Magas ólomtartalom miatt két budapesti óvodában is csak ballonos vizet ihatnak a gyerekek – tudta meg a Pesti Hírlap. A probléma a kispesti Wekerle-telepen található Árnyas Óvodát és a Tarka-barka Óvodát érinti.

A lap szerint egy ferencvárosi és egy józsefvárosi óvodában is túl sok ólmot mutattak ki a vízben a szakemberek, de azokon a helyeken csak egy-egy, tisztálkodásra használt csapnál találtak problémát.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) tavaly egy uniós pályázat keretében mérte fel a fővárosi ivóvíz ólomszennyezettségi kockázatát. Mivel az ólom sokkal veszélyesebb a gyerekekre nézve, a leginkább veszélyeztetett területek bölcsődéiben, óvodáiban és iskoláiban is vizsgálódtak. A lap a fővárosi kerületektől azt az általános választ kapta, hogy a bölcsődék, óvodák felújításakor ügyeltek a vízvezetékek cseréjére, tehát szennyezés onnan nem kerülhet az ivóvízbe.

Főváros: Vannak még ólom vízcsövek egyes gyerekintézményekben

A főváros ígéri, nyárra kicseréli a köz- és gyerekintézményekben az ólom vízcsöveket, amelyek miatt ólomszennyezett lehet az ivóvíz. A szennyeződés mértéke a víz keménységétől, lágyságától is függ.

A súlyosabb szennyezést mutató Wekerle-telepi helyzet rendezése a Fővárosi Vízművek Zrt.-re hárulhat. A cég ugyan fokozatosan cseréli a fő vezetékeket a fővárosban, de több helyen ettől még a házon belüli vezetéktől kaphat ólmot a víz. A legnagyobb gond az 1945 előtt épült házak ólomból készült belső vezetékrendszere, amit a tulajdonosoknak, illetve társasházaknak maguk kell cserélniük.

A vízmű lehetőséget biztosít az ivóvíz lakossági ellenőrzésére: aki be szeretné vizsgáltatni a vizet, beküldött mintánként 1900 forintért teheti meg. Valódi megoldást azonban csak a régi házak vezetékeinek cseréje jelent.

Az ólom vízcsövek problémájáról korábban a hvg.hu is írt részletesebben. Akkor a főváros azt ígérte, nyárra kicseréli a köz- és gyerekintézményekben az ólom vízcsöveket.

Ólombomba ketyeg a régi ivóvízrendszerekben

Az öreg házak vízvezetékeinek cseréje lenne a legjobb megoldás a vizek ólomtartalmának csökkentésére, ám erre az Európai Unió nem ad pénzt. A helyzeten ráadásul nemhogy javít, de még ront is, ha egy-egy lakó dönt a felújítás, így a rendszer megbontása mellett.