Világméretű, több mint száz éven át húzódó konfliktussorozat egyik állomása volt csupán a 250 éve kitört amerikai függetlenségi háború – állítják történészek. A csatákat elsősorban nem a szabadságért, hanem a globális hatalomért és a kereskedelmi haszonért vívták.
Bethlen István parlamenti ellenzéke egy kétharmadot összetrükköző erővel szemben próbált szövetkezni. Miután sokukat kitiltották a Nemzetgyűlésből, bojkottal kezdtek el harcolni.
Karinthy Frigyesnek bíróságon kellett magyarázkodnia 1925 áprilisában sátánistának és pornográfnak tartott novellája miatt, végül nyolcnapi elzárásra ítélték az írót. A budapesti rendőrkapitányt azzal nyaggatták, hogy állapítsa meg az apaságot – ujjlenyomat alapján. A száz évvel ezelőtti újsághírekből az is kiderül, hogy „aranyos kis majomnak” tartották a divatos párizsi nőket, a jövő emberét pedig kopasznak, fogatlannak és nagyfejűnek képzelték el.
Ferenc pápa halálával májusban ismét összeül a pápaválasztó gyűlés, a konklávé, ezzel együtt pedig újra találkozhatunk pár furcsa szokással. Például, hogy bezárják a bíborosokat – csaknem 800 évet kell visszamenni történelemben, hogy megértsük, miért van erre szükség. Vannak olyan szokások is, amelyek eltűntek. Az egyik ilyet possesso néven emlegették, és volt olyan pápa, aki belehalt.
1884 első napjaiban a pesti főposta épületének udvaráról eltűnt egy nagy értékű pénzesláda. Minden jel arra mutatott, hogy belső munkáról volt szó, a rendőrség mégis tehetetlen volt sokáig az ügyben, ami részben azért volt, mert a testület addigra használhatatlanná korrumpálódott, illetve azért, mert a bűnügy felderítéséhez szükséges szakértelemnek is híján volt. A népgúny hozzájárult viszont ahhoz, hogy a fővárosi rendőrség berkein belül komoly változás vette kezdetét, és létrejött egy európai összehasonlításban is az élvonalba pozicionálható testület. És menet közben a rablás tetteseit is kézre kerítette egy szemfüles detektív.
Romantikus történelmi tévhittel és hat évnyi tévedéssel fejeződött be a nagy magyar történelmi tabló, a Netfilxre is így került fel.
Az archeogenetika támpontot ad az ősök eredetének felkutatásában, és mint Rácz Zsófia régész elmondja, bizonyítékkal szolgál arra, hogy a hunok kapcsolatba hozhatók a Hsziungnu Birodalom elitjével. Mindkét hun birodalomra igaz, hogy nem kizárólag erőből terjeszkedtek, hanem ügyes sztyeppei diplomáciával is. Rácz és kutatótársai több genetikai kapcsolódási pontot találtak a Kárpát-medence és Mongólia között húzódó térségben. De vajon elárulja a genetika, hova tűntek a hunok?
Száz évvel ezelőtt, 1925. április 18-án nyitották meg az első Budapesti Nemzetközi Vásárt. A következő évben pedig a vásáriroda vezetője, Hollósy István könyvet publikált „Visszapillantás a Budapesti Nemzetközi Vásár két évtizedes múltjára” címmel. Ebből is látszik, hogy a BNV életkora bizonytalanabb, mint egy primadonnáé. Minden aktuális hatalom a maga dicsőségét demonstrálta a Budapesti Nemzetközi Vásárral, amely az üzletemberek számára üzleti, a milliós tömegek számára szórakozási és ámulási lehetőség volt. Itt tátotta rá a száját először a nép a rádióra, a televízióra, a csuklós buszra, a Coca-Colára, az autócsodákra – mikor mire.
Bármikor volt szó atomfegyverekről, az amerikaiak és a franciák gyanakvással tekintettek egymásra. Charles de Gaulle francia elnök különutas nagyhatalmi politikájával elérte, hogy a lazuló amerikai védőerő közepette Európában Franciaországnak van az Egyesült Királyság mellett nukleáris arzenálja.
Négy éven át dühöngött az észak-amerikai kontinens máig legvéresebb háborúja, amelyben több amerikai vesztette életét, mint az összes utána kitört fegyveres konfliktusban, beleértve a világháborúkat is. A háború szimbolikusan 1865. április 9-én, délután ért véget a kihalófélben lévő kicsi, virginiai falu, Appomattox Court House egyik lakóházának szalonjában, ám az emlékezete máig kísérti az ország közvéleményét.
Miközben a kitörés napján minden évben német és magyar fasiszták ünneplik Budapesten, április 4-e szinte feledésbe ment. Felszabadulástól a megszabadulásig sokat megélt az évforduló.
Még meg sem fogant, amikor az anyja férjét kivégezték a brutális veresegyházi gyilkosságért, a bürokrácia miatt sokáig mégis ezzel a vezetéknévvel kellett élnie. A trauma kihatott az ő életére is, de valójában az alkohol volt az, ami már születése előtt jelen volt, és mindig ott kísértett a családjában. A ma már külföldön élő, saját vállalkozását vezető Zsuzsanna a HVG-nek mesélte el a gyerekei életét is meghatározó történetet.
Magyarország immunis a változásra, akik azt hitették el magukkal, hogy ez a föld valaha is kész lesz, valaha is normális ország lesz, délibábot kergetnek, szimpatikus álmodozók. Vélemény.
A háromszáz évvel ezelőtt, 1725. április 2-án született hírhedt szélhámos és nőcsábász a legkitűnőbb krónikása volt a hanyatlás és felemelkedés, a felvilágosodás és a szétzüllés századának. Minden idők egyik legnépszerűbb emlékirata lódításaival együtt is a leghitelesebb és legérzékletesebb leírása az akkori Európa udvarainak, szalonjainak, erkölcseinek. A nagy uralkodók, vezető politikusok környezetétől a legnyomorúságosabb rabságig, a mérgező pénzbőségtől a vészes pénzszűkéig a legeltérőbb színhelyeket, a legszélsőségesebb élethelyzeteket tárják fel ennek a sokféle tehetséggel megáldott, nagy tudású írónak, költőnek, tudósnak, szélhámosnak és besúgónak a művei. A szexuális élete viszont nem is volt olyan kirívóan intenzív, mint ahogy az a köztudatban él.
Súlyosan érinti segélyprogramjainak kedvezményezettjeit a USAID beszántása, miközben az amerikai kormányügynökség működésében mindig vegyült a politikai szándék a segíteni akarással. A USAID fordulatos történetébe belefért a Kennedy-féle idealizmus és a CIA-vel való együttműködés, de „kirívó ostobaságok” is.
Az én hetem című sorozatunkhoz öt írót kértünk fel, öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Péterfy Gergelynek most az alábbi készletből kellett ihletet merítenie: hídemberek, lemondatlan, piaszponzor, kontárchat, kikosaraz.
1925. március 30-án hunyt el korának egyik legnagyobb szellemi kapacitású embere, aki polihisztori tudását arra használta, hogy az okkultizmus és a tudomány párosításával az első világháború utáni, depressziós, kétségbeesett világnak megmutassa az utat a tökéletes élet: iskola, kultúra, gazdaság, medicina, demokrácia, politika felé. Filozófus, író, természettudós, pedagógus, képzőművész, zenetudós, építész, koreográfus, ékszertervező, látnok és vallási vezető – ez mind ő volt.
Három iskolás annyira beleélte magát Winnetou kalandjaiba 1925 márciusában, hogy elszöktek otthonról, és India dzsungelei (!) felé vették az irányt. Egy asszony a kutyái testmelegével kezelte reumáját, de tönkretette anyagilag az ebadó, a városházán viszont csak kinevették. A magyar állam, a magyar nemzet és a magyar hadsereg becsületének megsértése miatt is könnyen bíróság előtt találták magukat az emberek, egy gyerekbántalmazó tanítót viszont azzal vett védelmébe a rácalmási plébános száz éve, hogy neki csak négyszer-ötször jelentették, hogy kíméletlenül veri a diákokat.
Nem példátlan, hogy a nagyhatalmak kisakkozzák, a világ mely részét uralják. Hosszú ideig a spanyolok és a portugálok között az Újvilág felosztásáról 1494-ben kötött tordesillasi szerződés szolgált útmutatóként arra, hogy az érdekérvényesítés háború nélkül is kivitelezhető.
A gyarmati hatalmak gyakran vetették be érdekeik érvényesítésére hadiflottájukat, és sikerrel jártak, anélkül hogy egyetlen lövés is eldördült volna. Az ágyúnaszád-diplomáciaként ismert erődemonstráció ismét előkerült, de ma már hadihajó sem kell hozzá.
