#történelem

Századfordulós bűnügyek – A postarablás, ami miatt 10 éven át röhögött mindenki a rendőrségen

1884 első napjaiban a pesti főposta épületének udvaráról eltűnt egy nagy értékű pénzesláda. Minden jel arra mutatott, hogy belső munkáról volt szó, a rendőrség mégis tehetetlen volt sokáig az ügyben, ami részben azért volt, mert a testület addigra használhatatlanná korrumpálódott, illetve azért, mert a bűnügy felderítéséhez szükséges szakértelemnek is híján volt. A népgúny hozzájárult viszont ahhoz, hogy a fővárosi rendőrség berkein belül komoly változás vette kezdetét, és létrejött egy európai összehasonlításban is az élvonalba pozicionálható testület. És menet közben a rablás tetteseit is kézre kerítette egy szemfüles detektív.

Két bakival zárult a Hunyadi-sorozat

Romantikus történelmi tévhittel és hat évnyi tévedéssel fejeződött be a nagy magyar történelmi tabló, a Netfilxre is így került fel.

„Közvetlen bizonyítékok kerültek elő” – forradalmi új adatokkal szolgál hunokról és avarokról az archeogenetika

Az archeogenetika támpontot ad az ősök eredetének felkutatásában, és mint Rácz Zsófia régész elmondja, bizonyítékkal szolgál arra, hogy a hunok kapcsolatba hozhatók a Hsziungnu Birodalom elitjével. Mindkét hun birodalomra igaz, hogy nem kizárólag erőből terjeszkedtek, hanem ügyes sztyeppei diplomáciával is. Rácz és kutatótársai több genetikai kapcsolódási pontot találtak a Kárpát-medence és Mongólia között húzódó térségben. De vajon elárulja a genetika, hova tűntek a hunok?

Az állami hiúság vására – A Budapesti Nemzetközi Vásár rezsimeken átívelő 100 (vagy több) éve

Száz évvel ezelőtt, 1925. április 18-án nyitották meg az első Budapesti Nemzetközi Vásárt. A következő évben pedig a vásáriroda vezetője, Hollósy István könyvet publikált „Visszapillantás a Budapesti Nemzetközi Vásár két évtizedes múltjára” címmel. Ebből is látszik, hogy a BNV életkora bizonytalanabb, mint egy primadonnáé. Minden aktuális hatalom a maga dicsőségét demonstrálta a Budapesti Nemzetközi Vásárral, amely az üzletemberek számára üzleti, a milliós tömegek számára szórakozási és ámulási lehetőség volt. Itt tátotta rá a száját először a nép a rádióra, a televízióra, a csuklós buszra, a Coca-Colára, az autócsodákra – mikor mire.

Amikor a franciák komolyan vették a függetlenedést Amerikától: hogyan teremtett atomhatalmat De Gaulle Európa közepén?

Bármikor volt szó atomfegyverekről, az amerikaiak és a franciák gyanakvással tekintettek egymásra. Charles de Gaulle francia elnök különutas nagyhatalmi politikájával elérte, hogy a lazuló amerikai védőerő közepette Európában Franciaországnak van az Egyesült Királyság mellett nukleáris arzenálja.

„Nem tehetek mást, fel kell keresnem Grant tábornokot, bár inkább halnék ezer halált” – 160 éve ért véget az amerikai polgárháború

Négy éven át dühöngött az észak-amerikai kontinens máig legvéresebb háborúja, amelyben több amerikai vesztette életét, mint az összes utána kitört fegyveres konfliktusban, beleértve a világháborúkat is. A háború szimbolikusan 1865. április 9-én, délután ért véget a kihalófélben lévő kicsi, virginiai falu, Appomattox Court House egyik lakóházának szalonjában, ám az emlékezete máig kísérti az ország közvéleményét.

Hiányzik még bárkinek április 4-e?

Miközben a kitörés napján minden évben német és magyar fasiszták ünneplik Budapesten, április 4-e szinte feledésbe ment. Felszabadulástól a megszabadulásig sokat megélt az évforduló.

Kivégezték az anyám férjét, és a nevét kellett viselnem 12 évig – Zsuzsanna története

Még meg sem fogant, amikor az anyja férjét kivégezték a brutális veresegyházi gyilkosságért, a bürokrácia miatt sokáig mégis ezzel a vezetéknévvel kellett élnie. A trauma kihatott az ő életére is, de valójában az alkohol volt az, ami már születése előtt jelen volt, és mindig ott kísértett a családjában. A ma már külföldön élő, saját vállalkozását vezető Zsuzsanna a HVG-nek mesélte el a gyerekei életét is meghatározó történetet.

Para-Kovács Imre: Elcsesztük ezt rendesen

Magyarország immunis a változásra, akik azt hitették el magukkal, hogy ez a föld valaha is kész lesz, valaha is normális ország lesz, délibábot kergetnek, szimpatikus álmodozók. Vélemény.

„Gyönyöröm négyötödét tette ki mindig, amit a másiknak szereztem” – 300 éve született Casanova, aki nem is volt akkora nőcsábász

A háromszáz évvel ezelőtt, 1725. április 2-án született hírhedt szélhámos és nőcsábász a legkitűnőbb krónikása volt a hanyatlás és felemelkedés, a felvilágosodás és a szétzüllés századának. Minden idők egyik legnépszerűbb emlékirata lódításaival együtt is a leghitelesebb és legérzékletesebb leírása az akkori Európa udvarainak, szalonjainak, erkölcseinek. A nagy uralkodók, vezető politikusok környezetétől a legnyomorúságosabb rabságig, a mérgező pénzbőségtől a vészes pénzszűkéig a legeltérőbb színhelyeket, a legszélsőségesebb élethelyzeteket tárják fel ennek a sokféle tehetséggel megáldott, nagy tudású írónak, költőnek, tudósnak, szélhámosnak és besúgónak a művei. A szexuális élete viszont nem is volt olyan kirívóan intenzív, mint ahogy az a köztudatban él.

A kommunizmus ellen vetették be, brutális kínzási módszerekkel hozták hírbe – mit kell tudni a USAID-ről, amit nyom nélkül törölnek el Trumpék?

Súlyosan érinti segélyprogramjainak kedvezményezettjeit a USAID beszántása, miközben az amerikai kormányügynökség működésében mindig vegyült a politikai szándék a segíteni akarással. A USAID fordulatos történetébe belefért a Kennedy-féle idealizmus és a CIA-vel való együttműködés, de „kirívó ostobaságok” is.

Péterfy Gergely: Részeg paprikajancsik mindig kukorékolnak az ablak alatt, hátha sikerül őket végre kikosarazni

Az én hetem című sorozatunkhoz öt írót kértünk fel, öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Péterfy Gergelynek most az alábbi készletből kellett ihletet merítenie: hídemberek, lemondatlan, piaszponzor, kontárchat, kikosaraz.

A tudományos okkultizmus prófétája – 100 éve halt meg Rudolf Steiner, a Waldorf-pedagógia atyja

1925. március 30-án hunyt el korának egyik legnagyobb szellemi kapacitású embere, aki polihisztori tudását arra használta, hogy az okkultizmus és a tudomány párosításával az első világháború utáni, depressziós, kétségbeesett világnak megmutassa az utat a tökéletes élet: iskola, kultúra, gazdaság, medicina, demokrácia, politika felé. Filozófus, író, természettudós, pedagógus, képzőművész, zenetudós, építész, koreográfus, ékszertervező, látnok és vallási vezető – ez mind ő volt.

Biztonságban voltak a pestiek száz éve: minden magyar zsebtolvaj külföldön dolgozott

Három iskolás annyira beleélte magát Winnetou kalandjaiba 1925 márciusában, hogy elszöktek otthonról, és India dzsungelei (!) felé vették az irányt. Egy asszony a kutyái testmelegével kezelte reumáját, de tönkretette anyagilag az ebadó, a városházán viszont csak kinevették. A magyar állam, a magyar nemzet és a magyar hadsereg becsületének megsértése miatt is könnyen bíróság előtt találták magukat az emberek, egy gyerekbántalmazó tanítót viszont azzal vett védelmébe a rácalmási plébános száz éve, hogy neki csak négyszer-ötször jelentették, hogy kíméletlenül veri a diákokat.

Zajlik a világ újrafelosztása, a szerződésre a pecsétet Donald Trump teheti rá

Nem példátlan, hogy a nagyhatalmak kisakkozzák, a világ mely részét uralják. Hosszú ideig a spanyolok és a portugálok között az Újvilág felosztásáról 1494-ben kötött tordesillasi szerződés szolgált útmutatóként arra, hogy az érdekérvényesítés háború nélkül is kivitelezhető.

„Ha tárgyalni mész, beszélj halkan, de vigyél magaddal egy nagy botot” – ezt tanulta Trump az ágyúnaszád-diplomáciáról

A gyarmati hatalmak gyakran vetették be érdekeik érvényesítésére hadiflottájukat, és sikerrel jártak, anélkül hogy egyetlen lövés is eldördült volna. Az ágyúnaszád-diplomáciaként ismert erődemonstráció ismét előkerült, de ma már hadihajó sem kell hozzá.

Hiába próbálták lebeszélni róla – így született a Hitler-bajusz

Mi okozta a XIX. század nagy szakállrobbanását? Mi az a császárbajusz, és miért viselt ilyet Hitler? Miért rövidült egyre a divatdiktátor-hajlamokkal is rendelkező Führer pamacsa? Náci dolog-e a Hitler-bajusz? Arcszőrzet-történeti áttekintőnk következik.

Spiró György: A vallásos vadállat, aki rettegésében mindent tönkretesz

Ha nem volnánk a vakhitre genetikailag előkészítve, a diktatúrákat nem lehetne létrehozni. Miért ne alakulhatna át császársággá a királyságból lett köztársaság, mint Rómában? Spiró György író esszéjében történelmi analógiákkal fest sötét képet a jelenkorról.

„Amíg a zsidók filmkritikát írhatnak, addig nekem nem lehet sikerem” – Leni Riefenstahl, a tehetséges szolgálólány megható meséje

Egy nő, aki szerette a nácikat, meg nem is – dokumentumfilm készült Leni Riefenstahl eddig ismeretlen archívumából. A német film nácikkal különös kapcsolatot ápoló nagyasszonya fénnyel és árnyékkal dolgozott, és különös tehetséggel mosta egybe a kettőt.

„Egy szem lányomat megölette az egy szem unokám” – az egész országot sokkolta Soproni Ágnes halála

Petróczi András mindenkit megtévesztett, amikor kétségbeesetten nyilatkozott a médiában. A ma 25 éve történt, megdöbbentő gyilkosságot szenvtelenül mesélte el újra és újra, majd a tárgyalóteremben már azt mondta, nagyon szerette az édesanyját. Védője szerint a sajtóban azzal is szították a közhangulatot, hogy a színésznő fiatalkori fotóját mutogatták, amin még csinos volt. Petróczi valódi motivációi valószínűleg örökre rejtve maradnak, ami tény, hogy felbujtóként súlyosabb ítéletet kapott, mint maga a gyilkos.

1 ... 9 10 11 12 13 ... 78