Amíg korábban durva inflációt jelentett, ha sok pénzt ráöntöttek egyszerre a gazdaságra, most már az USA és az EU vezetői is egyetértenek abban, hogy pénzt kell pumpálni, amíg ki nem jövünk a krízisből. Mi változott, hogy már nem félünk ettől a megoldástól? Hol hibáztak korábban, amikor megpróbáltak pénzt csinálni, de a szakadékba rántották a gazdaságot? A közgazdasági elméleteket bemutató sorozatunk újabb részében ezt járjuk körül.
Az üzletember szívesen írja le véleményét. A Business Insider megnézte, az elmúlt években leírt prognózisai valóra váltak, vagy sem.
A német ZF minden tizedik dolgozóját elküldi. Egyik legfontosabb leányvállalatuk Egerben található.
A koronavírus-járvány okozta válság 2023-ig érezteti a hatását a cégeknél, a bércsökkentés már nem elegendő megoldás. Az EasyJet, a British Airways, a Virgin Atlantic és a Ryanair is lépéskényszerben van.
Vannak elemzők, akik annak ellenére várnak nagy recessziót, hogy ezek az országok a járványt viszonylag jól megúszták.
Bár az Európai Bizottság nem győzi hangsúlyozni, mennyire kivételes, egyszeri és célzott megoldásra tett javaslatot, amikor azt vetette fel, közösségi hitelből finanszírozza az EU a válságkezelést, mégis egy fontos tabu dőlt le ezzel. A kérdés az lesz, a tagállamok hogyan reagálnak.
Módosulhat a törlesztőrészlet a változó kamatozású hiteleknél, és nem feltétlenül az ügyfelek előnyére.
Készen állnak a bankok a kedvezményes NHP-hitelek folyósítására, ám ők is bizonytalanok annak megítélésében, hogy melyik adós lesz életképes a koronavírus-krízis lecsengése után. Sőt, épp azoknak a kérelmét hárítják most, akiknek a legnagyobb szüksége lenne a forrásra.
2010. május 14-én ült össze először a kétharmados Fidesz-többségű parlament, épp akkor, amikor a gazdaságunk visszaállt a növekvő pályára. Az azóta eltelt tíz évben volt európai szintű válság, elrontott magyar válságkezelés, gyors növekedés, és most már arról is látunk számokat, hogyan ütötte meg a koronavírus-járvány a magyar gazdaságot.
Az 500 milliárd eurós válságkezelő csomag életmentő lehet a koronavírus által leginkább sújtott déli tagállamok számára. Ők lelkesek is, de a befizető államok szívják a fogukat.
Közzétette az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank is a 2020–2021-ről szóló előrejelzését, ez alapján sok jót nem várhatunk a következő hónapokban. De az igazán fontos az, hogy meddig tarthat el a krízis: V, U, W vagy L alakú lehet-e a válság, és melyik forgatókönyv mit jelentene számunkra és a kormány számára?
Hatalmasat zuhant a budapesti étkezde forgalma a járvány miatt, a bérleti díj viszont nem változott.
Felére esett a forgalom, az alkalmazottak is nehéz helyzetben vannak.
Egy hónap alatt soha nem javult még akkorát a GKI fogyasztói bizalmi indexe, mint idén áprilisról májusra, így a friss adat már csak a második legrosszabb az elmúlt hét évben.
Az áruházláncnak a koronavírus-járvány miatt lényegében az összes üzletét be kellett zárnia.
Az iparkamara elnöke szerint a felméréseik azt mutatják, hogy a kis- és közepes vállalkozások könnyebben megúszhatják a válságot, mint egyes multik.
Az újranyitásra készül a magyar gazdaság, legalábbis vidéken; a miniszterelnök azt ígérte, ha nem a cégek, akkor az állam ad munkát mindenkinek, aki most elveszti az állását; egyre nagyobb recessziót várnak az elemzők Magyarországon. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Augusztus 15-ig egyetlen 500 fősnél nagyobb tömegrendezvényt sem tarthatnak meg, jelentette be ma a kormány. Hazai zenészeket, zeneipari szakembereket és újságírókat kérdeztünk arról, hogyan éreznek most, miként érinti munkájukat, alkotói tevékenységüket a bejelentett korlátozás és hogy középtávon mi lehet a következménye annak, amilyen helyzetbe a hazai zeneipar került.
A főpolgármester szerint szándékos politikai lépésről van szó, máshol ugyanis nem így bánnak az önkormányzatokkal.
Az eddig közölt adatok alapján a román gazdaság növekedése volt az egész EU-ban a legnagyobb, a magyar a negyedik.
