Mijatović egy közleményt adott ki ezzel kapcsolatban. Az emberi jogi biztos nem az Európai Unió, hanem egy páneurópai szervezet, a 46 tagot tömörítő Európa Tanács (ET) képviselője. Az ET fő tevékenysége a hetven éve elfogadott Emberi Jogok Európai Egyezményének érvényre juttatása.

A biztos leszögezi: „Az Országgyűlés elé terjesztett törvénycsomag tervezete, valamint a kormány párhuzamos javaslata az új hivatalra való hivatkozás alaptörvénybe való beillesztésére, annyira homályos, hogy a tervezett hivatal invazív vizsgálata fegyverként használható bárkivel szemben, aki ellenfélnek tekinthető például „a demokratikus vita befolyásolását célzó tevékenységek” miatt."

Dunja Mijatović hangsúlyozta, hogy már korábban is óva intett azoktól a magyarországi lépésektől, amelyek az emberi jogi civil szervezetek és jogvédők „nélkülözhetetlen munkájának önkényes korlátozására" irányulnak az országban.

Ha ezt a javaslatot elfogadják, az még több lehetőséget biztosít a végrehajtó hatalomnak a független hangok és ellenzők elhallgattatására és megbélyegzésére

– szögezte le. A biztos végül felszólítja a magyar Országgyűlést, hogy „tegye félre ezeket a javaslatokat, és használja fel jogalkotói és felügyeleti jogkörét az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok érvényesítésére, összhangban az Európai Egyezménnyel és az Európa Tanács alapértékeivel.”

Az Európai Bizottság szokásos napi sajtótájékoztatóján az egyik szóvivő megerősítette, hogy a testület ismeri a javaslatot és szorosan nyomon követik a fejleményeket.

Világos az álláspontunk, ha a sajtószabadság, a civil társadalomnak biztosított jó környezet és a tisztességes választások előmozdítása kerül szóba. Az újságírók a demokráciáink őrzői, támogatni kell őket, nem pedig nyomás alatt tartani

- jelentette ki Christian Wigand. A szóvivő emlékeztetett arra, hogy az előkészítés alatt álló törvény a tagállamok körében, az európaügyi minisztereket tömörítő Általános Ügyek Tanácsában is szóba került már, vagyis uniós figyelem övezi a javaslatot.