Olyan hírességek tartoztak az ügyfelei közé, mint Salma Hayek, Britney Spears és Victoria Beckham. Kiegészítői feltűntek a mozivásznon, például a második Szex és New York filmben, illetve Anne Hathaway kezébe is egy nevével fémjelzett táskát adnak Az ördög Pradát visel azon jelenetében, amikor az általa alakított karakter stílusán faragnak egy kicsit. A legnagyobb luxusüzletekben is lehetett találkozni a márkájával, sőt, a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeumban ki is állították a termékeit.

Nancy Gonzaleznek (teljes nevén Nancy Tereza Gonzalez de Barber) Kolumbiából a divatvilág legfelsőbb köreibe vezetett az útja, a napokban pedig tizennyolc hónap börtönbüntetésre ítélték. Kiderült ugyanis, hogy beszervezett emberek segítségével szülőhazájából egzotikus bőrből készült táskákat csempészett az Egyesült Államokba.

A megfelelő engedélyek beszerzésével elkerülhette volna a bajt, ám ezt mégsem tette meg, pedig az amerikai hatóságok 2016-ban és 2017-ben is figyelmeztették, hogy következményei lesznek annak, ha a törvényeket megkerülve szállítja termékeit egyik országból a másikba. Gonzalezt végül 2022 júliusában tartóztatták le Kolumbiában, és több mint egy évet töltött börtönben, mire kiadták az Egyesült Államoknak. 2023 novemberében bűnösnek vallotta magát, és a napokban meg is született az ítélet.

Az ügyészség ugyan azt szerette volna, ha 30-37 hónapnyi börtönbüntetést szabnak ki rá, de a bíró figyelembe vette azt a 14 hónapot, amit Kolumbiában töltött rácsok mögött. Várhatóan június elején kell majd bevonulnia, addig lánya otthonában fog tartózkodni – írja a WWD.

Nancy Gonzalez ügyvédje, Sam Rabin így sem elégedett, szerinte ezzel a döntéssel tönkretették ügyfelét, aki vállalkozásával négyszáz család megélhetését biztosította harmadik világbeli országban.

Gonzalez eleinte övek gyártásával foglalkozott, otthonában varrta a kiegészítőket, majd saját üzletet nyitott a kolumbiai Caliban. 1998-ban fontos fordulatot vett az élete, nyolc darabból álló táskakollekcióját a Bergdorf Goodman nevű luxusüzlet kezdte el árulni.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Nancy Gonzalez (@nancygonzalezofficial) által megosztott bejegyzés

Nancy Gonzalez és luxustermékekkel foglalkozó cége, a Gzuniga Limited egyre nagyobb sikereket ért el, ügyvédjei állítása szerint a pandémia előtt valóban több százan dolgoztak neki szülőhazájában, és alkalmazottai jelentős százaléka helybeli nő volt.

Eltökélt szándéka volt, hogy megmutassa gyermekeinek és a világnak: a nők is, beleértve a hozzá hasonló kisebbségi nőket is, valóra válthatják álmaikat, ők is megvalósíthatják az anyagi függetlenséget. Sok akadállyal kellett megküzdeni, de felépített egy igazi luxuscéget, ráadásul tette mindezt egy harmadik világbeli országból

– fogalmaztak az ügyvédjei.

Nem felejtették el hangsúlyozni azt sem, hogy egy köztiszteletben álló személyről van szó, aki tény, hogy hibázott, de ebben közrejátszhatott az is, hogy nagyon megviselte a fia halála. 2017-ben halt meg az akkor 40 éves fia, Santiago Barberi Gonzalez, aki nemcsak társalapítója volt a vállalatnak, hanem az elnök-vezérigazgatói posztot is ő töltötte be.

Az ítélethirdetés előtt maga Gonzalez – aki elárulta, egyetlen vágya, hogy még egyszer megölelhesse 103 éves édesanyját – elismerte, hogy rossz döntéseket hozott, és elnézést kért, amiért megszegte a törvényeket. Az egyik jogi képviselője azt hangoztatta, hogy ügyfele ugyan megbízik az ügyében eljáró bíróság feddhetetlenségében, az ügyészek viszont túl szigorúak voltak vele az elkövetett bűnökhöz képest.

De mik is pontosan ezek? Az – USA és Kolumbia által is aláírt – veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora – CITES) értelmében bizonyos állatokból készült termékekkel való kereskedelem nem tiltott, de szigorú szabályok vonatkoznak rá.

Ezeket hágta át Gonzalez, amikor nem szerezte be a szükséges engedélyeket az Egyesült Államok Hal- és Vadvédelmi Szolgálatától.

Ehelyett 2016 februárja és 2019 áprilisa között családtagokat, barátokat és alkalmazottakat fizetett le azért, hogy krokodil- és kígyóbőrből készült táskákat csempésszenek be az Egyesült Államokba, egészen pontosan a New York-i bemutatótermébe.

Az ügyészség szerint a futárokat – akik száma körülbelül negyvenre tehető – arra utasították, hogy ha a vámosok kérdezősködnének, mondják azt, hogy a kiegészítők rokonaiknak szánt ajándékok. Becslésük szerint az Egyesült Államokba csempészett áru összértéke akár kétmillió dollárra (kb. 735 millió forintra) is rúghat, míg Gonzalez ügyvédjei szerint azok darabja csak körülbelül 140 dollárba került.

Minden a pénzről szól. Ha el akarjuk tántorítani a bűnözőket attól, hogy rossz útra lépjenek, akkor a kokainbárót kell elkapnunk, nem a futárt

– nyilatkozta Thomas Watts-Fitzgerald helyettes államügyész. 

Az ügyvédek szerint azonban ügyfelük a határidők szűkössége miatt ugyan valóban nem szerezte be a megfelelő papírokat néhány mintadarabhoz, de a kereskedelmi forgalomba került kiegészítők mind rendelkeztek a megfelelő dokumentációval. Kiemelték: a termékek kevesebb mint 1 százalékát importálták engedély nélkül, és a felhasznált bőrök mindegyike fogságban tenyésztett, és nem vadon élő hüllőktől származott – írja az AP News.

Hozzátették, Gonzalez már drágán megfizetett a bűneiért, cége csődöt jelentett, alkalmazottai munkanélküliek lettek. Hogy büntetése után feléleszti-e majd a vállalatát, arra szerintük kicsi az esély. Tény, a bírói döntés értelmében, ha működne is a cég, három évig nem foglalkozhatnának vadállatokkal kapcsolatos termékek forgalmazásával. Ami pedig a tettestársakat illeti, egyiküket 22 hónap börtönbüntetésre ítéltek, a harmadik vádlottnál pedig egyelőre nem tudni, milyen büntetésre számíthat.

Az egzotikus bőrökből készült kiegészítők még a luxustermékek között is kiemelkedően drágák, a Bain & Company tanácsadó cég korábban úgy becsülte, hogy 2023-ban akár 1,5 milliárd eurós, azaz több mint 590 milliárd forintos forgalmat is generálhatnak. És csak emlékeztetőnek: 2022-ben a Sotheby’s aukciósház árverésén 450 000 dollárért (mai árfolyamon átszámolva közel 166 millió forintért) talált gazdára egy Hermès Diamond Himalaya Birkin 30, amely nílusi krokodil bőréből készült.

Ugyan egyre több divatház és márka dönt úgy, hogy nem használt egzotikus bőröket a termékei előállításához, vannak, akik máig kitartanak. Arról pedig komoly vita folyik, hogy teljesen be kellene-e tiltani ezek használatát, vagy szigorú keretek között, de fennmaradhasson ez az iparág.

Vannak, akik szerint ugyanis – bármilyen furcsán hangzik elsőre – az állatok érdekét (is) szolgálja, ha belőlük táskák készülnek, hiszen amíg a helyi, általában szerény körülmények között élő közösségek számára hasznot hajtanak, biztosítják a megélhetésüket, addig nem áll érdekükben, hogy az adott fajok kipusztuljanak, élőhelyeik pedig eltűnjenek.

Ezt támasztja alá a CITES 2022-es konferenciájának összefoglalója. Amiben amellett, hogy megemlítik, hogy a veszélyeztetett fajok bőrének legnagyobb százaléka tenyészetekből származik, több faj is van, amelyek populációja a szabályozott kereskedelemnek köszönhetően nemcsak stabilizálódott, hanem még nőtt is.

Példának hozzák fel többek között a nílusi krokodilt (Crocodylus niloticus). Mint írják, Zimbabwében és Kenyában is jelentősen megcsappant az egyedek száma, ugyanis nagy számban gyilkolták le az állatokat, és élőhelyeiket is pusztították. Ezt megakadályozandó mindkét országban krokodiltenyésztési programokat hoztak létre, és ezek sikeresnek is bizonyultak.

Egy másik példa, amelyet a jelentés kiemel, a vietnámi pitontenyésztésre vonatkozik. Ott jelenleg több mint 1000 család foglalkozik ezzel, és más haszonállatokhoz képest ezek a hüllők jobb megélhetést biztosítanak a gazdák számára, ugyanis a márkák az ilyen farmokról származó pitonbőröket nagyobb becsben tartják, mint a vadonból származó bőröket, mivel jobb állagúak és jobb minőségűek.

És miközben vannak, akik azon dolgoznak, hogy megteremtsék a fenntartható, legális bőrkereskedelem feltételeit, vannak, akik inkább azzal foglalkoznak, hogy olyan környezetbarát anyagokat fejlesszenek ki, amelyekkel ki lehet váltani az állati bőröket.