A Legfelsőbb Bíróság (LB) jogegységi döntése értelmében azokban az ügyekben is lehet pótmagánváddal élni, amelyekben a magyar állam a sértett. A Legfőbb Ügyészség a döntés nyomán hatásköre csorbulásától tart, ezért az Alkotmánybírósághoz fordult. A pótmagánvád lehetőségével a bűncselekmények sértettjei élhetnek, ha feljelentésüket elutasították, ügyükben a nyomozást megszüntették, vagy a vádemelést részben mellőző döntés elleni panaszukat is elutasította az ügyészség. Több pótmagánvádlói indítvány is készült az előző kormány által kötött különböző szerződések kapcsán, ám végül sem a Millenáris Kht.-vel, az Országimázs Központtal, és a stadionbeléptető rendszerekkel kapcsolatos ügyek, sem a Magyar Televízió egyes szerződései, sem a Magyar Fejlesztési Bank bizonyos ügyletei nem kerültek bíróság elé. A Pesti Központi Kerületi Bíróság az LB döntése után tárgyalásra alkalmasnak találta Keller László pótmagánvádját a Fideszhez közeli cégnek elkönyvelt Happy End Kft. 1999-2002-es tevékenysége kapcsán. Keller azonban már nem vizsgálja államtitkárként a közpénzköltéseket. Sorsát szerinte az pecsételte meg, hogy adatokat kért a vadásztársaságoktól arról, kikkel vadásznak bizonyos közéleti szereplők - például Polt Péter legfőbb ügyész. Polttal szemben Keller kezdeményezése nyomán eljárás indult, amiért a vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel a vadászatokon szerzett trófeákat, Polt pedig Keller mentelmi jogának felfüggesztését kérte hivatali visszaélés gyanúja miatt.