A határidő lejárta előtti napon Magyarország végül beleegyezett abba, hogy az EU hat hónappal meghosszabbítsa a mintegy 2400 személy és szervezet elleni szankciós intézkedéseket. A büntetőintézkedések azokat sújtják, akik támogatják az Ukrajna elleni agressziót. A vétó elengedésének ára négy személy listáról történő lehúzása volt.
Külön minisztert bíztak meg a kérdés megfogalmazásával, amire igen–nem választ adhatnak majd a magyarok. A tervek szerint május végéig mindenki megkapja a szavazólapot.
Ursula von der Leyen közölte: az EU megvédi az érdekeit, de nyitott a tárgyalásokra.
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatója úgy látja, hogy az EU-nak megvannak a trójai falovai és összeomlott a NATO tartópillére, ám az európai szövetségeseket összefogja egy sürgős, közös cél.
A Fidesznek nagyon fontos politikai szövetségesei vannak a Balkánon.
Pártpreferenciától függően nagy a társadalmi megosztottság abban, hogy előnyösek vagy veszélyesek Magyarországra, illetve Európára nézve Donald Trump intézkedései. Sokak számára lehet meglepő, ami a Medián felméréséből a Pride megítéléséről kiderül.
Különös dolgok történtek Magyar Péter nevével az Európai Parlamentben. Egy olyan dokumentumra került rá a neve, amelyet nem támogatott, a Fidesz azonban “kiszúrta” az előterjesztést. Az ügy miatt EP-vizsgálat várható, az sem kizárt, hogy valaki belenyúlt az Európai Parlament informatikai rendszerébe.
Soha nem támogatott olyan uniós kezdeményezést, amely az ukrajnai fegyverszállításról és a háború meghosszabbításáról szól – állította.
Egy kötelezettségszegési eljárás most indult el Magyarország ellen, egy másikban pedig közelebb léptek ahhoz, hogy bíróság elé vigyék az ügyet.
Olyan választ próbál adni az EU Donald Trump vámháborújára, amivel tárgyalóasztalhoz lehet ültetni az amerikai elnököt.
Az ellenzéki szavazók között is megbújnak oroszbarátok, de lényegesen kevesebb, mint a kormánypárt támogatói között.
Az éppen 100 napja hivatalba lépett Európai Bizottság egyik vállalása volt, hogy rövid időn belül új javaslatot készít az EU területén jogalap nélkül tartózkodó bevándorlók „eltávolítására”. A mostani javaslat a tagállamok számára jogalapot teremt arra, hogy a kiutasított személyeket egy harmadik országban őrizzék.
A magyar kormányfő gyakran magára marad az EU-ban, főleg az orosz invázió óta. Rajta kívül alapvetően senki sem akarja megtorpedózni a Kijevnek nyújtott segítséget, és akkor sem áll mellé senki sem, amikor a szankciók feloldását sürgeti – foglalja össze a helyzetet budapesti hírmagyarázatában Simon Zoltán.
Égetően hiányoznak a magyar költségvetésből a blokkolt uniós források. Többéves problémáról beszélünk, amelynek megoldása a kormány kezében van. Ha Orbán Viktor hétvégi szavait szó szerint értelmezzük, akkor a kormány elkötelezett a jogállamisági hibák orvoslására. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy nem azt kell nézni, amit a miniszterelnök mond, hanem amit tesz. És így már nem olyan rózsás a helyzet.
Laza szövetség a tagállamok között – a jövő Európája a Fidesz think tankje szerint így nézne ki.
Azóta nagyot fordult a világ a kormánnyal.
Részleteket egyelőre nem közöltek, de jelezték: nagyon figyelnek.
Orbán csütörtöki vétója körüli érdekes fejlemény, hogy nem is próbálták meg meggyőzni vagy valamivel lekenyerezni az uniós vezetők a magyar miniszterelnököt. Ez a helyzet azonban a közeljövőben még komoly fejfájást fog okozni. Egy lehetséges megoldás: a szavazati (és ezzel a vétó-) jog megvonása.
A lengyel miniszterelnök a görögöket eláruló Ephialtészhez hasonlította magyar kollégáját.
