A nyest.hu által ismertetett kutatás eredményei igazolták azt a feltevést, amit a nyelvészek és egyes szociológusok már régóta hangoztatnak: a nyelvi hátránynak és a nyelvi diszkriminációnak rendkívül nagy jelentősége van az iskola kudarcokban.

A négy ország közel ötszáz magyart tanító pedagógusából és pedagógusjelöltjéből általánosságban 35-50 százalékra tehető azoknak az aránya, akik negatívan diszkriminálnak nyelvi alapon.

Ez azt jelenti, hogy a vizsgált pedagógusok közül minden második-harmadik egy teljes érdemjeggyel rosszabbat adott a tanulóknak, pusztán azért, mert nem a standard nyelvváltozatnak és nyelvhasználati módnak megfelelően beszéltek – hiába tudták tökéletesen az aktuális tananyagot.

Az érem másik oldala a pozitív diszkrimináció, ami a különböző országokban 50-75 százalék közé esett. Vagyis ennyi pedagógus és -jelölt adott minimum egy jeggyel jobbat annak a gyermeknek, aki standard nyelvváltozatban és nyelvhasználati módban felelt – függetlenül attól, hogy több lényegi információt is kihagyott a feleletéből.

A kutatás egyelőre nem terjedt ki más tantárgyakat tanító pedagógusokra, de – mint a nyest.hu írja – jó okunk van feltételezni, hogy a jelenség az ő értékelési gyakorlatukban is megmutatkozik. Ha pedig így van, akkor a nyelvi diszkrimináció még nagyobb szereppel bír az iskolai sikeresség és sikertelenség tekintetében.