A spanyol közvélemény különösen érzékeny a kegyes halál ügyére, az ott élők éveken át követhették a szklerózis multiplexben szenvedő, végül 61 évesen elhunyt María José Carrasco és családja eutanáziáért folytatott küzdelmét. Carrascónál még a nyolcvanas években diagnosztizálták a betegséget, állapota fokozatosan romlott, állandó ellátásra szorult. Olyan fájdalmakkal és nehézségekkel küzdött, hogy az elmúlt évtizedekben többször beszélt arról: az egyre fokozódó szenvedés helyett az eutanáziát szeretné választani.

De bármilyen következetes és elszánt is volt ebben, a spanyol törvények nem tették lehetővé számára. Végül állapota olyannyira leromlott, hogy 2019-ben 71 éves férje a tiltás ellenére vállalta, hogy teljesíti felesége kérését. Halálos dózisú nyugtatót tartalmazó oldatot készített számára, majd abban is segített, hogy a nyelni már képtelen nő szívószállal az oldatot magához vegye. María José Carrasco rendkívül gyenge fizikai állapotban volt már ekkor, a teljes folyamatot videóra vették, és a felvételen többször megerősítette: saját elhatározásból, önként vet véget szenvedéseinek. Az előzmények és a drámai végjáték, a felvételre mondott végakarat mélységesen megrázta a spanyol közvéleményt.

Maria José Carrasco és férje, Ángel Fernandez 2018-ban

RTVE.es

A hatóságok mégsem találták jogszerűnek az eljárást, a segítőkész, az ápolási feladatok miatt is megtört, gyászoló férjet, Ángel Fernandezt hat hónap börtönbüntetésre ítélték. Az ítélet miatti felháborodás végül begyűrűzött a törvényhozásba, és a spanyol kormány, valamint a konzervatív ellenzék is összecsapott a parlamentben. Két évvel María José Carrasco halála után, 2021 júniusában fogadta el a spanyol parlament az eutanáziát legalizáló törtvényt, Angel Fernandezt pedig felmentették. Az így elfogadott jogszabály értelmében az életvégi döntést hozó páciensnek négy alkalommal kell megerősíteni szándékát, azt pedig, hogy egészségromlása végzetes és vissza nem fordítható, orvosi szakvéleménnyel kell alátámasztania, mielőtt az értékelő bizottság jóváhagyja döntését. „Fontos szempont, hogy a kérelmező várható élettartama nem lehet több az előrejelzések szerint, mint egy év a kérelmezés időpontjától” – emelte ki Javier Velasco, az eutanázia legalizálásáért küzdő civil szervezet elnöke a az El Confidencial spanyol lapnak adott interjúban.

Belgiumban kiskorúaknak is engedik, a francia szabályozás szigorúbb

Spanyolországot messze megelőzte Luxemburg, ahol 2009-ben dekriminalizálták az eutanáziát és az asszisztált öngyilkosságot, Hollandiában és Belgiumban pedig 2002 óta élhetnek ezzel a lehetőséggel a súlyos, élettel össze nem egyeztethető betegségben szenvedők. Belgium 2014-ben kiskorúak számára is elérhetővé tette az életvégi döntéshez való jogot, amelynek gyakorlását szülői beleegyezéshez kötötték.

A legalizálás azt mutatja: ha mód van rá, egyre többen választják az élet méltányos befejezésének intézményes módját. Belgiumban 2002 óta folyamatosan növekszik az eutanáziát választók száma, 22 évvel ezelőtt 24, 2014-ben 1928, tavaly pedig már 3423 esetet számolt a Statista.com. Az elmúlt két évtizedben több mint harmincezer ember hunyt el ilyen módon. Nem csak belga állampolgárok, mivel a helyi törvények megengedők, ezért Franciaországból is érkeznek az eutanázia lehetőségét kérvényező betegek az országba. Az Euronews szerint 2022-ben 70 francia állampolgár lépte át a belga határt ezzel a céllal. Franciaországban jóval szigorúbbak az előírások az életvégi döntéssel kapcsolatban. A Voxeurope francia lap leírása alapján aktív eutanáziára Franciaországban nincs mód, ellenben ha a halál időpontja már pontosan, rövid időintervallumon belül meghatározható, akkor mélyaltatást kérhet a beteg, illetve passzív eutanáziára (azaz az életben tartó kezelések, beavatkozások megtagadására) is mód van.

Marie-Josee Rousseaux ápoló megigazítja a takarót Lydie Imhoff testén az eutanázia után egy belgiumi kórházban, Lydie Imhoff, a 43 éves francia állampolgár, aki születésétől fogva hemiplegiában és vakságban szenvedett egy perinatális stroke következtében, engedélyt kapott arra, hogy a franciaországi Besanconból Belgiumba utazzon, hogy 2024. február 1-jén eutanáziát végezhessenek rajta.

AFP / Simon Wohlfahrt

Ausztriában 2022-ben lépett életbe az asszisztált öngyilkosságról szóló törvény, amely azt lehetővé teszi, hogy a beteg maga vessen véget az életének, de az aktív, orvos által segített eutanáziára nincs mód. Az osztrák Társaság az Emberi Méltóságos Élet Végéért ügyvédje, Wolfram Proksch úgy kommentálta a Der Standard osztrák lapnak a most érvényben lévő jogszabályokat, hogy ez a törvény „egyszerűen nem működik”, szerinte túlságosan általános és pontatlan az intézményes keret, nagyon könnyű kiskapukat találni, és a beteg kifejezett szándéka ellenére megtagadni tőle az asszisztált öngyilkosság lehetőségét. Ahhoz, hogy valaki így vessen véget az életének, két orvos diagnózisa és prognózisa is szükséges. Ha megvan a két, egybehangzó orvosi szakvélemény arról, hogy a páciens az élettel össze nem egyeztethető betegségben szenved, akkor három hónap gondolkodási időt kap. Ha az állapota súlyos, akkor ez a gondolkodási idő két hétre rövidülhet. Csak ennek a periódusnak a letelte után követhet el asszisztált öngyilkosságot – ügyvédi és közjegyzői jóváhagyás mellett.

Ennél azonban árnyaltabb a helyzet Németországban, Olaszországban, Portugáliában és Angliában. Az Egyesült Királyságban tavaly lelkiismereti szavazással kezdődött meg a törvényi előkészítés munkáspárti kezdeményezésre. Bár a törvényjavaslatot a parlament többsége továbbengedte, még többszöri egyeztetésre, véleményezésre és szavazásra is szükség van, hogy jogerőre emelkedjen. Portugália 2023-ban legalizálta az eutanáziát, Németországban és Olaszországban pedig heves viták folynak az intézményesítésről.

A magyar példa

Magyarország Karsai Dániel ügyével került az európai eutanázia-viták középpontjába. Az ismert alkotmányjogásznál 2022 augusztusában diagnosztizálták az izommozgató idegsejtek elsorvadását, azaz ALS betegséget. Az életvégi döntéshez való jogért Karsai Dániel a 2024 szeptemberében bekövetkezett haláláig folyamatosan küzdött, és több hazai, illetve nemzetközi fórumhoz is jogorvoslatért folyamodott. Nem járt sikerrel, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága többször elutasította az ügyvéd keresetét azzal az indoklással, hogy az eutanáziát tiltó magyarországi törvények nem sértik emberi jogait.

Karsai Dániel az Emberi Jogok Európai Bíróságán

Kovács Bea

A magyar jog csak az életvégi beavatkozásokra vonatkozó döntéseket engedi meg. Például a halálos betegségben szenvedő beteg kérheti, hogy ne tegyék lélegeztetőgépre. A jogszabályok azonban itt sem elég egyértelműek. Stánicz Péter, Karsai Dániel ügyvédje arra figyelmeztetett: az életmentő és életfenntartó ellátás visszautasítását nem lehet a modern bioetikai alapelvek alapján a passzív eutanáziával azonosítani, mivel a lélegeztetőgépről lekapcsolás is aktív tevékenységet feltételez az orvos részéről. A probléma az ügyvéd szerint az, hogy az orvosoknak Magyarországon az eszköz és kapacitáshiány miatt napi szinten kell a betegek helyett olyan döntéseket meghozniuk, amelyeket ők maguk sem szeretnének. „Ha egy orvos van, és két embert kellene újraéleszteni, értelemszerűen csak az egyiknek fogja tudni megkísérelni az újraélesztését” – emeli ki az ellentmondásokat Stánicz Péter. A jogvédő szerint ezek az esetek olyan szürkezónát jelentenek a szabályozásban, ami miatt az orvosok sem tudják, mi számít bűncselekménynek, és mi nem. A másik kiáltó ellentmondás, hogy a magyar büntetőjog szerint már az is bűncselekményt követ el, aki eutanázia elvégzése céljából egy szerettét elkíséri az ilyen beavatkozásra legális teret nyitó országba.

Karsai Dániel testvére, Karsai Péter úgy fogalmazott, ezek a kiszolgáltatott emberek életvégi döntését megnehezítő vagy ellehetetlenítő ellentmondások hamar feloldhatók lennének, „ha lenne erre politikai akarat”.

Bár Karsai Dániel tavaly elhunyt, testvére továbbra is képviseli az ügyét, egész csapat – jogvédők, orvosok – dolgoznak a legalizálás előkészítésén. Stánicz szerint idő kell ahhoz, hogy egy ilyen bonyolult kérdés eljusson a társadalom egészéhez. És idő kell ahhoz is, hogy a jogalkotás kövesse a társadalmi akaratot. A jelenlegi törvényi keret 1998-ban lépett hatályba, és ez Stánicz és Karsai Péter szerint is elavult. De ahogy a spanyol Maria Johés Carrasco ügye, úgy Karsai Dániel elkötelezettsége is nagy hatással van mindazokra, akik ennek a küzdelemnek a szemtanúi, kortársai voltak. „Sok vallásos, hívő barátunk, ismerősünk van családon belül is, és nekik is felnyitotta Dani a szemét” – foglalta össze a tapasztalatait Karsai Péter.

Az IDEA Intézet 2023-as felmérése szerint a magyar társadalom 62 százaléka támogatná az aktív eutanázia bevezetését. Az egyre szélesebb támogatás ellenére a törvényhozók egyelőre elzárkóznak az eutanázia intézményesítésétől Magyarországon, Karsai Péter úgy véli, azért, mert nem tartják elég érettnek és „gyemekkorúnak” tekintik a társadalmat.

Ez a cikk az európai PULSE-projekt keretében készült.