Bármikor volt szó atomfegyverekről, az amerikaiak és a franciák gyanakvással tekintettek egymásra. Charles de Gaulle francia elnök különutas nagyhatalmi politikájával elérte, hogy a lazuló amerikai védőerő közepette Európában Franciaországnak van az Egyesült Királyság mellett nukleáris arzenálja.
Négy éven át dühöngött az észak-amerikai kontinens máig legvéresebb háborúja, amelyben több amerikai vesztette életét, mint az összes utána kitört fegyveres konfliktusban, beleértve a világháborúkat is. A háború szimbolikusan 1865. április 9-én, délután ért véget a kihalófélben lévő kicsi, virginiai falu, Appomattox Court House egyik lakóházának szalonjában, ám az emlékezete máig kísérti az ország közvéleményét.
Miközben a kitörés napján minden évben német és magyar fasiszták ünneplik Budapesten, április 4-e szinte feledésbe ment. Felszabadulástól a megszabadulásig sokat megélt az évforduló.
Még meg sem fogant, amikor az anyja férjét kivégezték a brutális veresegyházi gyilkosságért, a bürokrácia miatt sokáig mégis ezzel a vezetéknévvel kellett élnie. A trauma kihatott az ő életére is, de valójában az alkohol volt az, ami már születése előtt jelen volt, és mindig ott kísértett a családjában. A ma már külföldön élő, saját vállalkozását vezető Zsuzsanna a HVG-nek mesélte el a gyerekei életét is meghatározó történetet.
Magyarország immunis a változásra, akik azt hitették el magukkal, hogy ez a föld valaha is kész lesz, valaha is normális ország lesz, délibábot kergetnek, szimpatikus álmodozók. Vélemény.
A háromszáz évvel ezelőtt, 1725. április 2-án született hírhedt szélhámos és nőcsábász a legkitűnőbb krónikása volt a hanyatlás és felemelkedés, a felvilágosodás és a szétzüllés századának. Minden idők egyik legnépszerűbb emlékirata lódításaival együtt is a leghitelesebb és legérzékletesebb leírása az akkori Európa udvarainak, szalonjainak, erkölcseinek. A nagy uralkodók, vezető politikusok környezetétől a legnyomorúságosabb rabságig, a mérgező pénzbőségtől a vészes pénzszűkéig a legeltérőbb színhelyeket, a legszélsőségesebb élethelyzeteket tárják fel ennek a sokféle tehetséggel megáldott, nagy tudású írónak, költőnek, tudósnak, szélhámosnak és besúgónak a művei. A szexuális élete viszont nem is volt olyan kirívóan intenzív, mint ahogy az a köztudatban él.
Súlyosan érinti segélyprogramjainak kedvezményezettjeit a USAID beszántása, miközben az amerikai kormányügynökség működésében mindig vegyült a politikai szándék a segíteni akarással. A USAID fordulatos történetébe belefért a Kennedy-féle idealizmus és a CIA-vel való együttműködés, de „kirívó ostobaságok” is.
Az én hetem című sorozatunkhoz öt írót kértünk fel, öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Péterfy Gergelynek most az alábbi készletből kellett ihletet merítenie: hídemberek, lemondatlan, piaszponzor, kontárchat, kikosaraz.
1925. március 30-án hunyt el korának egyik legnagyobb szellemi kapacitású embere, aki polihisztori tudását arra használta, hogy az okkultizmus és a tudomány párosításával az első világháború utáni, depressziós, kétségbeesett világnak megmutassa az utat a tökéletes élet: iskola, kultúra, gazdaság, medicina, demokrácia, politika felé. Filozófus, író, természettudós, pedagógus, képzőművész, zenetudós, építész, koreográfus, ékszertervező, látnok és vallási vezető – ez mind ő volt.
Három iskolás annyira beleélte magát Winnetou kalandjaiba 1925 márciusában, hogy elszöktek otthonról, és India dzsungelei (!) felé vették az irányt. Egy asszony a kutyái testmelegével kezelte reumáját, de tönkretette anyagilag az ebadó, a városházán viszont csak kinevették. A magyar állam, a magyar nemzet és a magyar hadsereg becsületének megsértése miatt is könnyen bíróság előtt találták magukat az emberek, egy gyerekbántalmazó tanítót viszont azzal vett védelmébe a rácalmási plébános száz éve, hogy neki csak négyszer-ötször jelentették, hogy kíméletlenül veri a diákokat.
Nem példátlan, hogy a nagyhatalmak kisakkozzák, a világ mely részét uralják. Hosszú ideig a spanyolok és a portugálok között az Újvilág felosztásáról 1494-ben kötött tordesillasi szerződés szolgált útmutatóként arra, hogy az érdekérvényesítés háború nélkül is kivitelezhető.
A gyarmati hatalmak gyakran vetették be érdekeik érvényesítésére hadiflottájukat, és sikerrel jártak, anélkül hogy egyetlen lövés is eldördült volna. Az ágyúnaszád-diplomáciaként ismert erődemonstráció ismét előkerült, de ma már hadihajó sem kell hozzá.
Mi okozta a XIX. század nagy szakállrobbanását? Mi az a császárbajusz, és miért viselt ilyet Hitler? Miért rövidült egyre a divatdiktátor-hajlamokkal is rendelkező Führer pamacsa? Náci dolog-e a Hitler-bajusz? Arcszőrzet-történeti áttekintőnk következik.
Ha nem volnánk a vakhitre genetikailag előkészítve, a diktatúrákat nem lehetne létrehozni. Miért ne alakulhatna át császársággá a királyságból lett köztársaság, mint Rómában? Spiró György író esszéjében történelmi analógiákkal fest sötét képet a jelenkorról.
Egy nő, aki szerette a nácikat, meg nem is – dokumentumfilm készült Leni Riefenstahl eddig ismeretlen archívumából. A német film nácikkal különös kapcsolatot ápoló nagyasszonya fénnyel és árnyékkal dolgozott, és különös tehetséggel mosta egybe a kettőt.
Petróczi András mindenkit megtévesztett, amikor kétségbeesetten nyilatkozott a médiában. A ma 25 éve történt, megdöbbentő gyilkosságot szenvtelenül mesélte el újra és újra, majd a tárgyalóteremben már azt mondta, nagyon szerette az édesanyját. Védője szerint a sajtóban azzal is szították a közhangulatot, hogy a színésznő fiatalkori fotóját mutogatták, amin még csinos volt. Petróczi valódi motivációi valószínűleg örökre rejtve maradnak, ami tény, hogy felbujtóként súlyosabb ítéletet kapott, mint maga a gyilkos.
Nem lendítette fel a népgazdaságot a munkaversenyek forszírozása, a sorozatos csalásokkal elért hihetetlen teljesítmények csak az egyenlőtlenségeket és a munkahelyi balesetek számát növelték – derül ki a 75 éve csúcsára ért sztahanovista mozgalomról. Sztahanovista nem akárkiből lehetett, de aki sikeresen betöltötte a propaganda által kijelölt szerepet, mesés juttatásokban részesülhetett.
Alfred Redl ezredest az elmúlt több mint 100 évben sok mindennek tartották, volt ő a legförtelmesebb hazaárulás megtestesítője, a hírszerző szolgálatok játszmájában homoszexualitásával zsarolt áldozat, vagy ahogyan Szabó István ábrázolja filmjében, az Osztrák–Magyar Monarchia önnön nemzeti gyökereitől elidegenedett hivatalnoki karának jellegzetes figurája, aki a megfelelés érdekében előbb a múltját, majd a családját és a barátait, végül önmagát árulja el. De ki volt Redl ezredes valójában, és milyen magyarországi szála volt a nevével fémjelzett kémbotránynak?
13 ember életébe került, hogy ma 35 éve az Ózdi Kohászati Üzemek egyik új kemencéjénél vízzel érintkezett az izzó acél. Szemtanúk szerint némelyikükről az azbesztcsizma is leolvadt. Nem független a rendszerváltás eseményeitől, hogy az áldozatoknak és családjaiknak végül sosem szolgáltattak igazságot.
„Végre is az ember akkor nyúl a mézhez, amikor vágyik rá. Teljesen a Jókai magándolga az, amelyhez senkinek semmi köze” – írta Mikszáth Kálmán a kétszáz éve született Jókai Mór kései házasságáról. Ma sem tudni, érdekből vagy szerelemből ment-e hozzá egy húszéves színinövendék a nála 54 esztendővel idősebb, tekintélyes íróhoz. A frigyből országos botrány kerekedett, de még súlyosabb megaláztatás várt később az özvegyre, Nagy Bellára, akit zsidó származása miatt is támadtak.
