetéken továbbítják a célországba a gázmennyiséget. Csakhogy fennáll a veszély, hogy a török fél valójában Oroszországból származó gázt tölt a bolgár vezetékbe. A bolgár gázvállalat szerint a szankciók szempontjából elegendő lenne a gázvásárlásaik számláit igazolásul elfogadni azt illetően, hogy orosz gázt importálnak-e, azonban a független szakértők szkeptikusak, hogy ez valóban elégséges-e az orosz export kiküszöbölésére.
A Törökországból az EU-ba futó két gázvezetéken tavaly 1,9 milliárd köbméter földgáz érkezett az Unióba – ez nagyjából az Oroszországból importált gázmennyiség ötödével egyenlő.
Könnyen lehet, hogy Brüsszel gesztusokkal – például elakadt magas szintű tárgyalások újraindításával – rábírhatná Ankarát az együttműködésre, de még ha hivatalosan sikerülne is megállapodni, az Uniónak nincs eszköze arra, hogy ellenőrizze: a török fél ténylegesen kiiktatja-e az orosz szállítmányokat, vagy csak papíron tesz eleget az uniós követelményeknek – figyelmeztet a lap által megkérdezett szakértő.
