Fajsúlyos kihívások előtt áll a fővárosi fürdőkért felelős Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. Nincs a világon még egy cég, mely 15 fürdőt üzemeltetne, hasonlóan jelentős műemlék épületállománnyal, és bár mint turisztikai attrakció is kiemelkedő a hazai fürdőkultúra – ez a „Budapesti vonzerők” listavezetője évek óta –, a helyzet ennél árnyaltabb.
Három nappali kórházat üzemeltet a cég: a Gellértben, a Széchenyiben 100 ággyal és a Lukácsban. Utóbbi felújítása nemrég ért véget. A probléma a kihasználatlanságnál kezdődik. Eddig a vendégkör negyedét tették ki a kezelésre érkezők. Mivel megszigorította az OEP (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) a gyógykezelésekre szóló beutaló felírását, ez a betegek számának 40%-os visszaesését eredményezte – tudtuk meg Ferenci Tibor vezérigazgatótól. Nem beszélve az aránytalan teherviselésről: míg egy teljes árú belépő a Gellért Gyógyfürdőbe 3500 Ft/nap, ebből az összegből csupán 250 Ft-ot térít az OEP és 400 Ft-ot a beteg. A fennmaradó részt a fürdő cég vállalja. Az üresjáratokkal terhes nappali kórház működtetése, felszabadult kapacitása már csak azért is okoz nehézséget, mivel e medencék és kezelések nem használhatók másra (pl. súlyfürdő). Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a válság következtében előállt 20-25%-os visszaesés a szállodai vendégéjszakák számában a fürdők csekélyebb bevételein is meglátszik (2008-ban a Hungaroringen tartott Forma 1 időszakában napi18 000 vendéget fogadtak a fővárosi fürdők, 2009-ben 8 000 főt).
Támogatási oldalról sincs könnyű helyzetben a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt., mivel sem kormányzati, sem fővárosi, sem önkormányzati támogatásban, működési hozzájárulásban nem részesül, miközben a külső kerületek fürdői nem üzemeltethetők nyereségesen. A 12 hektáros Csillaghegyi strand látogatói száma napi 80-90 fő között mozog, és a vendégek által
bejárt terület nem haladja meg a 2 hektárt. E mellett érdemes figyelembe venni, hogy csupán 2-3 hónapot van használatban egy évben. Egész pontosan az idei, még rövidebb szezon körülbelül 100 napos lesz összesen, mivel a hosszan elnyúló júniusi hűvös idő miatt kiesett 20 nap, körülbelül 200 millió forint, előre betervezett bevételkiesést okozva a strandoknak. A Dagály strand szintén a szükségesnél nagyobb, 8,5 hektáros területen működik, ez esetben is fontolóra vette a cég a kihasználatlan hektárok értékesítésének, kihasználásának lehetőségét – akár egy szálloda felépítésével. Forrásokat tehát, az önálló gazdasági tevékenységen túl pályázati pénzek biztosítanak, de a fürdőfejlesztés, mely mindig is kiemelt támogatási célként szerepelt az államháztartási programban, legalább 30-40% önerőt kíván, a mellett, hogy csak a műemléki felújításra vonatkozik, a gépészeti költségekre nem – pedig ez elengedhetetlen olyan régi szerkezeteknél, melyeket 100 éve építettek.
Szokatlanul friss tervek születtek a korszerűsítés útjára lépett fürdő cég asztalán. Ez év végéig valamennyi téli, 2010 nyaráig pedig az összes nyári fürdőben is bevezetik a mágnes karórás rendszert, mely a jegy helyettesítésére, a kabinok használatára és a szolgáltatások igénybevételére is jogosít. Hamammal és hotellel bővülne a Rudas, a Széchenyi fürdő 400 négyzetméteres tetőterében – melyet lőtérként alakítottak ki és évtizedeken át használaton kívül állt – elegáns Pálmaház létesülne idén télen és japán fürdőt kínálna a Paskál strand. Hosszú a sor, minden fürdőre elkészítette már fejlesztési tervét a cég. Biztató jel, hogy a Cinetrip, a Fürdők Éjszakája és a félárú napok 2008 óta bevett gyakorlatnak számítanak.
Előre mutató példa az Uszálystrand létesítése az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél, melyben szintén támogató partnerként vesz részt a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. „A fürdők mindig magukon viselték az adott kor lenyomatát, állnak még a török, a szecessziós mozaikdíszes és klasszicista épületeik is. Fontosak a tradíciók és hogy megmaradjon a fürdők közösségi tér jellege. De itt az idő, hogy hozzáadjuk a 21. század lenyomatát!” – fejezte be a beszámolót az igazgató, Ferenci Tibor.
