Könnyen ringathatja magát európaiként az ember fűtött szobában a karosszékben gyors internet előtt ülve abban az illúzióban, hogy a szélsőséges szegénység csak más kontinensek problémája. A szegénységi küszöb alatt élő 92 millió európai uniós polgár, vagyis minden ötödik ember számára egészen másképp festenek a hétköznapok. Az olyan alap életfeltételek, mint fűtött és villannyal ellátott lakhatás, megfelelő mennyiségű és változatosságú étkezés, hozzáférés az oktatáshoz vagy az egészségügyi ellátórendszerhez gondot jelent számukra.

Mindezt úgy, hogy az EU tagállamok többsége tagadhatatlanul a Human Development Index mérőszámai alapján a világ legélhetőbb országai közt vannak. Továbbá  EU-átlagban viszonylag alacsony a javak eloszlásának egyenlőtlensége és a jövedelemkoncentráció. Az európai emberek 21,1 százalékát érintő szegénység kapcsán az ENSZ szerint mégis aggasztó tendencia, hogy

a 2008-as gazdasági válság óta nemhogy nem csökkent az egyenlőtlenség, de egyes országokban még nőtt is.

Még rosszabbak az európai mutatók a gyermekszegénység terén, 23,1 százalékos szintjével az EU a fejlett világ sereghajtói közt van.

A gyermekszegénység mellett a fiatal felnőtteket is rosszabbul érintette az utóbbi évtized gazdaságilag, s különösen nehéz a szegénységből kitörés az egyszülős családokból származók számára. Az átlagnál jobban kitettek a szegénység fenyegetésének az egészségügyi problémákkal élők, akik gyakran nehezebben boldogulnak a munkaerőpiacon. Uniós átlagban munkanélküliek körében kevéssé meglepő módon sokkal magasabb, 65,4 százalékos a szegénységben élők aránya.

A statisztikák szerint a nőket jobban érinti a szegénység a kontinensen, hasonlóképp több az idős szegény, mint a fiatal. Aggasztó jelzést ad az is az uniós tendenciákról, hogy miközben 2013 óta a minden tagállamban csökkentek a munkanélküliségi mutatók, az ebből származó haszon eloszlása korántsem történt egyenlően.

A jelentést Olivier De Schutter különmegbízott kéthónapos európai uniós látogatásán tapasztaltakra alapozza, melynek során több mint 50 intézmény szakértőivel és szakpolitikusaival egyeztetett, illetve találkozott a szegénységben érintettekkel, őket segítő civil szervezetekkel, városok képviselőivel, uniós intézményi szakemberekkel és szakszervezetek képviselőivel is.

Az európai szegénységről szóló jelentés végső változatát júniusban Genfben mutatja majd be a különmegbízott. Várhatóan arra hívja fel a tagállamok figyelmét, olyan szabályokat hozzanak melyek segítik a jövedelmek igazságosabb eloszlását. Magyarán, a szegénység nem fog pusztán foglalkoztatási programok révén eltűnni, ahhoz a nagy társadalmi újraelosztási mechanizmusok hosszú távú módosítása szükségszerű.

Az ENSZ jelentés várhatóan részletes javaslatokat tesz majd Brüsszelnek arra, hogy a zöld gazdasági átállás részeként megvalósuló munkahelyteremtésben hogyan lehet elősegíteni a szegénység visszaszorítását. Ezenkívül a minimálbér-szabályok erősítése mellett fontos szerepet szánnak az európai adószabályok javításának, különösen a vállalati adóelkerülés elleni hatékony fellépésnek, hiszen emiatt jelenleg évi 50–70 milliárd eurót veszítenek a tagállamok költségvetései.

Az előzetes jelentés angolul itt olvasható el.