A Politico értesülése szerint – amelyet a Portfolio szemlézett – a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) 650 milliárd eurós keretének felhasználása az eredeti tervek, illetve az azok alapján meghozott jogszabály szerint fog történni. Ez azt jelenti, hogy augusztus 31-ig be kell fejezni a megvalósítását.

Az RRF egy 650 milliárd eurós keret, amelyből a tagállamok a koronavírus-járvány utáni gazdaságélénkítés érdekében részben vissza nem térítendő támogatáshoz, részben pedig rendkívül kedvezményes hitelhez juthatnak. Eddig 315 milliárd eurót hívtak le belőle olyan nemzeti programok alapján, amelyeket valamennyi tagállam jóváhagyott. A pénzek kifizetését a tervekben rögzített vállalások megvalósulása után lehet igényelni.

Magyarország összesen 10,4 milliárd euróra jogosult, ebből 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő, 3,9 milliárd pedig hitel. A forrást azonban blokkolja a jogállamisági feltételrendszer, vagyis a magyarországi korrupciós kockázatok miatti aggodalom. Ennek feloldása érdekben a kormánynak egy 21 pontos feltételrendszernek kellene megfelelnie. Az elvárások körülbelül a felének már eleget tett, a fennmaradó pontokkal kapcsolatban azonban több mint egy éve semmilyen érdemi előrelépés nem történt, Brüsszelben úgy fogalmaznak, hogy „a politikai akarat hiánya miatt”. A keretből 920 millió eurót már előlegként megkapott Magyarország, ám ha a beruházások nem teljesülnek, ezt vissza kell fizetni.

A probléma nem csak Magyarországot érinti. Olaszország, Spanyolország, Portugália és Lengyelország is jelentősen el van maradva a tervekhez képest, nekik azonban van esélyük arra, hogy hozzájussana k a pénzhez, az Európai Bizottság ugyanis rugalmas abban a tekintetben, hogy a forrásokat már célok megvalósítására is át lehet csoportosítani. A lengyelek például közel 6 milliárd eurót csoportosíthatnak át a zöld projekthitelekből védelmi célokra. Ez nem jelenti azt, hogy fegyvereket vásárolhatnak belőle, de építhetnek például tankok számára utakat, óvóhelyeket.

Az EUrologus információi szerint Magyarország régóta szorgalmazza a határidő kitolását akár két évvel, de a kezdeményezés semmilyen támogatást nem kapott.

Az Európai Bizottság a jövő szerdán mutatja be a következő hétéves költségvetés első tervezetét, várhatóan ebben lesz szó az RRF ütemezéséről. Fontos, hogy ez egy javaslat, a végső szót – mint mindig –a tagállamok mondják ki. Mivel azonban költségvetési kérdésről van szó, egyhangúságra van szükség, ezzel szokott is élni a magyar kormány, amikor az uniós költségvetés vétójával fenyeget. Úgy tudni, hogy vannak olyan nettó befizető tagállamok – Németország és Hollandia –, amelyek hallani sem akarnak a határidő kitolásáról, sok ország számára pedig ez nem lényeges kérdés, mivel jó ütemben halad a pénzek lehívása.

A magyar terv tíz területen tartalmaz beruházásokat. Az egészségügy kapcsán szerepel például az alapellátás megerősítése és fejlesztése, a lakóhelyközeli egészségügyi szolgáltatások bővítése, az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése, az egészségügy digitális átállásának támogatása és Gondosóra program. A közlekedésfejlesztési fejezet pedig ilyenek tartalmaz:

• kibocsátásmentes helyi buszközlekedés fejlesztése: 300 db elektromos autóbusz és töltő infrastruktúrájának kiépítése,
• a közlekedés digitalizációja: központi forgalomirányítás kiépítése TEN-T vasútvonalakon,
• az egységes országos tarifa- és utastájékoztatási rendszer reformja,
• a HÉV vasútvonal korszerűsítése, kapacitásfejlesztése.

Várható, hogy az Európai Bizottság nagyfokú „megértést” tanúsít majd a programok átcsoportosítása terén, ez azonban Magyarországon nem segít. Amíg a kormányok az Európai Bizottság javaslatára ki nem mondják, hogy az uniós források felhasználása nincs veszélyben Magyarországon, addig ennek a pénznek a lehívása lehetetlen.