Telegraph: Négy hónap alatt térdre tudnák kényszeríteni a Kremlt egy blokáddal
Történelmi felvilágosítást adott az amerikai elnöknek a Daily Telegraph szakújságírója, és Európát is kioktatta arról, hogyan lehetne gyorsan lezárni háborút.
#történelem
„Ma olyan csekélységek miatt lesznek öngyilkosok, hogy az már valósággal megdöbbentő”
Egy tatai molnár atomnagyhatalommá akarta tenni 1925-ben a Trianon miatt gyászba borult országot, feldühödött matyók pedig máglyára vetették a cseh és osztrák giccset, ha lehet hinni az akkori lapok tudósításainak. Észak-Magyarországot károkat okozó, súlyos földrengés rázta meg, Nagyváradon pedig elképesztő hanyagság miatt robbant fel egy vonat. Száz éve arra is kereste a választ a sajtó, hogy spiritiszta volt-e Kossuth Lajos, és hírt adtak arról a holdfogyatkozásról, amiről még a csillagászok is megfeledkeztek.
46 vár mellett halad el a legújabb magyar kisvasút – felpattantunk rá
A Velencei-tó partjának közelében található Magyarország legújabb kisvasútja, ami mellett nemcsak megannyi apró vár, hanem egy Áprád-kori település skanzenje és templomkert is található.
Pompeji: a város, amelyet egykor a Vezúv, most a maffia pusztít
Hátborzongató részletességgel ismerteti a Vezúv kitörésekor a pokol tüzében elégett Pompeji végítéletének óráit a város régészeti parkjának igazgatója, Gabriel Zuchtriegel műhelynaplóként, vitairatként egyaránt olvasható új könyvében.
Wesselényi megmentette, Petőfi kigúnyolta – Laborfalvi Róza még a halála után is szálka volt a Jókai-imádók szemében
Petőfi Sándort, az író barátját annyira feldúlta a küszöbön álló házasság híre, hogy elrohant az eljegyzési ebédjükről. Sőt még az évtizedekkel későbbi, Mikszáth-féle Jókai-életrajzban is az volt a narratíva, hogy a Nemzeti Színház vezető tragikája, „a hervadó nő” számító módon behálózta a nála fiatalabb, tapasztalatlan írót, aki még csak nem is az első férfi volt az életében. Hogy ez mennyire volt igaz vagy sem, kiderül Szécsi Noémi Jókai és a nők című könyvéből, amely az író születésének 200. évfordulója alkalmából jelent meg.
Ha Gordon Ramsay megszerette, nekünk is jó lesz? Az áldott és átkozott margarin
Nincs még egy olyan modern élelmiszer, amelyik kezdettől fogva ilyen erős érzelmeket váltott volna ki, mint a margarin. Tekintettek rá drága terméket kiváltó megmentőként, aztán a drága termék pusztítandó hamisítványaként. Egy időben méltatták azért, hogy egészséges, aztán az volt vele a baj, hogy nem, mostanában pedig mentes és fenntartható alternatívaként tálalják a gyártók. Most, hogy a margarin oldalán Gordon Ramsay-t állította versenybe egy cég, mi sem maradhattunk ki, és megnéztük: vajon tényleg össze lehet keverni a margarint a vajjal? És előállítható otthon, pálmaolaj és mindenféle adalékok nélkül?
Rendszerváltás 35: Albánia, a balkáni Észak-Korea
Bár a második világháború utáni Albániára szokás egy ultrasztálinista módon kommunista államként gondolni, ám a valóságban az országot egy marxista mázzal leöntött, nagyon is nacionalista eszmeiség égisze alatt vezették. Csaplár-Degovics Krisztiánnal, a HUN-REN BTK Történettudományi intézet Délkelet-Európa Története Osztályának vezetőjével beszélgettünk.
Nyugaton is karriert tudott csinálni a Kádár-korszak New Yorkban meggyilkolt sztármodellje – 70 éve született Lantos Piroska
Talán ő is hirdethetné a vele sokszor fellépő, nála pár évvel idősebb Pataki Ágival együtt, hogy „a szépség sokáig tart, ha vigyázunk rá”. Persze az is lehet, hogy örökre megragadt volna Amerikában, és végleg Sarah de Lantos maradt volna. Hiszen ő volt az egyik első magyar modell a Kádár-korszakban, aki a nemzetközi divatvilágban is sikereket ért el. De meggyilkolták nem sokkal a harmincadik születésnapja előtt. Ma sem tudjuk biztosan, ki tette. Az övé volt a három vérben ázó holttest egyike, amelyre 1985. januárjában rábukkantak egy lepukkant New York-i lakásban.
„A kormány, amely úgy hiszi, el tud dönteni mindent, elképesztően felelőtlen” – Hankiss Elemér harca a nagy médiaháborúban
1990-ben az MDF‒SZDSZ-paktum mondta ki: a köz médiái függetlenek lesznek. Az ehhez ragaszkodó tévéelnök, a most tíz éve elhunyt Hankiss Elemér – ahogy a rádiót irányító Gombár Csaba – hamar szembetalálta magát a megváltozott kormányzati szándékokkal.
„A modern világ legnépszerűbb forradalmi vezére” – így mutatta be Hitlert a reakciós antifasiszta történész, John Lukacs
Eretnek történészi látásmóddal párosul John Lukacs világnézeti konzervativizmusa, az író, esszéista, elemző lenyűgöző köteteit jelenteti meg újra a Helikon Kiadó sorozata.
A nagy levélbombás rejtély, amely lázban tartotta Magyarországot
Az 1900-as évek elején óriási szenzáció volt a Mátyássy Zoltán ellen elkövetett gyilkossági kísérlet, és nemcsak azért, mert egy honvédszázados volt a célpontja, hanem azért is, mert a támadás mögötti indítékot mind az elkövető, mind az áldozat igyekezett eltitkolni. Ez olyan jól sikerült, hogy a mai napig csak elméleteink lehetnek az első magyarországi levélbombás merénylet valódi okáról.
Palacsintasütővel az ördög és a halál ellen – 100 évvel ezelőtt született Kemény Henrik
Száz évvel ezelőtt, 1925. január 29-én született Budapesten az utolsó magyar vándorbábos, az igazságosztó ököljog, a magyar huszárvirtus népi örökségét hordozó Vitéz Lászlót a galiciáner zsidó nagyapjától megöröklő Kemény Henrik. Minden rezsimben megkeserítették az életét, és minden rezsimben imádta a közönség. Nyolcvan évet töltött el a paraván mögött.
„Azt reméltük, hogy minket is lebombáznak, mert az is jobb, mint itt várni a halált” – az utolsó magyar túlélők történetei
Gyerekek voltak, amikor haláltáborokba, gettókba vitték őket, a legidősebb interjúalanyunk ma már elmúlt 99 éves. Négy túlélő visszaemlékezéseiből nem csak a a Holokauszt borzalmai, és az akkori Magyarország hangulata rajzolódik ki. A lágerből meneküléshez, a túléléshez szinte csodák kellettek, és nem mindig az erő volt, ami segített. Csányi Nikolett és Földes András videója.
Szabadulás a pokolból – a holokauszt fővárosának végórái
Nyolcvan éve, 1945. január 27-én szabadították fel a szovjet csapatok az auschwitzi lágerkomplexum területét. Hogyan teltek a táborok utolsó hónapjai, miként próbálták eltüntetni a holokauszt bizonyítékait a nácik, és mihez kezdett a szovjet propaganda a felszabadított táborokkal?
Auschwitz és a túlélőket bénító lelki érzéstelenítés, ami miatt még kérdezni is nehéz
Sok holokauszttúlélő magába zárta a deportálás emlékeit, és Auschwitz felszabadulásának a nyolcvanadik évfordulóján még nagyobb hiányként mutatkoznak meg az elbeszéletlen történetek. Ami a történésznek egy elveszett fejezet a történelemből, az a családnak kibeszéletlen trauma.
„Családunk minden generációja bizonyítéka az ő erejének” – interjú a holokauszttúlélő Lily Ebert dédunokájával
A tavaly 100 éves korában elhunyt, bonyhádi születésű auschwitzi túlélő, Lily Ebert többé nem tart már történelmi fogadóórát a TikTokon, de a dédunokája folytatja a munkáját, és továbbviszi a szellemiségét. Dov Forman szerencsére már évekkel ezelőtt valami olyasmire vállalkozott, amit túlélők leszármazottainak sokasága – tapintatból, félelemből vagy tudatlanságból – nem tud, mer vagy akar megtenni: kérdezett, amíg még lehetett. A holokauszt generációkon átívelő súlyáról, a szembenézés jelentőségéről és Lily Ebert megtörhetetlen életerejéről is beszélgettünk nem sokkal Auschwitz felszabadulásának a 80. évfordulója előtt.
„Utoljára látom dr. Mengelét!” – először jelenik meg cenzúrázatlanul Galló Olga lágernaplója
Először adják ki eredeti formájában az Auschwitzot is megjárt Galló Olga lágernaplóját, a Tíz hónap Babilont. Az írás a szocialista cenzúra áldozata lett, 1978-ban csak magánkiadásban jelenhetett meg a napló megcsonkított változata. A szerző unokája, Fullajtár Andrea főszereplésével színdarab is készült a műből, amit az auschwitzi haláltábor felszabadításának 80. évfordulóján mutatnak be.
„Itt lakott…” – Több mint százezer botlatókő emlékeztet Európa-szerte a holokauszt áldozataira
A kárpótlást irányító szervezet a világ 90 országában jelenleg 245 ezer túlélőről tud. HVG-ténytár.
Felfogni Auschwitzot – a sokkoló megérkezés emlékei
A történészi kutatásoknak és túlélők, szemtanúk elbeszélésének köszönhetően meglehetősen széles és részletes képünk van arról, hogy a holokauszt milyen történelmi, fizikai, bürokratikus és emberi körülmények között zajlott le. Az elhurcoltaknak azonban a megérkezés pillanatában kellett felfogniuk, hogy mi zajlik körülöttük. Egy ép emberi ésszel felfoghatatlan valóságban kellett eligazodniuk. A félelmetes hatékonysággal érkező transzportokkal olyan világba érkeztek, amely minden elemében sokkoló volt. Hogyan élték meg az emberek az első pillanatokat?
„Nekem a halál maga nem volt elég. Akartam, hogy szenvedjenek” – most sem szabadulhat a battai rém
Balogh Lajos az 1990-es évek közepén négy fiatal nőt ölt meg emberi mivoltából teljesen kivetkőzve, különösen kegyetlen módszerekkel Százhalombattán. A 140-es IQ-val rendelkező szobafestő-mázolót életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte a bíróság – akkor még nem volt tényleges életfogytiglan. A médiában időről időre feltűnő Balogh jelenleg is börtönbüntetését tölti. Legkorábban 2020-ban bocsáthatták volna feltételes szabadlábra, de miután eltörte egy rabtársa orrát, ez az időpont 2025-re tolódott. A hazai kriminalisztikatörténet legdöbbenetesebb sorozatgyilkosságát elkövető Balogh január 24-én lett volna feltételesen szabadlábra bocsátható, de a büntetés-végrehajtási bíró úgy döntött, börtönben marad.