A litván Astrolight startup már teszteli lézerkommunikációját a haditengerészetnél. Grönlandon és az űrben is zajlik az a fejlesztés, melynek célja hogy ellenállóbbá váljon Európa a Kreml hibrid hadviselésével szemben.
Hogyan repüljünk két mini bálnával? 2024 januárjában két cetféle utazott Harkivból Valenciába. Csak 2022-ben mintegy ezer állatot, köztük medvéket és oroszlánokat evakuáltak a háború miatt.
2011 óta 15 tag vétózott összesen 38 esetben az unióban. A legtöbbször a magyarok, 19-szer.
Nincsen ünnep gyertya nélkül – hangozhatna a közmondás. Az évszázadokig az otthonok elsődleges világítóeszközeként használt gyertyafény mára a születésnapok, karácsonyok és hanukák, romantikus esték elengedhetetlen kellékévé vált. Megnéztük, hogy alakul a gyertyák piaca Európában.
A csütörtöki EU-csúcs bizonyította, hogy ha kell, Orbán Viktor nélkül is lehet olyan döntéseket hozni, amelyek kapcsán korábban az Unió ragaszkodott az egyhangúsághoz. Míg a kreatív megoldás két évvel ezelőtt a „kávézni kiküldés” volt, mára már létező uniós jogszabályok terelgetik a magyar kormányfőt. Aki természetesen ezt sikerként éli meg, és 400 milliárdos sikertörténetről beszél. De honnan is ismerős ez az összeg? Az Eurológus elemzése.
Bár dél-amerikai országokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodás miatt több ezer gazda tüntetett Brüsszelben, de a halasztás igazi oka valószínűleg az, hogy az olaszok még időt kértek.
Nagyon erős biztonsági garanciákra van szükség a háború lezárására – mondta Brüsszelben újságíróknak Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök szerint enélkül nem lehet béke, esetleg lehetnek szünetek, de aztán Oroszország újult erővel fog támadni.
Orbán szerdán még Brüsszel meghátrálásáról beszélt, csütörtökön pedig egyenesen temette azt a tervet, hogy az EU Ukrajnának az orosz vagyon terhére nyújtana kölcsönt. Ehhez képest az EU-csúcsra érkező vezetők kivétel nélkül arról beszéltek, jelezve, hogy a téma nemhogy nem került le a napirendről, de a magyar miniszterelnök állításával ellentétben a legtöbbek által támogatott verzió.
Hogyan lehet úgy pénzt juttatni Ukrajnának, hogy az ne kerüljön semmibe se az EU-nak? Akármerről is próbáljuk megközelíteni a csütörtökön kezdődő uniós csúcstalálkozó központi témáját, előbb-utóbbi eljutunk oda, hogy az előbbi kérdésre választ kellene adni. És a legegyszerűbb válasz még mindig a befagyasztott orosz vagyon felhasználása, feltéve, ha a belgák ebbe belemennek. És ez az, amit egyelőre nem tudunk.
A magyar miniszterelnök olyan hírt tett közzé, amelyet rajta kívül senki sem ismer el valósnak. Az is azt erősíti, hogy nincs igaza, hogy az EUrologus információi szerint Volodimir Zelenszkij is Brüsszelbe érkezik a csúcsra.
A gyerekek iskolai szexuális felvilágosítása nehéz és politikailag megosztó téma, bármelyik országban járunk is. Mára sok helyen felismerték Európában, hogy a fiatalkori szexuális nevelés többről is szólhat, mint a nem kívánt terhességek és nemi betegségek megelőzéséről. A beleegyezés, az egészséges párkapcsolati dinamikák vagy a szexuális identitás sokfélesége épp olyan fontosak lehetnek a felnövekvő generáció számára, mint a szexszel kapcsolatos fizikai folyamatok megértése. Magyarország persze ebben is épp az ellenkező irányba tart.
Nem sikerült megállapodásra jutni az uniós bővítés tervezetéről, mert azt Magyarország kiegyensúlyozatlannak tartja, arra hivatkozva, hogy a szöveg irreálisan pozitív képet fest Ukrajna felkészültségéről.
Vilniusban napok óta tömegtüntetések zajlanak, mert attól tartanak, hogy a politika megkísérli elfoglalni a litván közszolgálati médiát. A múlt héten mintegy 40 ezren vonultak utcára, és ezen a héten további három demonstrációt terveznek, szintén több ezres részvétellel.
Áttörésként is értékelhető, hogy az európai vezetők Berlinben megegyeztek az Egyesült Államokkal az orosz-ukrán háborút lezáró béke garanciális elemeiről. Innentől kezdve az USA is ezt az egyeztetett álláspontot képviseli majd a Moszkvával folytatott tárgyalásokon. Közben Szijjártó Péter arról beszélt, hogy az EU-nak nincs helye a tárgyalóasztalnál.
Az európai politikai tájkép egyre inkább széttöredezetté és kiszámíthatatlanná válik. Az EU-tagállamok több mint felét ma olyan pártok irányítják, amelyek nem a legnagyobbak az adott országban. Ami egykor kivétel volt – gyakori előrehozott választások, koalíciós összeomlások, az intézményekbe vetett bizalom elvesztése –, ma már az új normalitás. Európai bizonytalansági körképünk.
Egy év elteltével egy nemzetközi ügyvédi iroda olyan ügymenetre tett javaslatot 600 millió forintért, amely még sosem eredményezett nyertes pert az EU-ban. Míg Magyarország bíróságra jár, tovább folytatódik a napi 1 millió eurós büntetés behajtása.
Jó ideje visszatérő érv, hogy „Ukrajna finanszírozása egyszerűen túl sokba kerül” az Európai Uniónak. A számok viszont mást mutatnak: az EU most nagyjából annyit fizet Ukrajna védelmére, amennyibe egy orosz győzelem és egy NATO elleni háború előkészítése évente kerülne – csak éppen sokszoros kockázattal.
Az Európai Bizottság közzétette szokásos őszi Eurobarométer felmérését, amely mind a 27 országra vonatkozóan reprezentatívnak számít. A magyarok jelentős része alulinformáltnak érzi magát uniós ügyekben, de bízik az EU-ban.
A pénteken délután lezajlott írásbeli szavazást követően a tagállamok eldöntötték, hogy az Oroszországgal szembeni szankciós intézkedések időbeli hatályát határozatlan időtartamúra változtatják. Ennek értelmében a jövőben nem szükséges félévente meghosszabbítani, ezáltal nincs lehetőség vétóra sem.
Vészhelyzeti intézkedés keretében az EU megfosztotta Magyarországot (és bármely más tagállamot) attól a lehetőségtől, hogy a befagyasztott orosz vagyon zárolásának feloldását el tudja érni. Ez a lépés döntő fontosságú az Ukrajnának az orosz banki vagyon terhére történő, úgynevezett jóvátételi hitel folyósítása szempontjából.
