#történelem
Kiss Béla, a magyar Kékszakáll, aki bádoghordókban tárolta az áldozatait
A cinkotai rém viszonylag közismert, kisebbfajta híresség ő világszerte, nem igazán létezik olyan, a sorozatgyilkosok történetét feltáró könyv, ahol meg ne említenék. Ügyével kapcsolatban mégis több a kérdés, mint a megnyugtató válasz. Nem tudjuk, hány áldozata volt, ahogyan teljes bizonyossággal azt sem, hogy mi lett vele. Ráadásul az eltűnt személyek előkerítésének frontján a századfordulós magyar rendőrség sem muzsikált túl jól, sőt még egy olyan hibát is elkövettek, amit, ha nem követnek el, Kiss Béla története az első gyilkossága után véget érhetett volna.
Deutsch Tamás is igazolja: éppen akkor kell elkezdeni aggódni, amikor a hatalom azzal nyugtat, hogy nincs mitől félni
„Akit ez nem érint, annak nincs mit kérdeznie” – mondta Kocsis Máté az „átláthatósági” törvényjavaslattal kapcsolatos aggodalmakra, és más kormánypárti politikusok is hasonlóan próbálták elmagyarázni, hogy a független sajtó és a civil szervezetek ellehetetlenítését előkészítő jogszabály nem is az, aminek látszik. Legújabban pedig Gulyás Gergely írta le Ruszin-Szendi Romulusz állítólagos letartóztatási szándékáról, hogy „aki betartotta a törvényeket, és nem működött együtt ukrán kémekkel a hazája érdekeivel szemben, annak nincs mitől tartani!”. Ám ha végigtekintünk a magyar történelmen, van okunk összerezzenni, ha ezt az érvelést halljuk.
„Soha nem vitték el a nyolc szerkesztőt együtt” – mit tanulhatott Orbán abból, ahogy Kádárék bántak a szabad sajtóval?
A Kádár-érában bevetett sajtóelnémítási módszereket kreatív formában alkalmazza az Orbán-kormány, csakhogy még az állampárt kézi vezérlése sem tudta elnémítani a demokratikus ellenzéket, amely komoly kockázatokat is vállalva, de megtalálta a módját, hogyan szóljon a nyilvánossághoz.
„Palack, benne a tömeggyilkosságról szóló üzenettel” – a magyar történetírás hazugsága és az Eisen fivérek tragédiája
Mi szükség van még egy könyvre a holokausztról? – ezt kérdezték Magyarországon és az USA-ban is George Eisentől. Az Amerikában élő történész új munkája egyszerre személyes történet a családját ért tragédiáról és tudományos munka az 1941-es galíciai vérengzésekről.
Nem egészséges nemzeti öntudat, hanem hamis páváskodás lesz a vége – Klaniczay Gábor a kormány emlékezetpolitikájáról
A történészek nyersanyagot szállítanak a politikusoknak, de fel kell szólalniuk, ha üzeneteikben a tényeket eltorzítják – mondja Klaniczay Gábor történész, A múlt, ahogy parancsolja című, május 25-ig látható kiállítás egyik kurátora.
„Ült az ágyán, véres ingben, zokniban. Nem tagadott semmit” – mit követett el a legrégebben raboskodó magyar?
„Nyolcszemélyes zárkában élek. Megvagyok, gondozom a növényeimet…” – 1981 óta raboskodik Gulácsi István, akinek egy rövid eltávozás elég volt, hogy még egy gyilkosságot elkövessen. Nem a skálás gyilkos, hanem ő a legrégebbi elítélt, aki magyar börtönben ül.
„A mai elit és a volt arisztokraták közt a fő különbség, hogy utóbbiaknak kegyúrként gondoskodniuk kellett az uradalom népéről”
Polgárosultabb, nemzetibb és liberálisabb volt az arisztokrácia, mint korábban gondolták, viszont a Horthy-kor bűne, hogy túlélte önmagát a középkorias elit – erről beszélgettünk új könyvük kapcsán Gyáni Gábor és Szilágyi Adrienn történészekkel.
Rajt hajnal négykor, bukás a kanyarban legelésző tehéncsorda miatt – 100 éve lett kerékpáros nagyhatalom Magyarország
Szerdán rajtol Budapesten a jubileumi Tour de Hongrie, amelynek történetét száz évvel ezelőtt kezdték írni. A körverseny rövid időre a régió egyik legfontosabb amatőr versenyévé vált, profi marketinggel és nagy nevekkel a mezőnyben – amíg a nagy szponzor halála, a pénztelenség és a rémes nemzetközi helyzet véget nem vetett a hőskor ragyogásának.
Így ért véget a II. világháború Magyarországon: felszabadulás helyett zsarnokságok hálójában
Reménykeltőnek tűnt a nyolcvan éve véget ért második világháború után, hogy a fizikai és morális értelemben lerongyolódott Magyarország szakít a régi rendszerrel, és kiépülhet a polgári demokrácia. Ám hamar szembesülni kellett azzal, hogy a szovjet érdekszférába sorolt országban mindez hiú ábránd.
XIV. Leó pápa a felvett nevével is üzen a világnak - de miről voltak híresek az elődei?
Prevost bíboros a XIV. Leó nevet választotta, ezzel pedig egyben utalást is tett arra, hogy mely elődeinek szellemében kívánja kormányozni a katolikus egyházat. A Leó pápák története meglehetősen vegyes, volt köztük nagy egyházreformer pápa, mások a szociális érzékenységükkel tüntettek, de olyan is akadt, aki végérvényes szakadást idézett elő a keresztény közösségben. Volt, aki a hívek harcos védelmével írta be magát a pápaság történetébe, akadt, aki korát meghaladó nézeteket vallott, de olyan is, aki évszázadokkal pörgette volna vissza az idő kerekét, ha teheti, mások pedig ügyesen játszották a hatalmasok játékát egy olyan korban, amikor az egyház feje nem csak spirituális vezető, de világi hatalommal rendelkező uralkodó is volt.
Tatárdúlás, törökdúlás, felszabadúlás: miért nem tudunk máig mit kezdeni a győzelem napjával?
A világ nyugati és keleti része is nagy erőkkel készül a náci Németország fölött aratott győzelem 80. évfordulójának megünneplésére, és félreértés ne essék, nekik van is mit ünnepelni rajta, ám itt a két világ közötti fura, egyszerre senki és mindenki földjén, Európa lichthófján nehéz győzelemként megélni a történteket, függetlenül attól, hogy annak idején ki és melyik oldalon vett részt a háborúban.
Itt vannak a töriérettségi hosszú esszéinek megoldásai
Két téma közül lehetett választani: az egyik a bethleni konszolidáció volt, míg a másik a Rákóczi-szabadságharc.
Rákosiék 1949-ben megmutatták, hogyan gyűrheti uralma alá egy párt az Akadémiát
A Magyar Tudományos Akadémia 165. közgyűlésén a jelek szerint nem emlékeznek meg a Duna-parti épületben fél évszázada történtekről, arról, hogy a tudomány és a tudósok intézményesített függetlenségét 1949 őszén szinte ellenállás nélkül számolhatta fel a kommunista hatalom. Mivel a szerteágazó hadművelet dokumentumai szinte hiánytalanul fennmaradtak, az elmúlt években több kutatónak alkalma volt feldolgozni az Akadémia behódoltatásának fordulatos és tragikomikus elemeket sem nélkülöző történetét. Cikkünk először a HVG 1999. december 4-i számában jelent meg, az MTA körüli mostani események fényében ma is tanulságos, ezért is közöljük újra.
Orbán ezeréves hagyománnyal megy szembe – a reformkor üzenete
Bár voltak árnyalatnyi különbségek a reformkor nagyjai között, mind azt vallották, hogy csakis a nyugati orientáció az üdvözítő út Magyarország jövőjében.
Most – lehetne – 35 éves a demokratikus Magyarország
35 évvel ezelőtt, 1990 májusában intézményesült Magyarországon a polgári demokrácia. Május 2-án összeült az első igazán szabadon választott Országgyűlés és május 23-án megalakult az első igazán szabadon választott kormány. Egy mocskos választási kampány és egy népszerűtlen kormány sikertelen kormányzása közé esett ez a szép, rendszernyitó május.
A britek és a franciák évszázados háborújából az Egyesült Államok jött ki a világ uraként
Világméretű, több mint száz éven át húzódó konfliktussorozat egyik állomása volt csupán a 250 éve kitört amerikai függetlenségi háború – állítják történészek. A csatákat elsősorban nem a szabadságért, hanem a globális hatalomért és a kereskedelmi haszonért vívták.
Momentumosok kitiltása: 100 éve is pont itt tartott a magyar parlamentarizmus
Bethlen István parlamenti ellenzéke egy kétharmadot összetrükköző erővel szemben próbált szövetkezni. Miután sokukat kitiltották a Nemzetgyűlésből, bojkottal kezdtek el harcolni.
Amikor pályázaton keresett hóhért az állam, csúfolódás miatt lépett vissza az egyik jelentkező
Karinthy Frigyesnek bíróságon kellett magyarázkodnia 1925 áprilisában sátánistának és pornográfnak tartott novellája miatt, végül nyolcnapi elzárásra ítélték az írót. A budapesti rendőrkapitányt azzal nyaggatták, hogy állapítsa meg az apaságot – ujjlenyomat alapján. A száz évvel ezelőtti újsághírekből az is kiderül, hogy „aranyos kis majomnak” tartották a divatos párizsi nőket, a jövő emberét pedig kopasznak, fogatlannak és nagyfejűnek képzelték el.
Ilyenek voltak az első konklávék: amikor a tetőt is elbontották a bíborosok fölül és koplaltatták őket
Ferenc pápa halálával májusban ismét összeül a pápaválasztó gyűlés, a konklávé, ezzel együtt pedig újra találkozhatunk pár furcsa szokással. Például, hogy bezárják a bíborosokat – csaknem 800 évet kell visszamenni történelemben, hogy megértsük, miért van erre szükség. Vannak olyan szokások is, amelyek eltűntek. Az egyik ilyet possesso néven emlegették, és volt olyan pápa, aki belehalt.
