A tűz köré gyűlni és meghitt dalokat énekelni minden országban megszokott. Spanyolországban azonban ezt egy kicsit újragondolták: a kisgyerekek ajándékot követelve, énekelve vernek egy farönköt, majd amikor megkapták, amire vágytak, a rönköt el is égetik.
Egészen szürreális pillanatokkal találkozhat, aki egy igazi katalán vagy aragón családnál tölti a karácsonyt. Az észak-spanyolországi régiókban ugyanis a kisgyerekek szokatlan módon várják az ajándékokat: kis dalokat énekelve botokkal vernek egy farönköt.
De nem akármilyen farönk ez, hanem az úgy nevezett Tió de Nadal vagy Caga Tió, magyarul karácsonyi rönk vagy szaró rönk. A Caga Tió általában 40 centi hosszú fából készül, vannak lábai, az arcát is megrajzolják, sőt még kis sapkája is van, valamint egy takarót is kap a „hátára”.
A Tió de Nadal minden háztartásban máskor születik, egyesek már december elején, mások csak egy héttel karácsony előtt teszik ki otthonukba. Amint a kis rönk elfoglalja helyét, a gyerekek a boldogító ajándékok reményében elkezdik etetni, jellenzően gyümölcsökkel, főleg mandarinnal, de vannak már olyan háztartások is, ahol sütivel látják el.
De a rönkök élete nem csak játék és mese, amint eljön a karácsony, sorsuk rosszra fordul. Az addig őket lelkesen etető gyerekek ugyanis előkapják a botokat, és elkezdik ütni a rönköt egy kis dalocskát énekelve, aminek visszatérő sora a „szarj, rönk!” felszólítás. Amint a dal véget ér, egy gyerek kivesz egy ajándékot a takaró alól, majd újra énekelni kezdenek, és ez így megy, míg mindenki nem kapott valamilyen kis apróságot.
A gyerekek ugyanis nem kapnak ilyenkor nagy ajándékokat, azokra egészen vízkeresztig kell várniuk. Karácsonykor a szaró rönktől inkább édességeket várhatnak, de az elmúlt években már az is előfordult, hogy a kisebbek ruhákat vagy apró játékokat találtak a takaró alatt. A farönk ütlegelése előtt egyébként a szülők egy másik szobába küldik a gyerekeket, hogy ott imádkozzanak a minél szebb ajándékokért.
A jókedvű éneklés és verés egyébként általában december 24-én történik otthon, családi körben, de ha a gyerekek a következő napokban a nagyszülőkhöz látogatnak, ott is okvetlen szereznek a házi rönktől egy kis édességet.
A farönkök karácsonyhoz kötésének eredetéhez két legenda is kapcsolódik. Az első még Jézus születéséhez visszavezethető, a pásztorok ugyanis, akik meglátogatták, csupán egy dolgot tudtak adni Máriának és Józsefnek: a saját ételüket. Amikor a pásztorok mit sem sejtve hazafelé tartottak, egy rönk alatt ételt találtak önzetlenségük jutalmakért. A másik történet már a katalóniai Penedèsből származik. A legenda szerint egy beszélő farönk keresett fel egy családot, és egy nem várt vendég látogatását jósolta meg nekik másnapra. Mivel a jóslat beigazolódott, a karácsonyi rönkről azóta is minden karácsonykor megemlékeznek.
A szokás egyébként valamikor a 17. és a 19. század között honosodott meg Katalóniában, akkoriban azonban az ajándék megszerzése után elégették a rönköt, hogy a család a tűz melegében tölthessse együtt az időt. Az ekkor énekelt – kissé bizarr – dalocska valahogy így hangzik magyarra fordítva:
Szarj, rönk,
mogyorót és nugátot,
ne szarj heringet,
mert azok túl sósak,
szarj nugátot,
mert azok finomabbak.
Szarj, rönk,
mandulát és nugátot,
és, ha nem akarsz szarni,
megütlek egy bottal!
Szarj, rönk!
Fotó: OK Apartment/Flickr
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
