Látványosan, 27-ről 39-re nőtt az Európai Parlamentben a független képviselők száma, ez annak köszönhető, hogy a Fidesz képviselői kiléptek az Európai Néppárt frakciójából.

A független képviselők csoportja nem tekinthető önálló frakciónak, hiszen tagjait nem köti össze semmilyen elvi-ideológiai kapcsolat. Ennek tudható be, hogy a fideszes politikusokhoz hasonlóan a függetlenek között ül a Die Partei, a német viccpárt képviselője, az olasz Öt Csillag mozgalom tagjai, görög kommunisták és neonácik, vagy a három katalán függetlenségpárti politikus, akik jelenleg tulajdonképpen emigrációban élnek, mert Spanyolországban börtön vár rájuk. És szintén független a jobbikos Gyöngyösi Márton.

A képviselők jogállásáról az Európai Parlament Eljárási Szabályzata rendelkezik. Ennek 5. cikkének 4. bekezdése a következőket rögzíti:

Parlamenti feladatainak ellátása céljából minden képviselőnek joga van tevékenyen részt venni a Parlament bizottságainak és küldöttségeinek munkájában ezen eljárási szabályzat rendelkezéseivel összhangban.

Ez tehát azt jelenti, hogy a bizottsági munka terén nincs különbség a képviselők szerint. Elméletileg. Gyakorlatilag azonban a bizottsági tisztségeket a képviselőcsoportok egymás között osztják el, ugyanez igaz arra is, hogy egy-egy témát ki gondozzon jelentéstévőként, vagy árnyék-jelentéstévőként. A kilépéssel a Fidesz képviselői nemcsak a meglévő bizottsági alelnöki helyeiket, hanem a bizottsági tagságaikat is elveszítették. Utóbbit vissza fogják kapni, egy rendkívül bonyolult, a választásokon is alkalmazott számítási képlet alapján, amit kidolgozója, egy belga matematikus után d'Hondt-rendszernek neveztek el.

Gál Kinga

MTI / Koszticsák Szilárd

Ezzel együtt nagy kérdés, hogy a fideszesek melyik bizottságokban juthatnak pozíciókhoz. Ez egy frakciók közötti alku során dől el, a Fidesz pozíciói azonban ebben az osztozkodásban meglehetősen gyengék. Bizottsági alelnöki posztra például alig van esélyük. A ciklus indulásakor négy alelnöki tisztségre volt lehetősége a magyar kormánypártnak. (Tudni kell, hogy egy-egy bizottságnak akár négy alelnöke is lehet.) Gál Kingát megválasztották a biztonság- és védelempolitika, Bocskor Andreát a kulturális és oktatási, Deutsch Tamást pedig a költségvetési ellenőrzési bizottság alelnökévé. Hidvéghi Balázst azonban az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság tagjai nem voltak hajlandóak megszavazni – ez az alelnöki poszt azóta is betöltetlen.

Amikor tavaly decemberben Deutsch Tamástól a néppárti frakció minden, a frakciótagsághoz kötődő jogot megvont, akkor le kellett mondjon az alelnöki megbízatásáról, helyére Kósa Ádámot jelölte a Fidesz. Kósa megválasztására azonban már nem maradt idő. Érdekes a helyzete Járóka Líviának, aki jelenleg még az EP alelnöke. Őt ugyan a Néppárt jelölte, de a Parlament választotta meg, vagyis az, hogy független lett, nem érinti a megbízatását. Más kérdés, hogy a parlamenti pozíciókat egy év múlva, a ciklus felénél újraosztják.

Deutsch Tamás

MTI / Mohai Balázs

Az Eljárási Szabályzat 36. cikke rendelkezik a független képviselőkről:

1. A képviselőcsoporthoz nem tartozó képviselők számára titkárságot bocsátanak rendelkezésre. Az ilyen titkárság rendelkezésre bocsátására vonatkozó részletes szabályokat az Elnökség a főtitkár javaslata alapján állapítja meg.
2. Az Elnökség meghatározza a független képviselők jogállását és parlamenti jogait.
3. A független képviselők titkári kiadásaira és a szükséges technikai, műszaki feltételek fedezésére a Parlament költségvetésében előjegyzett előirányzatok biztosításával, végrehajtásával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat szintén az Elnökség állapítja meg.

Amint láthatjuk, a függetlenek meglehetősen ki vannak szolgáltatva az Elnökség döntéseinek, amelynek működésére ugyanakkor nincs ráhatásuk.

Az EP-képviselők láthatóságának egyik fontos terepe a plenáris ülésen felszólalás, a plenáris vitákban való részvétel. A szabályzat 171. cikke rendelkezik arról, hogy “a független képviselők részére együttes felszólalási időt kell megállapítani”, amely a frakciók felszólalási időtartamának bizonyos hányadát jelenti. Így lényegesen kevesebb időt kapnak majd a fideszesek. Ráadásul amennyiben a független képviselők nevében kapnak szót, akkor csak a vezérszónokok után, a legutolsóként szólalhatnak fel.

Mit mond a tapasztalat?

Megkérdeztük Gyöngyösi Mártont is, hogyan lehet függetlenként dolgozni. A jobbikos képviselő is hátrányként említette, hogy nincs lehetősége arra, hogy egy-egy téma jelentéstevője legyen, ráadásul olyan politikusokkal van úgynevezett technikai koalícióban, akikkel politikai kérdésekben biztosan nincs azonos állásponton. Ugyanakkor eredményként említette, hogy amikor a bizottsági tagságokat elosztották, akkor azokban a bizottságokban lett tag, ahol szeretett volna, és amikor felszólalási lehetőséget kér, akkor ezeket minden esetben megkapja. A fideszesek érkezése azonban – hiszen jelentős számú képviselőről van szó – ronthat ezen a helyzeten.

Gyöngyösi Márton

Reviczky Zsolt

Feltehetően – és a nyilatkozatokból is erre lehet következtetni – a fideszes képviselők csak átmenetileg dolgoznak függetlenként. Amennyiben csatlakoznak egy frakcióhoz, vagy újat hoznak létre, akkor nagyobb esélyük lesz tisztségeket betölteni. Ez azonban azzal fog járni, hogy – számottevő nemzeti delegációként – leendő szövetségeseik elől veszik majd el a pozíciókat.

(Kiemelt képünkön: Kósa Ádám és Hidvégi Balázs a Fidesz–KDNP képviselői az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án, fotó: MTI / Koszticsák Szilárd)