Tóta W.: Ami nincs

„...van, aki azt hirdeti, hogy az angyalok segítségével gyógyít. Nem lehet arra alapozni egy üzletet, hogy valaki más embereket becsap... olyasfajta szolgáltatást ígér, ami nincs.”

- A KDNP a távgyógyítók és jósok elleni fellépésről

Ritkán van alkalmunk megdicsérni a KDNP-t; Hoffmann Rózsát majd a kénköves bogrács mellett köszöni meg nekik az illetékes. Most viszont érdemi és pozitív lépésre szánták el magukat: a fogyasztóvédelemhez fordulnak a telejósdák, angyalidéző sarlatánok és távgyógyítók ügyében.

Nem kíván részletes indoklást a kezdeményezés. Kóklerek, holdkóros elmebetegek, de leginkább számító, gonosz élősködők csapolják nap mint nap a gyógyulásra vágyó szerencsétlen betegek pénzét, telefonon és képernyőn küldenek gyógyító energiát, aztán alszanak egy érthetetlenül jót, és másnap kezdik elölről.

Nem kell precíz levezetés arról sem, hogy miért szemfényvesztés, amit művelnek. Nincs olyan, hogy kristályok viselésétől elmúlna a daganat. Nincs rádióhullámokon át továbbítható, gyógyerejű varázslat. Ez mind: eszeveszett hülyeség. Nincs a születési dátumból meg millió fényévre lévő gázgömbök helyzetéből levezethető diagnózis. És nincsenek angyalok.

Ja elnézést, bocsánat.

Angyalok, azok természetesen vannak. Sőt arkangyalok, tányérsapkával meg vállbojtokkal és alufelnivel! Írva vagyon.

Vannak továbbá szentek. A szentek a mennyországban dolgoznak, gondosan leosztott munkakörökben, így van, aki a tűzoltók, mások az informatikusok, a tolvajok, illetve tengerészek ügyes-bajos dolgait intézi; reumát, elveszett okmányokat, elmaradt előléptetést. A szentek a nap huszonnégy órájában fogadják a hozzájuk forduló állampolgárok hívásait. Ajánlatos igénybe venni a szolgáltatásaikat, mert lehet ugyan egyenesen a Jóistenhez imádkozni, de közismerten hatékonyabb, ha egy jól beágyazott pártfogóhoz fordulunk. A szentek naponta összesítik és iktatják a beérkező megkereséseket – az adminisztráció meg a pisiszünet idejére az asztalszomszédjukra bízzák a melléküket, így fordulhat elő, hogy egy imádkozó tűzoltónak Flórián helyett Nepomuki János veszi fel –, majd felterjesztik a magasságosnak. Az imákat olyasféle módszerrel súlyozzák, mint a kínai szociális kreditrendszer, csak még többet tudnak, és kíméletlenül bevésik, hogy Micuka már megint a görkoriért rinyál, de bezzeg az üdvözlégyet elsumákolta.

II. János Pál is szent például. Szent nem lehet bárkiből, a néhai pápának vizsgáznia kellett halála után, mégpedig csodatételből. Ennek szigorú szabályai vannak. Egyrészt meg kell állapítani, hogy az eseménynek racionális magyarázata nincs, másrészt ha a kérelmező egyidejűleg másik szentnél is kilincselt, akkor nem ér. (Ez a kanonizáció szabálya, nem én találtam ki, de büszke lennék rá.) Mindezt kétszer kell véghezvinni. János Pál két apácát gyógyított meg bizonyítottan: Marie Simon-Pierre a Parkinson-kórból, Floribeth Mora-Diaz az agyi aneurizmából épült fel, miután az elhalt pápa megküldte a gyógyító energiát. II. János Pál jelenleg a Világifjúsági Nap védőszentje, ami eléggé alibi-államtitkárságnak tűnik még egy Harrach Péter funkcióihoz képest is, de hát már szinte minden foglalt. Esetleg a háromnevű nők védőszentségét még elvállalhatná, bár életében igen sokat tett a pedofilokért is. Más nem nagyon maradt. Az elveszett tárgyak megtalálását Szent Antaltól kell kérni, aki amúgy is a szentek Voldemortja, valószínűleg a legnagyobb bevételt termelő funkcionárius.

Na ez viszont egyáltalán nem eszeveszett hülyeség. Dehogy!

Az igaz, hogy a katolikusok mindezt nem emelt díjas telefonhívásokért vállalják, viszont nincsenek is rászorulva. Amanda jósnő sem csevegne a kábeltévén agyhalott nyugdíjasokkal, ha a boszorkányszakszervezet kapna évente százvalahány milliárdot alanyi jogon, és miniszterelnök-helyettest delegálhatna a kormányba.

Kristályterápia, az nincs, angyalgyógyítás sincs, ámde szentek vannak. Van továbbá Isten, aki azon kívül, hogy átrágja magát az ezernyi szent jelentésein és intézkedéseket foganatosít, nagy figyelmet fordít arra, hogy ki mivel táplálkozik péntekenként, hová dugja mijét, milyen szertartás szerint köt házasságot, kire szavaz, és egyáltalán elhiszi-e őt magát meg a fent leírt kabinetjét. Az emberrel azóta van perben-haragban, hogy az evett a tudás fájáról; ugyanakkor ennek köszönheti az ember, hogy ma el tudja dönteni, vannak-e daganatgyógyító kristályok és vértisztító varázsigék, vagy esetleg talált tárgyak osztálya a mennyországban.

Mindez annyira egyáltalán nem eszeveszett hülyeség, hogy egyenesen ennek az elképzelésnek köszönheti a létét a KDNP, és ezen az alapon pofázhat bele azok életébe is, akik szerint viszont ez egy icipicit mégiscsak pont ugyanaz a fajta őrület, mint a szellemidézés.

Mindazonáltal a kereszténydemokraták, mint az elején említettem, most éppen jót cselekszenek, amikor ráhívják a hatóságot a gátlástalan boszorkányokra.

De csak azért teszik, mert utálják a konkurenciát. Talán illendőbb lenne beérniük egy névtelen feljelentéssel.