szerző:
Sztojcsev Iván
Tetszett a cikk?

Nemrég jött ki az ország a 2008-as válságból, most már itt az újabb krízis. De feldolgoztuk-e már az előző válság hagyatékát? Ezt a kérdést vizsgálta Major Gábor a Tárki Társadalmi Riportjában. Arra jutott: a bankrendszer állapota jobb, mint 12 éve, viszont sokan még mindig csak arra takarékoskodnak, hogy egy váratlan kiadást tudjanak fizetni, és ma már nem a rossz hitelportfolió, hanem a munkanélküliség veszélye miatt dőlhetnek be hitelek.

A Magyar Nemzeti Bank láthatóan lezártnak tekinti a 2008–2009-es válságot. Valóban: a rossz hitelek mutatói javultak, a GDP éves növekedése az európai élmezőnyben volt 2019-ig, a reálbérek és a fogyasztás is nőtt. A lakossági hitelezésben viszont felemás a kép – állapítja meg a most kiadott Társadalmi Riportban megjelent elemzés.

A lakossági hitelállomány minőségében jelentős a javulás. A nem teljesítő háztartási hitelek aránya 2019-ben 4,2 százalék volt, ami még 2018-hoz képest is 2,8 százalékpontos csökkenés, a 2014–2015-ös 20 százalékhoz képest pedig óriási változást jelentett. Igaz, az adatokat szépíti, hogy 117 milliárd forint jelzálogkölcsön most már a bankok helyett követeléskezelőknél van. Vagyis fizetni még mindig kell, de a rossz hitelek statisztikájában már nem jelenik meg.

©

Az elemzés idézi az Intrum követeléskezelő 2019-es felmérését is, amelyben négy tényező vizsgálatával jutottak arra, hogy Magyarország „pénzügyi egészsége” az EU-átlagnál épp egy kicsivel jobb, a régiónk más országaihoz képest egyértelműen jó. De az összegzésként kapott magyar adat azért ilyen, mert a négy mutatóból egyben nagyon jól állunk.

  • A felvett hitelek aránya a jövedelemhez képest az EU egyik legalacsonyabbja,
  • a válaszadók 37 százaléka csúszott meg számlával tavaly, ez az ötödik legrosszabb mutató, 36 százalék a feledékenységgel magyarázta ezt, 54 százalék viszont azzal, hogy nem volt elég pénze; 25 százalék a kérdőív kitöltése előtti fél évben legalább egyszer kölcsönre szorult, hogy minden számláját ki tudja fizetni, ez pontosan ugyanannyi, mint az EU-átlag (ennek az egynegyednek a 60 százaléka egy családtagjától vagy barátjától kapott kölcsön pénzt),
  • 67 százalék mondta azt, hogy tud valamennyit félretenni a havi jövedelméből, összesen 48 százalék viszont elégedetlen azzal, hogy mennyit takarít meg, ez a 17. helyet jelenti,
  • a válaszadóknak 64 százaléka nem elégedett a saját pénzügyi tudásával, ami a legrosszabb mutató Európában; 27 százalék nem tudta kiszámolni, hogy 200 euróból évi 2 százalék kamatozással öt év múlva mennyi pénz lesz.

Az elemzés hosszabban kitér a Központi Hitelinformációs Rendszer adataira is. E szerint a 41 és 45 év közötti korosztálynál látszanak nagy problémák. Ők voltak azok, akikre fiatal dolgozóként, a harmincas éveik elején szakadt rá az előző válság, viszont már érdemes volna elkezdeniük a nyugdíjukra félretenni. Márpedig ebben a korosztályban még mindig 200 ezren vannak, akiket terhel valamilyen fizetési mulasztás.

Ráadásul a legtöbben még mindig arra spórolnak, hogy ha valamilyen váratlan kiadásuk lenne, azt ki tudják fizetni. A hosszú távú, öngondoskodáshoz kapcsolódó megtakarítások nem annyira jellemzőek. Azaz a hitelportfolió javulása reális alapot adna ugyan a lakossági hitelezésre épülő konvergenciaprogramra, de a lakosság jelentős része nem bízik abban, hogy jó lesz a jövő, ez pedig visszaveti azt a lehetőséget, hogy hitelezésből kerüljünk növekedési pályára.

©

A 2008 utáni tapasztalatok miatt az egyik legfontosabb kérdés a mostani helyzet elemzésénél az: mekkora a veszélye annak, hogy tömegesen lesznek képtelenek emberek visszafizetni a hiteleiket? A háztartások adósságállománya most jóval egészségesebb, mint 10-12 éve. A devizahitelezés visszaszorításával az árfolyamkockázat majdnem teljesen megszűnt, az új folyósításoknál csökkent a rövid távú kamatkockázat és jobbak a fedezeti mutatók, így van remény arra, hogy kevesebbeket fenyeget az élethosszig tartó törlesztés. De egy egészen más probléma megjelent:

a legnagyobb kockázatot ma a munkaerőpiaci változások jelentik.

Amint válságba került az ország, egyértelművé válik, milyen sokan veszthetik el az állásukat, és hogy mennyivel könnyebben rúgnak ki valakit, ha munkaerő-kölcsönzéssel vagy projekt alapú munkákkal foglalkoztatják.

És nincsen sok jó megoldás erre a helyzetre. Az elemzés szerint nem a mentesítés lehet a megoldás, hanem olyan konstrukciók, amelyek ideiglenesen jelentenek könnyítést. Ilyen, a hitelválságba kerülteket segítő próbálkozásnak indult a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. programja, a magáncsőd és a végtörlesztés is. Csakhogy ezek közül egyedül a Nemzeti Eszközkezelő tekinthető igazán sikeresnek, a végtörlesztés csak a tehetősebbeknek volt jó, a magáncsőd szabályozása pedig túl bonyolult lett.

©

Azt most még nem lehet látni, hogy a járvány miatt hosszú távon hányan vesztik el a munkájukat és hány családnak csökken le veszélyes szintre a jövedelme.

Abban azonban egyetért a nemfizetéssel foglalkozó legtöbb elemzés, hogy a háztartások egy jelentős csoportja a pénzügyi teljesítőképessége határán jár már most is, csak nagyon komoly nehézségekkel tudja a havi fizetési kötelezettségeit teljesíteni.

Sokan csak a banki hitellimitjeik kihasználásával tudnak mindent befizetni, és azzal, ha a szerződésbontási, kikapcsolási időkkel sakkoznak – állapítja meg az elemzés. Az előző évtized gyakorlatait bemutató írás nem tér ki a 2020-as újdonságra, a hitelmoratóriumra. Az így is nyilvánvaló az előzmények alapján, hogy ez sokak számára kínálhat segítséget, de a rezsit ettől még fizetni kell akkor is, ha a hiteleket nem. És közben reménykedni, hogy amikor lejár a moratórium, akkorra újra lesz munka, különben nagy lehet a baj.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Magyarországon 9 millió forint felett nyit az új kombi VW Golf

Magyarországon 9 millió forint felett nyit az új kombi VW Golf

Indul az új karácsonyi dalok rohama

Indul az új karácsonyi dalok rohama

Betiltották Franciaországban a tájszóláson gúnyolódást

Betiltották Franciaországban a tájszóláson gúnyolódást