Matolcsy: Magyarország három háborút vívott 2020-ban
A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint az első fronton döntő csatát nyert a magyar miniszterelnök.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint az első fronton döntő csatát nyert a magyar miniszterelnök.
A szálláshelyek több mint 3 milliárd forintra nyújtottak be igényt.
A járványhelyzet talán legnagyobb vesztesei az idegenvezetők. Egyik napról a másikra maradtak munka és bevétel nélkül, az állam pedig ölbe tett kézzel nézi, ahogyan elsüllyed a szakma.
Korai volt temetni az irodát, de a munka régi világába már nincs visszaút. A járvány után egy kicsit más lesz a város, az otthon, a kikapcsolódás.
Wáberer György, a Waberer's logisztikai vállalat felépítője szerint ez az iparág lehet a járvány egyik nagy nyertese, komoly fejlődési potenciált lát a magánegészségügyben és az ingatlanpiacon sem nyúlt mellé.
Előremenekül a Wizz Air fapados légitársaság: új bázisokat nyit, új járatokat indít, és már átvett tucatnyi új gépet idén, miközben tavasszal gyakorlatilag nem repült velük senki, és most is alig. Váradi József vezérigazgató úgy véli: az kerülhet a koronavírus-járvány miatti válság után jobb pozícióba, aki most is mer és tud lépni.
Két válság, két nagy ütés: 2008-ban a pénzügyileg sebezhető magyar gazdaságot érte el a nemzetközi válság, 2020-ban pedig a gyenge egészségügyi rendszert rendítette meg a Covid.
Összességében mintegy 700 millió forintot bukott idén Nobilis Kristóf üzletember, aki a gasztronómiában és az ingatlanpiacon is érdekelt, de mostanában leginkább GreenGo nevű, rövid távra bérelhető elektromos autókat kínáló szolgáltatására koncentrál. Már húsz éve is nyugdíjazta magát, most mégis mindent elkövet, hogy talpon tartsa vállalkozásait, és ne kelljen sokakat elbocsátania.
A vendéglátásban és a turizmusban is érdekelt a Sziget Fesztivál alapítója – abban a két szektorban, amelyet talán a leginkább érintett a koronavírus-járvány miatti válság. Gerendai túlél, tervez, fejleszt, szervez – és elmondja, milyen volt az éve.
Az egy évvel korábbihoz képest visszaesést mért a KSH a gazdaság július és szeptember közötti teljesítményében, de így is gyors volt a visszapattanás, mielőtt ideért volna a járvány második hulláma.
Minden esetben látványos stratégiával próbálkozik a kormány, akár a gazdaságpolitikáról van szó, akár a járványhelyzetről. Hatalmas, történelmi, felfoghatatlan nagyságú döntésekről beszélnek, ezek mögött viszont néhány valóban fontos konkrétum mellett jelentősnek mondott, nem túl fontos döntések vannak, és sok időhúzó ígéret, amelyekkel foglalkozhat a média, amíg ők kidolgozzák az igazi terveket. A tavaszi első hullámban sok példáját láthattuk ennek, és úgy tűnik, az ősszel is kitartanak e technika mellett.
Nemrég jött ki az ország a 2008-as válságból, most már itt az újabb krízis. De feldolgoztuk-e már az előző válság hagyatékát? Ezt a kérdést vizsgálta Major Gábor a Tárki Társadalmi Riportjában. Arra jutott: a bankrendszer állapota jobb, mint 12 éve, viszont sokan még mindig csak arra takarékoskodnak, hogy egy váratlan kiadást tudjanak fizetni, és ma már nem a rossz hitelportfolió, hanem a munkanélküliség veszélye miatt dőlhetnek be hitelek.
Harminc magyar autóipari beszállító cég működését fenyegeti a válság, főleg az átlag alatti forgalmúak kerültek bajba.
A Randstad regionális ügyvezető igazgatója szerint a magyar dolgozók kevésbé bíznak a munkáltatóban és a kormányban, ez is befolyásolta lépéseiket a koronavírus-járvány idején. Baja Sándor úgy látja, a rövid távon látható felívelések mellett hosszasan elhúzódó válság következhet, erre pedig azoknak is oda kell figyelniük, akik most akarnak elhelyezkedni.
Fehéroroszország, Örményország és Kirgizisztán – sorra zuhannak válságba Oroszország legközelebbi szövetségesei, és Moszkva képtelen rendet tenni a térségben. A volt szovjet tagköztársaságokat megrémítette, ahogyan Oroszország magához csatolta az Ukrajnához tartozó Krímet.