Tetszett a cikk?

Kihasználatlan hektárok és hagyományosan veszteséges működés, felújításra szoruló épületek, kieső állami és OEP pénzek nehezítik a fővárosi fürdők üzemeltetéséért felelős Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. működését. „Csak a víz maradhat” – mondta Ferenci Tibor, az átalakításokra készülő vezérigazgató. Küszöbön egy Pálmaház a Széchenyiben, a Paskál japánosítása, hamamokkal lehet gazdagabb a Rudas, téliesülnek a nyári strandok és más, a meglévő vízvagyonra alapozó, megvalósítás előtt álló tervek.

Fajsúlyos kihívások előtt áll a fővárosi fürdőkért felelős Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. Nincs a világon még egy cég, mely 15 fürdőt üzemeltetne, hasonlóan jelentős műemlék épületállománnyal, és bár mint turisztikai attrakció is kiemelkedő a hazai fürdőkultúra – ez a „Budapesti vonzerők” listavezetője évek óta –, a helyzet ennél árnyaltabb.

Három nappali kórházat üzemeltet a cég: a Gellértben, a Széchenyiben 100 ággyal és a Lukácsban. Utóbbi felújítása nemrég ért véget. A probléma a kihasználatlanságnál kezdődik. Eddig a vendégkör negyedét tették ki a kezelésre érkezők. Mivel megszigorította az OEP (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) a gyógykezelésekre szóló beutaló felírását, ez a betegek számának 40%-os visszaesését eredményezte – tudtuk meg Ferenci Tibor vezérigazgatótól. Nem beszélve az aránytalan teherviselésről: míg egy teljes árú belépő a Gellért Gyógyfürdőbe 3500 Ft/nap, ebből az összegből csupán 250 Ft-ot térít az OEP és 400 Ft-ot a beteg. A fennmaradó részt a fürdő cég vállalja. Az üresjáratokkal terhes nappali kórház működtetése, felszabadult kapacitása már csak azért is okoz nehézséget, mivel e medencék és kezelések nem használhatók másra (pl. súlyfürdő). Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a válság következtében előállt 20-25%-os visszaesés a szállodai vendégéjszakák számában a fürdők csekélyebb bevételein is meglátszik (2008-ban a Hungaroringen tartott Forma 1 időszakában napi18 000 vendéget fogadtak a fővárosi fürdők, 2009-ben 8 000 főt).

Támogatási oldalról sincs könnyű helyzetben a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt., mivel sem kormányzati, sem fővárosi, sem önkormányzati támogatásban, működési hozzájárulásban nem részesül, miközben a külső kerületek fürdői nem üzemeltethetők nyereségesen. A 12 hektáros Csillaghegyi strand látogatói száma napi 80-90 fő között mozog, és a vendégek által

bejárt terület nem haladja meg a 2 hektárt. E mellett érdemes figyelembe venni, hogy csupán 2-3 hónapot van használatban egy évben. Egész pontosan az idei, még rövidebb szezon körülbelül 100 napos lesz összesen, mivel a hosszan elnyúló júniusi hűvös idő miatt kiesett 20 nap, körülbelül 200 millió forint, előre betervezett bevételkiesést okozva a strandoknak. A Dagály strand szintén a szükségesnél nagyobb, 8,5 hektáros területen működik, ez esetben is fontolóra vette a cég a kihasználatlan hektárok értékesítésének, kihasználásának lehetőségét – akár egy szálloda felépítésével. Forrásokat tehát, az önálló gazdasági tevékenységen túl pályázati pénzek biztosítanak, de a fürdőfejlesztés, mely mindig is kiemelt támogatási célként szerepelt az államháztartási programban, legalább 30-40% önerőt kíván, a mellett, hogy csak a műemléki felújításra vonatkozik, a gépészeti költségekre nem – pedig ez elengedhetetlen olyan régi szerkezeteknél, melyeket 100 éve építettek.

Szokatlanul friss tervek születtek a korszerűsítés útjára lépett fürdő cég asztalán. Ez év végéig valamennyi téli, 2010 nyaráig pedig az összes nyári fürdőben is bevezetik a mágnes karórás rendszert, mely a jegy helyettesítésére, a kabinok használatára és a szolgáltatások igénybevételére is jogosít. Hamammal és hotellel bővülne a Rudas, a Széchenyi fürdő 400 négyzetméteres tetőterében – melyet lőtérként alakítottak ki és évtizedeken át használaton kívül állt – elegáns Pálmaház létesülne idén télen és japán fürdőt kínálna a Paskál strand. Hosszú a sor, minden fürdőre elkészítette már fejlesztési tervét a cég. Biztató jel, hogy a Cinetrip, a Fürdők Éjszakája és a félárú napok 2008 óta bevett gyakorlatnak számítanak.

Előre mutató példa az Uszálystrand létesítése az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél, melyben szintén támogató partnerként vesz részt a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. „A fürdők mindig magukon viselték az adott kor lenyomatát, állnak még a török, a szecessziós mozaikdíszes és klasszicista épületeik is. Fontosak a tradíciók és hogy megmaradjon a fürdők közösségi tér jellege. De itt az idő, hogy hozzáadjuk a 21. század lenyomatát!” – fejezte be a beszámolót az igazgató, Ferenci Tibor.


HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Hiába trükközött a kormány, az alaptörvény elvárása ellenére sem sikerült csökkentenie az államadósságot

Hiába trükközött a kormány, az alaptörvény elvárása ellenére sem sikerült csökkentenie az államadósságot

A magyarok imádnák: egy amerikai mobilszolgáltató fizet, ha kimaradás van, de akkor is, ha sokat kell várni az ügyfélszolgálatra

A magyarok imádnák: egy amerikai mobilszolgáltató fizet, ha kimaradás van, de akkor is, ha sokat kell várni az ügyfélszolgálatra

Magyar Péter árulónak nevezte az őt lebolondozó Gulyás Gergelyt

Magyar Péter árulónak nevezte az őt lebolondozó Gulyás Gergelyt

Megverték, kórházba került a volt grúz miniszterelnök

Megverték, kórházba került a volt grúz miniszterelnök