A rendkívül nagy többséggel – 510 szavazattal, 31 ellenszavazat és 141 tartózkodás mellett – elfogadott jelentésben a képviselők leszögezik, hogy a nemen alapuló erőszak egyik formájának tekintendő, amikor erőszakos partnerek további bántalmazásra használják ki a gyermekelhelyezési pereket.

A képviselők sürgős tagállami intézkedést kérnek azoknak a partnerkapcsolati erőszak áldozatává vált nőknek a védelmére, akiket gyermekelhelyezési eljárás során ér bántalmazás. A jelentés kiemeli, hogy a járvány ideje alatt megugrott a partnerkapcsolati erőszak mértéke, ugyanakkor nehezebb volt az igazságszolgáltatáshoz fordulni. A jelentés megismétli a Parlament korábbi kérését, hogy a nemen alapuló erőszak legyen az Európai Unió működéséről szóló szerződésben rögzített bűncselekmény.

Felhívják a figyelmet arra is, hogy a felügyeletre, a kapcsolattartásra és a láthatási jogokra vonatkozó döntések alkalmával a nők és gyermekek védelmének és a gyermek mindenek felett álló érdekének kell döntőnek lennie. A képviselők felszólítják a tagállamokat, hogy adjanak meg minden segítséget azoknak a nőknek, akik ki akarnak lépni a bántalmazó kapcsolatból, ideértve a konkrét lakhatást, az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférést, pszichológiai támogatást, biztosítanak menedékhelyeket, jogvédelmet és tanácsadást.

A magyar képviselők közül a 12 fideszes, a KDNP-s Hölvényi György és a jobbikos Gyöngyösi Márton tartózkodott, a többiek támogatták az állásfoglalást.

A Fidesz frakciója közleményben – amelyet Schaller-Baross Ernő és Járóka Lívia jegyzett – magyarázta meg a döntésésüket, amiből az derült ki, hogy ők támogatják a célt, de nem szavazzák meg. A nyakatekert indoklást szó szerint idézzük:

a családon belüli erőszak elleni fellépés célja támogatandó, ezért a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja tartózkodó szavazatával elzárkózik attól, hogy egy olyan jelentést támogasson, amely egy ilyen komoly témát csak ürügyként használ fel.

Az képviselőcsoport szerint „az Európai Parlament baloldali többsége ismételten kiforgat egy mindenki számára fontos ügyet: kinyilatkoztatásra szorgalmaz és politikai eszközként tekint a nők és gyermekek ellen elkövetett erőszakkal szemben vívott harcra valós cselekvési tervek és a helyi jógyakorlatok befogadása helyett”.

A témáról szóló vitában Schaller-Baross Ernő képviselő azt mondta, hogy a magyar kormány tíz éve folyamatosan fejleszti a kapcsolati erőszak megelőzési és áldozatsegítési rendszerét. A politikus úgy véli, hogy az Isztambuli Egyezmény számos esetben gyengébb szabályokat határoz meg, mint a Magyarországon már meglévő jogi eszközök.