Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Nemrég jött ki az ország a 2008-as válságból, most már itt az újabb krízis. De feldolgoztuk-e már az előző válság hagyatékát? Ezt a kérdést vizsgálta Major Gábor a Tárki Társadalmi Riportjában. Arra jutott: a bankrendszer állapota jobb, mint 12 éve, viszont sokan még mindig csak arra takarékoskodnak, hogy egy váratlan kiadást tudjanak fizetni, és ma már nem a rossz hitelportfolió, hanem a munkanélküliség veszélye miatt dőlhetnek be hitelek.
A Magyar Nemzeti Bank láthatóan lezártnak tekinti a 2008–2009-es válságot. Valóban: a rossz hitelek mutatói javultak, a GDP éves növekedése az európai élmezőnyben volt 2019-ig, a reálbérek és a fogyasztás is nőtt. A lakossági hitelezésben viszont felemás a kép – állapítja meg a most kiadott Társadalmi Riportban megjelent elemzés.
A lakossági hitelállomány minőségében jelentős a javulás. A nem teljesítő háztartási hitelek aránya 2019-ben 4,2 százalék volt, ami még 2018-hoz képest is 2,8 százalékpontos csökkenés, a 2014–2015-ös 20 százalékhoz képest pedig óriási változást jelentett. Igaz, az adatokat szépíti, hogy 117 milliárd forint jelzálogkölcsön most már a bankok helyett követeléskezelőknél van. Vagyis fizetni még mindig kell, de a rossz hitelek statisztikájában már nem jelenik meg.
Az elemzés idézi az Intrum követeléskezelő 2019-es felmérését is, amelyben négy tényező vizsgálatával jutottak arra, hogy Magyarország „pénzügyi egészsége” az EU-átlagnál épp egy kicsivel jobb, a régiónk más országaihoz képest egyértelműen jó. De az összegzésként kapott magyar adat azért ilyen, mert a négy mutatóból egyben nagyon jól állunk.
Az elemzés hosszabban kitér a Központi Hitelinformációs Rendszer adataira is. E szerint a 41 és 45 év közötti korosztálynál látszanak nagy problémák. Ők voltak azok, akikre fiatal dolgozóként, a harmincas éveik elején szakadt rá az előző válság, viszont már érdemes volna elkezdeniük a nyugdíjukra félretenni. Márpedig ebben a korosztályban még mindig 200 ezren vannak, akiket terhel valamilyen fizetési mulasztás.
Ráadásul a legtöbben még mindig arra spórolnak, hogy ha valamilyen váratlan kiadásuk lenne, azt ki tudják fizetni. A hosszú távú, öngondoskodáshoz kapcsolódó megtakarítások nem annyira jellemzőek. Azaz a hitelportfolió javulása reális alapot adna ugyan a lakossági hitelezésre épülő konvergenciaprogramra, de a lakosság jelentős része nem bízik abban, hogy jó lesz a jövő, ez pedig visszaveti azt a lehetőséget, hogy hitelezésből kerüljünk növekedési pályára.
A 2008 utáni tapasztalatok miatt az egyik legfontosabb kérdés a mostani helyzet elemzésénél az: mekkora a veszélye annak, hogy tömegesen lesznek képtelenek emberek visszafizetni a hiteleiket? A háztartások adósságállománya most jóval egészségesebb, mint 10-12 éve. A devizahitelezés visszaszorításával az árfolyamkockázat majdnem teljesen megszűnt, az új folyósításoknál csökkent a rövid távú kamatkockázat és jobbak a fedezeti mutatók, így van remény arra, hogy kevesebbeket fenyeget az élethosszig tartó törlesztés. De egy egészen más probléma megjelent:
a legnagyobb kockázatot ma a munkaerőpiaci változások jelentik.
Amint válságba került az ország, egyértelművé válik, milyen sokan veszthetik el az állásukat, és hogy mennyivel könnyebben rúgnak ki valakit, ha munkaerő-kölcsönzéssel vagy projekt alapú munkákkal foglalkoztatják.
És nincsen sok jó megoldás erre a helyzetre. Az elemzés szerint nem a mentesítés lehet a megoldás, hanem olyan konstrukciók, amelyek ideiglenesen jelentenek könnyítést. Ilyen, a hitelválságba kerülteket segítő próbálkozásnak indult a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. programja, a magáncsőd és a végtörlesztés is. Csakhogy ezek közül egyedül a Nemzeti Eszközkezelő tekinthető igazán sikeresnek, a végtörlesztés csak a tehetősebbeknek volt jó, a magáncsőd szabályozása pedig túl bonyolult lett.
Azt most még nem lehet látni, hogy a járvány miatt hosszú távon hányan vesztik el a munkájukat és hány családnak csökken le veszélyes szintre a jövedelme.
Abban azonban egyetért a nemfizetéssel foglalkozó legtöbb elemzés, hogy a háztartások egy jelentős csoportja a pénzügyi teljesítőképessége határán jár már most is, csak nagyon komoly nehézségekkel tudja a havi fizetési kötelezettségeit teljesíteni.
Sokan csak a banki hitellimitjeik kihasználásával tudnak mindent befizetni, és azzal, ha a szerződésbontási, kikapcsolási időkkel sakkoznak – állapítja meg az elemzés. Az előző évtized gyakorlatait bemutató írás nem tér ki a 2020-as újdonságra, a hitelmoratóriumra. Az így is nyilvánvaló az előzmények alapján, hogy ez sokak számára kínálhat segítséget, de a rezsit ettől még fizetni kell akkor is, ha a hiteleket nem. És közben reménykedni, hogy amikor lejár a moratórium, akkorra újra lesz munka, különben nagy lehet a baj.
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Úgy tűnik, kudarcba fullad a kormány hónapok óta tartó küzdelme, hogy betiltsa a Pride felvonulást. A hatalom szerint tiltott rendezvény, a szélsőségesek próbálják akadályozni. A HVG élő közvetítése a 30. Budapest Pride-ról.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Mindenki találgatja, hogyan alakul a Pride.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
Felsővezeték-szakadás volt.
A miniszterelnök szerint a rend nem magától jön létre, azt először meg kell teremteni aztán pedig megvédeni.
Trükköznek a számokkal a gyermekvédelemben.
A nagy hőség miatt kellett lépni.
Az összes táv elérte a limitet.