Az orosz válságról szóló megbeszélés természetesen nem volt előre megtervezve, csak pár napja döntött összehívásáról Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. Ez a csúcstalálkozó informális, aminek azért van jelentősége, mert emiatt semmilyen döntést nem fognak hozni, írásos határozatok sem lesznek. A cél az, hogy a vezetők tájékoztatást kapjanak a jelenlegi helyzetről és zárt körben elmondhassák a véleményüket. Sajtóinformációk szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ismerteti annak a szankciós csomagnak a részleteit, amelyet az EU akkor aktivál, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát. Az Európai Bizottság szóvivője azonban ezt nem erősítette meg.

Az EU–Afrika csúcstalálkozót történelmi jelentőségűnek tartják. Ez a hatodik ilyen szintű találkozó, az előző öt évvel ezelőtt volt. Az előzetes hírek szerint az 55-ből 40 afrikai vezető és mind a 27 EU-s állam- és kormányfő jelen lesz a kétnapos eseményen. A paradigmaváltás lényege, hogy az EU nem segélyezni akarja az afrikai kontinenst, hanem partnerként szeretné őket kezelni. Lefordítva ez annyit jelent, hogy több, nagyobb erőfeszítéseket vár a pénzéért Európa. Márpedig nem kevés pénzről van szó, a következő hét évben 150 milliárd eurót fektetne be az EU, ami a magántőke révén ennek duplájára is nőhetne.

Biztonság, egészség és stabilitás – ez a három kifejezés, amelyek köré a csúcstalálkozó épül. A lebonyolítás is rendhagyó lesz, mivel a végtelen beszédek elkerülése érdekében hét tematikus kerekasztalt szerveztek, amelyek levezetői egy-egy európai és afrikai vezető lesznek. Olyan kérdéseket járnak körül, mint például a klímaváltozás, migráció, egészségügyi rendszerek és vakcinagyártás, a növekedés finanszírozása.

Az ilyenkor szokásos demonstráció sem maradt el: most kongóiak tüntettek egy szabad Kongóért (nyitóképünkön).