Lehetett-e újabb pilóta-öngyilkosság az Air India júniusi tragédiája?
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
A szlovén parlament pénteken elfogadta az önkéntes eutanáziáról szóló, mérföldkőnek számító törvénytervezetet. Az új jogszabályt a 90 tagú nemzetgyűlés 50 képviselője támogatta, 34 ellenezte, a vita során a törvényt támogató képviselők hangsúlyozták, hogy a jogszabály a polgárok népszavazáson kifejezett akaratának érvényesítése.
A három kormánypárt képviselőinek egy csoportja által benyújtott törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az önálló, tájékozott döntés meghozatalára képes felnőttek a halálba segítés mellett döntsenek, ha állapotuk nem javul, és elviselhetetlen fájdalmat vagy pszichés stresszt szenvednek el, vagy mindkettőt.
A betegeknek kétszer kell majd kifejezniük szándékukat orvosuknak, mielőtt hivatalos kérelmet nyújtanak be, amelyet az orvos saját véleményével együtt továbbít egy külön bizottságnak. A bizottság egy független orvost jelöl ki a kérelmező állapotának felmérésére, valamint egy pszichiátert a kérelmező döntésképességének értékelésére. A betegeknek maguknak kell lenyelniük vagy beadniuk az életüknek véget vető törvényes szert, és az egészségügyi dolgozóknak lehetőségük lesz arra, hogy megtagadják a halálba segítésben való részvételt.
Vera Granfol, a legnagyobb kormánypárt, a Szabadság Mozgalom képviselője szerint a törvény a szenvedés megszüntetésére irányuló lelkiismeretes és felelős döntést testesíti meg, és hangsúlyozta, a halálba segítés nem a halálról, hanem a méltóságteljes életről szól.
Bojana Mursic, a kisebbik kormánypárt, a Szociáldemokraták (SD) képviselője szerint a törvényjavaslat nem az élet elleni támadás, az együttérzésről, a szabadságról és az emberi méltóságról szól. Megjegyezte továbbá, hogy a jogszabály számos biztosítékot is tartalmaz.
Cigler Kralj, a kereszténydemokrata Új Szlovénia (NSi) képviselője kijelentette: „az öngyilkossághoz való segítségnyújtás skizofrén álláspont”, a törvény „a halál kultúráját és nem az élet kultúráját” támogatja. Az emberi élet sérthetetlenségének alkotmányos fogalma nem lehet egy törvény tárgya – tette hozzá.
Eva Irgl, a Demokraták képviselője úgy vélekedett, elsődlegesen a palliatív ellátáson kellene javítani, és csak azután lehetne vitát indítani a halálba segítésről.
A szavazás előtt a szlovén püspöki konferencia felszólította a nemzetgyűlést, hogy ne szavazza meg a jogszabálytervezetet, amely szerintük törvénybe foglalja az elősegített öngyilkosság lehetőségét. „Az egyház a keresztény tanítás, az egészségügyi szakemberek tapasztalata és az etikai elvek alapján határozottan elutasít egy ilyen törvényjavaslatot, mivel az alapvetően összeegyeztethetetlen az emberi méltósággal és az élet szentségével” – írták.
Egy bő félévvel ezelőtt a londoni alsóház is megszavazta azt a törvénytervezetet, amely lehetővé tenné a gyógyíthatatlan betegségben szenvedőknek, hogy segítség igénybevételével véget vessenek az életüknek. Történt ez pár hónappal azután, hogy Svájcban egy 64 éves amerikai nő úgynevezett eutanáziakapszulában vetett véget az életének. A Sarco nevű eszköz mögött álló szervezetek később közölték, hogy egyelőre nem fogadnak be újabb kérelmeket, nemrég pedig önkezűleg véget vetett életének Florian Willet, a svájci Last Resort eutanáziaszervezet vezetője, aki ellen vizsgálat volt folyamatban a történtek miatt.
Magyarországon Karsai Dániel küzdött az eutanázia legalizálásáért, és ha jogi értelemben nem is járt sikerrel, a kérdés hónapokon át itthon is az közbeszéd fontos témájává vált. A 2023-ban a HVG olvasói által az év emberének választott Karsai Dániel tavaly szeptember 28-án hunyt el.
