Szijjártó Péter Brüsszelben, az uniós külügyminiszterek tanácskozásának szünetében arra panaszkodott magyar újságíróknak, hogy a politikai és a médiatérben is elképesztő nyomásgyakorlás zajlik Magyarország irányába, de Szijjártó megfogalmazása szerint

a nyomást felesleges ránk pazarolni, mindenfajta zsarolásnak vagy kecsegtetési kérdésnek ellenállunk.

Ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy az uniós állam- és kormányfőknek ezen a héten kellene dönteniük arról, hogy megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával. A külügyminiszter szerint az Európai Bizottságnak a felelőssége, hogy olyan előterjesztéseket tegyen le az asztalra, amely nem sérti az EU egységét. Márpedig Szijjártó szerint Ukrajna csatlakozási felkészültségét értékelő jelentés – amelyet egyébként többek között a magyar uniós biztos, Várhelyi Olivér mutatott be pár hete – hamis állításokon alapul. A magyar külügyminiszter álláspontja az, hogy nem igaz, hogy Ukrajna a hét feltétel közül négynek már meg is felel. Ezért azt javasolja a kormány, hogy legyen stratégiai vita arról, hogyan lehet mindenkinek a hasznára az Ukrajnával való szorosabb együttműködés. Szijjártónak ugyanis elege van abból, hogy azzal próbálják meg rávenni bizonyos döntésekre, hogy majd mit gondolnak erről mások.

Hát ki érdekel? A gyengék foglalkoznak állandóan azzal, hogy mit gondol róluk valaki más

– jelentette ki. Mint ahogy ismét azt is határozottan állította, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók nem működnek, sőt, az intézkedések sokkal fájdalmasabbak az európai gazdaságnak, mint Oroszországnak. Ezt követően pedig már azt magyarázta, hogy miért fogja a magyar kormány támogatni a következő, 12. szankciós csomagot. Szijjártó Péter szerint a legújabb tervezetből sikerült kivetetni több, Magyarország számára fontos tételt. Például azt, hogy az Oroszországból érkező vezetékes energia importját, ami a Barátság kőolajvezetéket jelenti, továbbra sem érintik a szankciók. Illetve, a december 5-i határidő lejártát követően a Molnak megmarad az a joga, hogy finomított orosz kőolajat exportálhasson Szlovákiának és Csehországnak. Valamint amellett is sikeresen érvelt a kormány, hogy a paksi beruházás egyik orosz “partnerét” vegyék ki a szankciós listából, és ugyanezt kérték valamennyi török és kínai cég esetében. Utóbbiakat egyébként éppen azért akarja szankcionálni az EU, mert ezek a cégek hozzájárulnak a szankciók kijátszásához.

A külügyminiszteri értekezleten ott volt Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is, aki még a megérkezése előtt beszámolt arról, hogy az Európai Bizottság összesen négy konkrét jogszabályt vár Ukrajnától, amelyek megléte esetén el lehet kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat. Erre márciusig kaptak haladékot. Kuleba kijelentette, hogy a négyből hármat már el is fogadott az ukrán törvényhozás, és azok hatályba is léptek. Ezen jogszabályok egyikre a kisebbségi nyelvhasználatra és oktatásra vonatkozó törvény, amelyet a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban fogadtak el. Korábban ez volt az a sarkalatos magyar követelés, amelytől Magyarország függővé tette Ukrajna euroatlanti integrációját. Erre a bejelentésre most így reagált Szijjártó Péter:

Elemezni fogjuk a jogszabályt, de az jól látszik, hogy ez a jogszabály nem adja vissza azokat a jogokat, amelyek 2015-ben léteztek.

Ebből úgy tűnik, hogy a hét második felében esedékes EU-csúcson Magyarország blokkolni fogja az Ukrajnával kapcsolatos döntéseket, ami vonatkozik a már említett csatlakozási tárgyalásokra, illetve Ukrajna pénzügyi támogatására.

Ezzel kapcsolatban több miniszter is bírálta Magyarországot, de a leghatározottabban talán a litván tárcavezető fogalmazott.

Egyetlen módon tudom értelmezni a magyar álláspontot, nemcsak Ukrajnával, hanem sok más üggyel összefüggésben is, és ez az, hogy Európa ellen vannak, és minden ellen, amiért Európa kiáll

– mondta Gabrielius Landsbergis.