Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottságának ülésén mutatta be a Központi Bank politikája mellett a Draghi-jelentés tőkeunióra vonatkozó részleteit is.

Lagarde kiindulópontját egyrészt az inflációra vonatkozó adatok adták, amely 2022 október óta, az akkori 10,6%-ról tavaly szeptemberre a felére, azaz 5,2%-ra csökkent, idén júniusban pedig már csak 2,6%-os pénzromlást mértek az Európai Unióban. Az elnök elmondta, az EKB célkitűzése az idei év végére a 2%-os inflációs ráta elérése európai szinten. A beruházások – különösen a gyártás és az építőipar területén – gyengélkednek, de a reáljövedelmek javulását várják, mely 2024-ben 0,8%, 2025-ben 1,3%, és 2026-ban 1,5%-os növekedést mutathat. Hozzátette, hogy a munkanélküliségi mutatók egy éve szinte teljesen változatlanok, továbbra is 6,4% az aránya az EU-ban. Ennek kapcsán kiemelte, hogy az elmúlt évben 2,8 millió munkahelyet teremtettek Európa-szerte, tehát – állítása szerint – minden oka megvan optimistának maradni a gazdaság lassú, de biztonságos növekedésében. Ennek ellenére nem hangzott minden válaszában meggyőzőnek és számadását nem követte maradéktalan egyetértés a parlamenti képviselők részéről sem.

A Draghi-jelentéssel kapcsolatban – amelyről ebben a korábbi cikkünkben írtunk részletesen – túl sok újdonság nem hangzott el. Továbbra is az integrált belső piac, a digitális átállás, a zöldenergia fejlesztése és az induló kis- és középvállalkozások számára kedvező gazdasági környezet kialakítása van a prioritási lista tetején. Lagarde kiemelte, hogy az EKB monetáris politikája jelentős szerepet játszik a gazdaság helyreállításában, amely lassan, de folyamatosan javul a pandémia óta.

Az Európai Néppárt (EPP képviselője), Fernando Navarrate Rojas azzal csatlakozott rá az elnök mondandójára, hogy a tagállami financiális beavatkozások nem torzíthatják a célként kitűzött belső közös piacot. Konkrét kérdése volt, hogy a Draghi-jelentésben foglalt tőke- és bankuniót a gyakorlatban hogyan tervezik végrehajtani. Lagarde azon kívül, hogy az európai szabályrendszert hiányosnak nevezte, kitért a válaszadás elől, tehát ismét nem derült ki, mik a konkrét lépések annak érdekében, hogy egy közös devizával nem rendelkező, határokon átívelő politikai közösség miként valósítja meg a banki és tőkeuniót.

Erre a témára reflektált Jussi Saramo, az Európai Parlament Baloldalának képviselője is:

nincs közös devizánk, de közös monetáris stratégiánk igen, ezt strukturális problémának tartom.

A EKB által kitűzött 2%-os infláció elérését is kétségbe vonta. Az elnök úgy reagált, hogy a 2% kitűzése egy globálisan bevált stratégia, a foglalkoztatottak és a munkáltatók részéről is elfogadható arány a fejlődésben.

A Renew Europe képviselője, Van Brug Anoukot is az infláció aggasztja, úgy véli, a monetáris politikában sokkal gyorsabb reakcióidőre lenne szükség a piac változásait tekintve. Lagarde úgy reagált, az inflációcsökkenés lassú folyamat, mert a bérektől függ, az pedig a fogyasztói árak növekedésétől. Ennek következtében, a profitok megemelkedése fogja elhozni az ideális állapotot a gazdaságban, amikor a munkabérek is lecsökkenhetnek ismét.

A magyar felszólalás Győri Enikőtől, a Patrióták Európáért pártcsalád képviselőjétől érkezett. A háború következményeiként értékelte az európai gazdaság visszavetett teljesítményét és aggodalmának adott hangot a közép és kelet európai térség eltérő gazdasági fejlettségű régióinak helyzetével kapcsolatban. Lagarde gazdasági növekedéssel és a versenyképességi állapotokhoz fűződő optimizmusát is megkérdőjelezte. Az elnök válaszában elmondta, hogy ő a beruházások növelésében, a kamatcsökkentésben és az eddigi tendenciákban hisz, amelyek alapján az infláció elleni harc sikeres Európában.

Az euróövezeti infláció egyébként épp a legfrissebb, kedden közölt adatok szerint hosszú idő óta először 2 százalék alá került, szeptemberre 1,8 százalékos átlagos értéket mértek az Eurostatnál. Ez alapján a befektetők úgy vélik, hogy az EKB akár októberben folytathatja a kamatcsökkentést.