Magyarország a 2018-as Stop Sorosként elhíresült jogszabályi reformmal megnehezítette a nemzetközi védelemre irányuló eljárásokhoz való hozzáférés feltételeit, valamint a nemzetközi védelmet kérelmezők számára tanácsadás és segítség nyújtását célzó tevékenységek gyakorlásának feltételeit civil szerveztek számára – derül ki Athanasios Rantos főtanácsnok álláspontjából.

Az Európai Bíróság vonatkozó ítéletét megelőző jogi vélemény – mely a gyakorlatban nagyrészt egybevág az ezt követő ítélettel – három fő pontot kifogásol. Egyrészt, hogy a magyar kormány egy ide kapcsolódó büntetőtörvénykönyvi passzussal kriminalizálta a menedékkérőknek segítséget nyújtó magánembereket és civil szervezetek fellépését. A főtanácsnoki vélemény leszögezi: „Az ilyen tevékenység büntetendőnek minősítése sérti az uniós jogalkotó által a nemzetközi védelmet kérelmezők számára történő segítségnyújtásra vonatkozóan biztosított jogok gyakorlását".

Másrészt a magyar kormány olyan életszerűtlen szabályokat hozott, amelyek alapján Magyarországon gyakorlatilag nincsenek menedékkérők. A magyar jog alapján ma ugyanis a mendékkérelmező, ha Magyarország területére való érkezése előtt biztonságos tranzitországon keresztül haladt át, akkor eleve nem fogadják be menedékkérelmét elbírálásra.

Továbbá a főtanácsnok kifogásolja azt is, hogy a tagállam olyan nemzeti jogi kritériumokat alkotott, melyeknek ha nem felelnek meg a nemzetközi menedékkérelem benyújtását segítő szervezet, akkor azokkal szemben korlátozásokat írt elő azon személyek tekintetében, akikkel szemben ilyen bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban, vagy amiatt büntetést szabtak ki. Ennek megfelelően a Magyarország ellen az Európai Bizottság által az Európai Bírósághoz benyújtott kereset alapján a bíróság kimondhatja: a magyar kormány megsértette az uniós eljárási irányelvet és az uniós befogadási irányelvet is.

Rantos főtanácsnok emlékeztet rá, hogy az Európai Bíróság 2020. március 19-i ítéletében már megállapította a Bizottság által kifogásolt elfogadhatatlansági ok jogellenességét. „Következésképpen a főtanácsnok annak kimondását indítványozza a Bíróságnak, hogy Magyarország ezen elfogadhatatlansági ok bevezetésével megszegte az eljárási irányelvből eredő kötelezettségeit.”

A tavalyi bírósági határozat után a luxemburgi testület azt vizsgálta, sértette-e a nemzetközi védelmet kérelmezők számára történő segítségnyújtásra vonatkozó uniós jogi rendelkezéseket hazánk. S ugyan megállapította, hogy a magyar Alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlata biztosítani látszik, hogy az elesettek és a nélkülözők javára nyújtott egyszerű humanitárius segítségnyújtást ne lehessen a jogellenes szervező tevékenységgel azonosítani, ez azonban nem egyenlő az uniós jog által szintén biztosítandó jogi segítségnyújtás lehetővé tételével.

Az EUrologusnak nyilatkozó, a témát közelről ismerő uniós intézményi forrás szerint éppen ezért nem helytálló a magyar kormány azon érvelése, mely szerint nem büntettünk egyetlen szervezetet sem e BTK passzus alapján. Valójában ugyanis a menedékkérőknek adandó segítségnyújtás kriminalizációjának végrehajtás nélkül is erős visszatartó hatása van, amely menekültjogi és emberi jogi szempontból is rendkívül aggályos.

A Magyar Helsinki Bizottság a főtanácsnoki indítványára reagálva emlékeztet: az Európai Bizottság közel másfél évig próbálta meggyőzni a kormányt a szabályozás tarthatatlanságáról. Az ügy ezek után került az uniós bíróság elé: az Európai Bizottság keresete az új szabályozás mindkét elemét tartalmazta:

1. A menekülőket segítők börtönnel való fenyegetése: ellentétes azzal az uniós szabállyal, amely előírja, hogy a menekülők kapcsolatba léphessenek és információt, jogi tanácsot kaphassanak civil szervezetektől;

2. Az, hogy minden Szerbián át érkezett menedékkérőt csípőből el kell utasítani: erről azóta már az Európai Bírósága Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei perében 2020 márciusában kimondta, hogy az ezt előíró szabály ellentétes az uniós joggal. Most mindkét pontnál azt kéri a főtanácsnok, hogy az Európai Unió Bírósága mondja ki: a szabályozás uniós jogba ütközik.

A Magyar Helsinki Bizottság közleménye hozzáteszi továbbá: a főtanácsnoki indítvány újdonsága, hogy a Büntető Törvénykönyvnek a „jogellenes bevándorlás elősegítésére, támogatására” vonatkozó gumi szabályait is jogsértőnek találja. Ezek akár egy évig tartó szabadságvesztéssel fenyegetik a menekülőknek segítséget nyújtó személyeket.