A humán papillomavírusnak több mint kétszáz típusa van, ezek közül nagyjából tizenöt okozhat méhnyakrákot. Egy rendkívül gyakori kórokozóról van szó, a legtöbben életük során legalább egyszer átesnek a fertőzésen. A terjedéséhez hámkontaktus (bőr vagy nyálkahártya kontaktus) szükséges. Az, hogy tárgyakról (például fürdőkben vagy nedves törölközőről) kaphatunk-e fertőzést, egyelőre még vita tárgyát képezi.
„A leggyakrabban szexuális úton terjed, ezt tekintjük az elsődleges átviteli formának, de az biztos, hogy nem ez a kizárólagos terjedési út: azok, akik szorosan együtt élnek és különböző módokon gyakran megérintik egymást, (például egy fertőzött szülő fürdeti a gyerekét) szintén megkaphatják egymástól a vírust” – hívja fel a figyelmet Gullai Nóra, a Rózsakert Medical Center szülész-nőgyógyász szakorvosa.
Túry Gergely
Ahhoz, hogy megértsük, miért olyan fontos a szűrés, érdemes tisztában lenni azzal, hogyan vezethet a HPV méhnyakdaganathoz: a vírusnak léteznek onkológiai szempontból magas (például a rosszindulatú méhnyak daganatok 70 százalékáért felelős HPV 16-os és 18-as típus) és alacsony rizikójú típusai. Az esetek túlnyomó többségében azonban még a magas rizikót jelentő fertőzés is spontán eltűnik.
„Azoknak a magas rizikójú típusokkal történő fertőzéseknek lehet onkológiai szempontból szerepük, amelyek hosszabb ideig fennmaradnak. Az úgynevezett perzisztáló fertőzések során ugyanis hosszú idő elteltével a vírus genetikai információi beépülhetnek a hámsejtek genetikai információjába és a gazdasejt működését megváltoztatva rákos sejtszaporodást indukálhatnak." – magyarázza Gullai Nóra, aki szerint a vírus – előfordulási gyakoriságához képest – nagyon kis arányban okoz valóban daganatot, viszont ha egy másik szemszögből nézzük, a méhnyakrákoknak több mint 95 százalékában ott van. Emellett a hüvely-, a szeméremtest-, a pénisz-, a végbél-, valamint a garat- és szájüregi rákok többségénél is jelen van a HPV.
A hagyományos módszer
Az állami struktúrában jelenleg nem finanszírozott a primer HPV-szűrés, tehát csak akkor végzik el ingyenesen, ha a citológiai lelet elváltozást mutat. „Szükséges lenne a méhnyakszűrési protokoll frissítése. Nemzetközi adatok alapján egyértelmű, hogy a HPV-alapú szűrés hatékonyabb a citológiai szűrésnél, ennek az az egyik oka, hogy a citológiai vizsgálat érzékenysége csak körülbelül 50-70 százalékos, tehát sajnos a kóros esetek nem elhanyagolható részében tévesen negatív leletet kaphatunk” – fogalmaz a szülész-nőgyógyász.
Ilyenkor nem arról van szó, hogy óvatlan lenne a vizsgálatot végző szakember. A hagyományos citológia egy több hibalehetőséget is magában hordozó, valójában elég nehéz vizsgálat. A levett sejteket kikenik egy lemezre, de ezek – sokszor a mintavételt végző szakember minden igyekezete ellenére – lehetnek véresek, nyákosak: ebben a mintában kell észrevennie a citológusnak egy-egy problémás sejtet a mikroszkóp alatt. Akár még az is előfordulhat, hogy nem került az üveglapra a betegséget jelző sejtekből egy sem.
Gyakorlatilag a legmodernebb, legfejlettebb egészségügyi ellátásban sem tud teljes biztonságot nyújtani egy citológiai vizsgálat, és nem azért, mert valaki hibázik, hanem mert a módszer nem képes többre.
VOISIN / Phanie
A legtöbb magánrendelésen tízezer forint körül van a HPV-szűrés, ám a húszas éveik elején járó nőknek például nem is javasolják az orvosok a vizsgálatot, mivel sok esetben rengeteg felesleges stresszhez vezethet, jelentősége viszont az ő esetükben még nincs. Egy pozitív teszt továbbá kérdéseket vet fel: kitől kaptam el, hogyan kaptam el, és kinek adtam át. Gullai Nóra szerint a vizsgálatot harminc éves kor fölött javasolják elsősorban, mert ott már kevésbé gyakori a vírus jelenléte, ha viszont jelen van, nagyobb eséllyel lesz belőle perzisztáló fertőzés.
Éppen ezért a szakember szerint 25 éves kor alatt egyértelműen nem javasolt szűrő jelleggel HPV-vizsgálatot végezni, felette már lehet, de a legtöbb nagy szakmai társaság elsősorban 30 éves kor felett ajánlja a HPV-szűrés elvégzését.
"Sok ijedt, fiatal lánnyal találkozunk, akiknél HPV-fertőzést állapítottak meg, ezért különösen fontos szerepe van annak, hogy hogyan kommunikálják az orvosok a fertőzés jelenlétét. Fontos lenne, hogy a páciensek értsék: egy negatív teszt megnyugtató, hiszen ilyenkor öt éven belül igen kicsi az esélye annak, hogy beavatkozást igénylő elváltozás alakuljon ki a méhnyakon. Ha viszont pozitív az eredmény, az esetek többségében az sem fog rákot okozni, csupán szorosabban kell követnünk a pácienst, hogy ha mégis szükséges lenne, idejében közbe tudjunk lépni. Időnk van, hiszen a fertőződéstől számítva évek, sőt évtizedek telhetnek el, mire kialakul a rák.” - mondta.
Miért fontos tudni?
Ha nem kezelhető a HPV, tulajdonképpen miért fontos, hogy mégis tisztában legyünk az állapotunkkal? Gullai Nóra szerint azért, hogy kiemelhessék a tömegből azokat a méhnyakrák kialakulása szempontjából magas kockázattal rendelkező nőket, akiket gyakrabban kell vizsgálni annak érdekében, hogy a betegség – ha egyáltalán kialakulna – végül elkerülhető legyen.
A HPV szűrésére egyébként már alternatív lehetőség is van, például arra az esetre, ha valaki ódzkodik a nőgyógyásztól, vagy nem jut el hozzá: lehet vásárolni önmintavételes tesztet. Az egyik ilyen, nemrég piacra dobott teszt online rendelhető, és a mintát mindenki otthon, saját magának veheti le. A mintavétel nem tűnik nehéz feladatnak, egy tampon felhelyezéséhez hasonló. A levett sejteket postán kell visszaküldeni vagy leadni valamelyik erre szolgáló vérvételi ponton. Az eredmény néhány nappal később, e-mailben érkezik. A gyártó szerint a teszt gyakorlatilag minden esetben kimutatja a HPV jelenlétét.
SAUL LOEB / AFP
„A mi tesztünk – automatizált folyamatokkal – DNS szakaszokat keres a mintában. Ez objektívebb, az eredmények reprodukálhatóbbak és megbízhatóbbak. Nemzetközi kutatások szerint a citológia a műtendő esetek 53 százalékát, a HPV tesztelés pedig 96 százalékát azonosítja" – mondta a hvg.hu-nak Nyíri Miklós, a tesztet kifejlesztő Neumann Diagnostics ügyvezető igazgatója.
A teszt egyedileg mutatja ki a legveszélyesebb HPV-típusokat és csoportban a további potenciálisan onkogén HPV-típusokat. A gyártó cég azonban felhívja a figyelmet, hogy pozitív teszt esetén mindenképpen nőgyógyászhoz kell fordulni, negatív teszt esetén azonban elég, ha a vizsgálat eredményéről a legközelebb esedékes nőgyógyászati vizsgálat során tájékoztatjuk az orvosunkat. "Az önmintavételes HPV teszt önmagában nem elég ahhoz, hogy igazolja, a fertőzés milyen szintű egészségügyi kockázatot jelent: az, hogy fennáll-e elváltozás, csak további orvosi vizsgálattal és teszttel igazolható” – magyarázta Nyíri Miklós.
Jöhetnek a fiúk?
„Szakirodalmi adatok szerint az önmintavételes teszt is hasonló érzékenységet eredményez, mintha szakember végezné a mintavételt. Én pillanatnyilag nem tudok olyan országról, ahol a népegészségügyi szűrőprogramba bevették volna ezt a módszert, de az első kezdeményezések már elindultak és várhatóan egyre nagyobb szerepet kap majd a jövőben" – fogalmaz Gullai Nóra.
Népegészségügyi szempontból ez a lehetőség azoknak a nőknek a szűrésében lehetne elsősorban hatékony, akik nehezen elérhetőek a szűrőprogramok számára, például mert az egészségügyi ellátástól elszakadt településeken élnek. Ez már csak azért is fontos lenne, mert Magyarországon elsősorban az alacsony átszűrtség - a szűrésre jogosultak körében alig 40 százalék a részvételi arány - okozza a magas méhnyakrákos halálozást.
Abban tehát nincs vita, hogy ha valaki nem szeretne, vagy nem tud elmenni nőgyógyászhoz, de leveszi otthon magának a mintát és elküldi, az máris sokkal jobb helyzet, mintha sehogy sem szűrnék és már csak akkor észlelné a problémát, amikor az tüneteket okoz. (Más kérdés, hogy például az ellátástól elszakadt településen élőknek van-e tízezer forintjuk egy otthoni szűrésre, így ők milyen esélyekkel küzdhetnek meg a HPV-fertőzés okozta következményekkel.)
B. BOISSONNET / BSIP
Pedig a szűrés lényege, hogy tünetmentes pácienseket vizsgálnak, hiszen, ha már vannak tünetek, félő, hogy egy olyan stádiumba került a betegség, ahol már nehezen gyógyítható. A szűréssel már rövid távon jelentkezik a haszon – hosszútávon pedig ezt a vakcinációval lehet elérni. Magyarországon 2014-ben bevezették a 12 éves lányok nem kötelező, de államilag finanszírozott oltását, a jelenlegi adatok szerint az érintett korosztály háromnegyede élt a lehetőséggel. A kormány egyébként a fiúkra is kiterjesztené a védőoltást, legalábbis januárban erről beszélt egy interjúban az egészségügyért felelős államtitkár.
Gullai Nóra szerint az ingyenes oltás bevezetésével – jó átoltottság és szűrőprogram mellett, hosszú távon – a HPV-fertőzés következében kialakult méhnyakrákok száma gyakorlatilag nullára lenne csökkenthető. Bár akkor a leghatékonyabb az oltás, ha az első aktus előtt kapja meg valaki, de a szakember szerint akkor is javasolt a vakcina, ha az illetőnek már volt szexuális kapcsolata, illetve átesett HPV-fertőzésen. „Jó lenne, ha sikerülne elérni, hogy a most felnövő generáció már rendesen át legyen oltva és a lányok mellett a fiúk is megkapják az oltást. Logikailag nincsen felső korhatára az oltásnak és bár tény, hogy HPV-naiv szervezetben a leghatékonyabb, de idősebb életkorban is van jelentősége.”
