Az uniós csúcstalálkozóra érkező legtöbb tagállami vezető – úton a tanácsterem felé – válaszolt az újságírók kérdéseire, a magyar miniszterelnök azonban a Twitteren fogalmazta meg álláspontját.

Alig 2 év telt el a 7 éves költségvetésből és Brüsszel kifogy a pénzből. Hogy történt ez? Mi történt a költségvetéssel? Hol van a pénz?

– sorolta a kérdéseket.

Just 2 years into the 7-year budget, #Brussels is running out of money. How did this happen? What happened to the budget? Where is the money, @EuropeanCommiss ? pic.twitter.com/yENyF7jXgY

— Orbán Viktor (@PM_ViktorOrban) June 29, 2023

Az Európai Bizottság múlt héten jelentette be, hogy a tagállamoktól 66 milliárd euró pótlólagos befizetését kéri Ukrajna támogatására, az illegális migráció elleni küzdelemre és a versenyképesség fokozására. Arra hivatkozással, hogy a költségvetés tervezésekor nem látható körülmények – például az orosz-ukrán háború – miatt szükség van a büdzsé pótlására. Ez a téma egyébként nem szerepel az EU-csúcs napirendjén – de bármelyik vezető bármilyen témát felhozhat.

A többi állam- és kormányfőt elsősorban Ukrajna helyzete foglalkoztatta, csakúgy mint Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt, akivel még a hivatalos napirend előtt tárgyaltak a 27-ek. Stoltenberg nyilatkozatában kijelentette, hogy Ukrajna gyakorlatilag már beépült a NATO-ba, akár a kiképzés, akár a fegyverrendszerek vonatkozásában.

Meggyőződésem, hogy a háború után, amikor csatlakoznak a NATO-hoz, ők lesznek a legtapasztaltabb és legprofesszionálisabb katonaság, amely majd minket tanít

– jelentette ki Stoltenberg. Olaf Scholz német kancellár úgy fogalmazott, hogy Ukrajna folyamatos támogatására van szükség, mert a háború „sokáig tarthat”. Hozzátette, hogy a Wagner-csoport felelőtlen és megbocsáthatatlan tetteket követett el Ukrajnában és Afrikában is, lázadásuk pedig megmutatta, hogy

egyszerűen felelőtlenség katonai erőt magánkézbe adni.

A német kancellár határozottan leszögezte, hogy az EU nem részese annak, ami Oroszországban történik, mert ezt a problémát Putyin idézte elő saját magának.

Nem az oroszországi kormányváltás a célunk. Célunk, amelyre törekszünk, a független Ukrajna.

– mondta Scholz. Hasonlóan fogalmazott a lett kormányfő, Krisjanis Karins, aki ezt mondta:

Nem tudjuk ellenőrizni, hogy mi történik Oroszország belsejében, de azt tudjuk, hogy mit csinálunk kívül.

A csúcstalálkozó legújabb résztvevője a finn miniszterelnök. A nemrégiben beiktatott Péteri Orpo igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy a NATO-ba nemrégiben belépett ország gondoskodott arról, hogy az 1300 kilométer hosszú finn-orosz határszakasz biztonságos legyen.

Az egyébként politikai szempontból szövetségesnek számító olasz és lengyel kormányfő egymásnak szögesen ellentmondó nyilatkozatot tett a migrációról. Georgia Meloni arról beszélt, hogy a közelmúltban a belügyminiszterek tanácsában megkötött paktum Róma győzelme, mert képesek voltak a többieket meggyőzni a saját álláspontjukról. Olyan döntés született, olyan mondatok kerültek a szövegbe, amelyeket nyolc hónapja még elképzelhetetlennek tartott. Meloni szerint a javaslattal sikerült feloldani a régóta fennálló feszültséget azon országok között, ahová a migránsok először érkeznek, és másodlagos célállomásaik között.

Ez egy egyedülálló megközelítés volt, amely mindenki problémáit megoldotta

– mondta az olasz politikus. A „mindenki” azonban egészen biztosan nem jelenti a magyar és a lengyel kormányt, ez a két ország szavazott a javaslat ellen. Mateusz Morawieczki lengyel kormányfő amiatt panaszkodott, hogy míg egy ukrán menekült ellátására csak néhány tucat eurót kap országa, addig ha egy közel-keleti migránst elutasítanak, addig 20 ezer eurót kell fizetniük.

Ezért népszavazást javasoltunk, hogy az emberek beleszólhassanak ebbe

– mondta a lengyel miniszterelnök. Az EU-csúcs első napján az orosz-ukrán háborúról és a migrációról lesz szó, Jens Stoltenbergen kívül a vezetők meghallgatják – online kapcsolaton keresztül – Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is.