Az amerikai Tufts Egyetemhez tartozó, táplálkozástudománnyal foglalkozó Friedman School munkatársai 184 ország élelmiszerfogyasztására vonatkozó kutatásait vizsgálták át, és megállapították, hogy három olyan étkezési faktor van, amelyek a legnagyobb részben járulnak hozzá a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához. Ha nem eszünk elég teljes kiőrlésű szénhidrátot; ha túl sok finomított (fehér) rizst fogyasztunk; és ha túl sok feldolgozott húst (hot dogot, a sonkát, a szalonnát, a kolbászt és felvágottat) eszünk, akkor növeljük a leginkább a népbetegségként számontartott szénhidrát-anyagcserezavar kockázatát.

A kutatók szerint kevésbé számottevő ebből a szempontból az, ha sok gyümölcslevet vagy olajosmagvat fogyasztunk.

Dariush Mozaffarian táplálkozástudományi professzor a Sky Newsnak leszögezte, hogy a „szegényes minőségű szénhidrátok" tehetők felelőssé a 2-es típusú diabéteszért. A Nature Medicine-ben megjelent, a kutatás eredményeit összefoglaló tanulmány pedig kitér arra, hogy mind a 184 országban megfigyelhető volt 1990 és 2018 között a diabéteszesek számának emelkedése. Azt is megállapították, hogy a betegség több férfit érint; több fiatalt, mint idős embert; és több városit, mint vidéken élőt.

A helytelen étrendhez köthető cukorbetegség a legnagyobb arányban éppen a mi régiónkban, Közép- és Kelet-Európában (különösen a lengyeleknél és az oroszoknál), továbbá Közép-Ázsiában fordul elő. A probléma sokakat érint még Kolumbiában és Mexikóban is a feldolgozott élelmiszerek népszerűsége miatt.

Miért baj az, ha folyamatosan eszünk, és a böjtölés hogyan hosszabbíthatja meg az életet?

Mi lenne, ha azt mondanánk, hogy azok az emberek, akik már attól is híznak, hogy ránéznek egy salátára, evolúciós sikertermékek? Vagy ha arról beszélnénk, hogy a kalóriahiány, az időszakos böjtölés akár élethosszabbító hatású is lehet? A táplálkozásunkkal, a fogyással, az alkoholfogyasztással kapcsolatos viszonyunkat és gondolkodásunkat huzalozzuk újra Schwab Richárd belgyógyásszal, gasztroenterológussal.