Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Immanuel Kant XVIII. századi német filozófust nevezte az ukrajnai háború egyik felelősének hétfő este a kalinyingrádi kormányzó. Anton Alihanov egy politológiai konferencián tett felszólalásában azt mondta az akkor Königsbergnek nevezett város leghíresebb szülöttéről, hogy munkásságával „egyike volt a modern Nyugat értelmi szerzőinek”.
„Felhívnám a figyelmet arra, hogy a csaknem 300 évvel ezelőtt ezen a helyen született Immanuel Kant gyakorlatilag majdnem közvetlenül érintett a globális káoszban, amellyel szembenézünk. Ráadásul közvetlenül kapcsolódik az ukrajnai katonai konfliktushoz is” – fogalmazott a kormányzó.
Mint mondta, Kant „megágyazott annak az erkölcsi relativizmusnak, melynek segítségével a Nyugat minden tettét igazolja”, ellentétben Oroszországgal, „mely az örök etikai értékekhez igazodik”.
Königsbergbe 1945-ben vonult be a szovjet hadsereg, ezt követően nevezték át a várost Kalinyingrádra.
A tiszta ész kritikája és Az örök béke szerzője nem először vált ki vitát az ott élők körében. 2018-ban az Orosz Történettudományi Társaság internetes szavazást írt ki a város repülőterének új nevéről, a lehetőségek között pedig a filozófus nevét is felsorolta. Ezt követően utcai tiltakozások robbantak ki a légikikötő Kantra történő átnevezése ellen, és dühös emberek egy csoportja Kant műemlékét is megrongálta. Az ügyben felszólalt Igor Muhametsin ellentengernagy is, aki árulónak nevezte a filozófust.
„Írt néhány érthetetlen könyvet, melyeket senki az itt lévők közül nem olvasott, és soha nem is fog” – jelentette ki Muhametsin a matrózaihoz intézett beszédében, mely az internetre is felkerült.
Mondjuk az ellentengernagy szavait annyiban érdemes árnyalni, hogy a königsbergi Kant nem nagyon tudott árulója lenni semmi olyasminek, amiről Muhametsin beszélt, mert bár az oroszok már egyszer Kant életében is elfoglalták a várost (ez a hétéves háború folyamán történt), ám azt az 1762-ben megkötött szentpétervári béke értelmében visszaadták Poroszországnak. Más kérdés, hogy a repteret végül a város első elfoglalása idején uralkodó Erzsébet cárnőről nevezték el.
