WC-világnap: Magyarország a kertvégi latrinák vidéke

Negyedmillió ember él ma Magyarországon úgy, hogy nincs a közelében vízöblítéses vécé. A vidéki ingatlanok állaga romlik, felújításra nincs pénz, ezért nő a kertvégi latrinák száma. Spanyolországban romlik, Bulgáriában javul a higiéniai helyzet, Romániában még mindig megdöbbentően sokan nélkülözik az angolvécét. Toalettkörkép a WC világnapján.

  • Kuglics Sarolta (EUrologus) Kuglics Sarolta (EUrologus)
WC-világnap: Magyarország a kertvégi latrinák vidéke

PULSE Projekt

A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.

Európa is felkéredzkedett a vécéválság térképére az utóbbi években, a hivatalos adatok szerint millióknak okoz gondot, hogy higiénikus körülmények között végezzék el napi szükségleteiket az Európai Unió területén is. Magyarországon a tendenciák egészen sajátosan alakulnak, pedig a környező országokban, így Bulgáriában vagy Romániában sem rózsaillatú a helyzet. A WC világnapját, november 19-ét eredetileg Ázsiában kezelték kiemelt napként, ott ugyanis, különösen a dél-ázsiai régióban súlyos közegészségügyi és társadalmi válságot okoz a megfelelő csatornázás hiánya. Indiában például közel félmilliárd ember végzi folyamatosan nyilvános helyen és nyilvánosság előtt a dolgát, nagyon sok konfliktus, sőt halálos áldozatokkal járó lincselés is fakad ebből.

A sokáig csak a távoli, fejlődő országokat érintő krízis a fejlett országokban is felütötte a fejét, igaz, nagyon eltérő gazdasági, ökológiai és kulturális okok miatt. A globális vécétérkép aggasztó tendenciái miatt kezdeményezte az ENSZ, hogy világszerte is megemlékezzenek arról: a védett és higiénikus körülmények biztosítása alapjog minden ember számára. Nemzetközi összefogásra van szükség ahhoz, hogy a szükségüket végzők egészsége, emberi méltósága és biztonsága garantálva legyen a fiziológiai értelemben legkiszolgáltatottabb pillanatokban is.

Míg Indiában a nyilvános, szabad ég alatti székelés jelenti a gondot, addig Európában alig fedett, messzire bűzlő gödrökbe, latrinákba, magántelkekre vagy akár közterekre összetákolt vityillókban végzik dolgukat milliók

a legfrissebb felmérések szerint. Az európai csatornarendszerek vagy nem érnek el a hátrányos helyzetű településekig, lakókörzetekig, vagy a mélyszegénységben élők nem engedhetik meg maguknak az alapvető higiénia „luxusát”. Az utóbbi években jelentős erőfeszítések történtek uniós szinten a vécéhigiénia fejlesztésére, de az előrelépés mértéke aggasztóan lassú. Ráadásul míg az infrastruktúrafejlesztés több területét is sikerül hellyel-közzel összehangolni az Unió több országában, a WC-hálózatok ügye merőben eltérő „nemzeti” arculatot mutat.

Köztéri WC Budapesten.
Reviczky Zsolt

Az Európai Unió területén 2020-ban az európai lakosság 1,8 százalékának, azaz nyolcmillió embernek kellett nélkülöznie a vízöblítéses illemhelyeket otthonaikban, ekkor indult el több sürgősségi program is, hogy a válságot enyhíteni lehessen.

Az Európai Bizottság 2023-as összesítése alapján a társadalom perifériáján, a mélyszegénységben élők aránya átlagosan 5,1 százalék a tagállamokban. Jellemzően ők azok, akik vízöblítéses vécé vagy egyéb modern tisztálkodási infrastruktúra nélkül élnek ma is.

  • A negatív listát az Eurostat adatai szerint Románia vezeti, itt a lakosság 15,4 százaléka a nem rendelkezett vízöblítéses toalettel 2023-ban. Vagyis hat román emberből egynek nincs házon belül vécéje.
  • 2020-ban a bolgár lakosság 13,7 százaléka élt megfelelő mellékhelyiség nélkül, őket követi a sorban
  • Litvánia 10 százalékkal,
  • Lettország 8,7 százalékkal,
  • Észtország 4,7 százalékkal,
  • Magyarországon 3,1 százalék ez az arány,
  • Spanyolországban pedig 0,4 százalék.

Románia az a tagország, ahol nemcsak a háztartások ellátatlanok, de a közintézmények, így az iskolák egy része sem biztosítja az alapvető feltételeket. Hét évvel ezelőtt még több mint kétezer oktatási intézmény udvarán működött Romániában kerti, népnyelven pottyantósnak nevezett vécé. Három év alatt a román szaktárca 800-ra csökkentette ezt a számot. A legfrissebb adatok szerint idén 70 olyan intézményben kezdték meg az oktatást, ahol a gyerekek dolguk végeztével nem tudták lehúzni a WC-t, de a pozitív hivatalos statisztikákat számos civilszervezet vitatja. A hotnews.ro portál beszámolója szerint a Funky Citizens civilszervezet például interaktív térképet indított, hogy a szülők be tudják jelenteni, hol működik valóban gyerekek ellátására is alkalmas WC az országban.

A magyar falvak elpöcegödrösödése

Bár a magyar adatok a jobbak közé tartoznak, ahol baj van, ott tömegeket érint a krízis. Magyarországon a legfrissebb adatok szerint 90 ezer háztartásban nincs vízöblítéses WC, és 232 háztartásban egyáltalán nincs fürdő, zuhany – figyelmeztet a HVG-nek nyilatkozó Lukács György, a Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai munkatársa. Nagyjából 230-250 ezer él a minimális higiéniai feltételektől is megfosztva. Az ország hat megyéjében 10 százalék azoknak az aránya, akik nem férnek hozzá vízöblítéses WC-hez.

Azt pedig, hogy hány olyan ingatlan, lakóhely van, ahol egyáltalán nincs sem belső, sem külső WC, egyetlen statisztika sem követi. Az, hogy egyre rosszabb a helyzet, nem azokon múlik, akik elszenvedik: az önkormányzatok leghamarabb a kiszolgáltatott lakókörzetek csatornafejlesztéséről mondanak le: hiába fejleszti a saját ingatlanját, aki erre elszánja magát, nincs olyan víz- és szennyvízhálózat, amire csatlakozhatna.

Ma már nagyon sok helyen a tiszta ivóvízhez jutás is gondot okoz, ha a közkutakat elzárják, emberek százai maradhatnak alapvető ellátás nélkül. Számos helyen civil szervezetek próbálnak enyhíteni a krízishelyzeten. A Habitat for Humanity Magyarország a mélyszegénységben élők házépítésére, felújítására indította el és tartja fenn Támasz programját, segít a rászorulóknak forrásokhoz jutni, és szakpolitikai segítséget is kínálnak azokon a településeken, ahol van erre fogadókészség. Van, ahol megvan az együttműködő-készség, máshol gettósodás indult el.

2022-ben a vízöblítéses WC és vezetékes víz nélküli települések magyarországi listáját három Borsod megyei régió vezette.

A Cigándi járás lakosságának 13,6 százaléka vízöblítéses toalett, 11,4 százaléka vezetékes víz nélkül élt. Bár ez a legsúlyosabb állapot Magyarországon a Habitat for Humanity Magyarország felmérése szerint, a második helyen álló Edelényi járás sem marad le sokkal: a lakosság 12,7 százaléka vízöblítéses toalettet, 9,8 százaléka a vezetékes vizet nélkülözi otthonában. A Gönci járásban a nem megfelelő illemhellyel rendelkezők aránya 11,6 százalék, a vezetékes víz nélkül élőké pedig 9,5. A KSH 2020-as adatsorának összesítése szembesít azzal, milyen nagy a vidék-vidék és a vidék-főváros közötti szakadék: a Budapesten élők – szemben a borsodiakkal – szinte mind biztonságos és higiénikus körülmények között könnyíthetnek magukon (kivéve az utcán élők). Itt a vízöblítéses WC a lakosság 99,7 százaléka számára elérhető. Az pedig, hogy mivel küzdenek az ország leszakadó régiói, ezen a téren nem érződik Budapestig, egyelőre.

Szaniterek egy magyarországi gyárban, nem minden háztartásba jut belőle.
Túri Gergely

Bulgáriai bűzfront: a helyzet nem változatlan

Bulgária a majdnem jó példák sorát gazdagítja, hiszen a beltéri WC-vel nem rendelkezők 2020-ban mért 13,7 százalékos aránya 2023-ra 9,6 százalékra csökkent az Eurostat adatai szerint. A 4 százalékpontos javulást úgy sikerült elérni, hogy a szükségleteket és problémákat a helyi körülmények figyelembevételével és nem egy mindenkire egyformán érvényes országos program révén igyekeznek kielégíteni.

Van, ahol sikeres a beavatkozás, van, ahol reménytelen a helyzet. A bolgár Mediapoolnak nyilatkozó Prof. Jordan Botev urbanisztikai szakértő szerint ott lehet javulást elérni, ahol a lakosságszám nem csökken drasztikusan. Ahonnan elmenekülnek az emberek, ott a csatornaépítés-beruházás is nehézkesen működik. Nincs elég munkaerő, forrás a beruházáshoz. Nem csak a külföldre távozók miatt jelent ez gondot, Bulgáriában a belső lakosságvándorlás, az ország populációjának strukturális átrendeződése öngerjesztő, infrastrukturális és szociális krízishez vezetett.

A vidék elsivatagosodása pedig együtt jár a latrinaválsággal.

A Bolgár Nemzeti Statisztikai Intézet 2024. áprilisi adatai alapján az ország falvainak csupán 45 százalékában érhető el szennyvízhálózat. A munkaerő- és forráshiány mellett kulturális okok is nehezítik a helyzetet. A szakértő szerint a nehéz helyzetben, elégtelen szennyvíztárolási és -elvezetési infrastruktúrával élőkben fel sem merül, hogy alapvető jogaikat számonkérjék a kormányon és az önkormányzatokon. Így történhet meg, hogy bár egymást követik a bolgár kormányok, egyetlen kabinet sem kínált megvalósítható, átfogó stratégiát a közegészségügyi kockázattal is veszélyeztető helyzet megoldására – emlékeztet Botev, aki 1980 óta foglalkozik terület- és településtervezéssel Bulgáriában. Vannak egészen meggyőzően és látványosan fejlődő városi térségei az országnak – mondja a szakértő –, míg más térségek, sokszor egész falvak szó szerint messzire bűzlenek.

Nyilvános WC Szófiában.
AFP/Dimitar Dilkoff

Litván latrinák: nagyvárosi bűzsarkok

A bolgárhoz hasonló a szennyvízelvezetési helyzet Litvániában is, ahol a vidéki településeken a lakosság 13,3 százalékának nem volt megfelelő mellékhelyisége 2023-ban. Ha a városi kríziskörzeteket is figyelembe vesszük, az ország teljes területén a litvánok 5 százaléka nem rendelkezett szennyvízcsatornával összekötött WC-vel. A legaggasztóbb jelenség, hogy még a főváros frekventált kerületeiben is akadnak olyan háztartások, amelyek az udvari WC-ket használják, derül ki a litván tényfeltáró portál, a Delfi adatgyűjtéséből.

A helyzet miatt nehezen kezelhető, járvánnyal fenyegető gócpontok alakultak ki, ezért az Európai Unió szennyvízkezelési irányelvére hivatkozva az Európai Bizottság felszólította az ország vezetését: a kormány biztosítsa a 2000 főnél több lakossal rendelkező városokban a szennyvíz 98 százalékának elvezetését a központi csatornahálózaton keresztül. Litvániában is sokat számít az emberi tényező: Irmanas Valūnas, a litván környezetvédelmi minisztérium szennyezésmegelőzési politikai csoportjának vezető tanácsadója úgy nyilatkozott, hogy

a lakosságnak egész egyszerűen nem éri meg felújítania saját otthonában a mellékhelyiséget, mert túl költséges lenne.

Támogatás, hozzájárulás pedig költségvetési és uniós forrásokból is lenne. Az EU a 2021–2027-es időszakban 138 millió eurós forrást biztosít a tagállamok vízügyi helyzetének javításra, ebből Litvánia 56 millió eurót fordít az infrastruktúra fejlesztésére. Ahhoz azonban, hogy ebből a pénzből jusson a bérházak udvarán pangó vizelet és fekália elvezetésére, a litván lakosok együttműködésére és hajlandóságára is szüksége lesz – nyilatkozta a Delfinek Agne Kazlauskiene, a Litvániai Önkormányzatok Szövetségének környezetvédelmi és energiaügyi tanácsadója. A szakértő hozzátette: átmeneti időszak a jelenlegi, és az egyre elhúzódó csatornafejlesztés azért aggasztó, mert az emberi ürülék tárolása és elvezetése mellett a környezetre káros anyagok tárolása is gondot okoz. Jellemző például, hogy azok, akik a magán- vagy bérházuk udvarán végzik a dolgukat, ugyanabba a pöcegödörbe öntik a mérgező anyagokat is, anélkül, hogy ennek közép- vagy hosszú távú következményeit felmérnék, vagy szakszerű segítséget kérnének és kapnának.

Udvari árnyékszék valahol Magyarországon 1983-ban.
Fortepan / Jankó Attila

Spanyolországban tombol a WC-rasszizmus

Minden uniós és országos erőfeszítés ellenére Spanyolországban romlanak a statisztikák, annak ellenére, hogy a teljes lakosság számarányát tekintve nem rossz a helyzet. 2020-ban a spanyolok 0,4 százaléka végezte ott a dolgát, ahol épp a szükség diktálta, és ahol meghúzhatta magát. 2017-ben ez az arány még csak 0,1 százalék volt.

A hanyatlás oka az elszegényedés és a társadalmi leszakadás.

Cristina de la Serna Sandoval, a Fundación Secretariado Gitano Esélyegyenlőségi és Diszkriminációellenes Osztályának igazgatója azt mondta az El Confidentialnak, hogy a mellékhelyiségek hiánya a rohamosan terjeszkedő nyomornegyedekben nő. Az itt élők jelentős része, különösen az etnikai kisebbségekhez tartozók, a bevándorlók, a szociális intézmények számára láthatatlanok. Az illetékes hatóságoknak, önkormányzatoknak fel sem tűnik, hogy bizonyos körzetekben pang az ürülék a köztereken. A legszegényebbek és legkiszolgáltatottabbak esnek áldozatul a „strukturális rasszizmusnak” a szakértő szerint: a spanyol gyerekek 6,2 százaléka, félmillió kiskorú végzi úgy a dolgát, hogy nincs védett és higiénikus környezetben, nem tud kezet mosni, és emberi ürülékkel, vizelettel fertőzött terepen játszik, étkezik, él.

Ez a cikk az európai PULSE-projekt keretében készült Lola García-Ajofrín és Ana Somavilla (El Confidencial/Spanyolország), Krasen Nikolov (Mediapool / Bulgária), Alexandra Nistor és David Bularca (Hotnews/Románia), Justė Ancevičiūtė (Delfi/Litvánia), György Folk, Kuglics Sarolta (HVG/Magyarország) közreműködésével.

Nyitóképünkön árnyékszék Szatmárcsekén. Fotó: HVG

Meghalt Ozzy Osbourne

Meghalt Ozzy Osbourne

A családja körében hunyt el Ozzy Osbourne 76 évesen. Az egykor zűrös életű rocklegenda alig két hete adta le minden idők második legtöbb bevételt termelő jótékonysági koncertjét. Számos egészségügyi problémája volt, Parkinson-kórban is szenvedett.

utazás

Európa 5 legszebb vasútvonala

Lélegzetelállító alpesi tájaktól a Harry Potterből ismerős viaduktig az öreg kontinens tele van szebbnél szebb vasútvonalakkal, melyeknek nagy részén ráadásul külön felár nélkül vonatozhatunk.