A pálinka presztízsének, ez az immár eladott mennyiségben is mérhető növekedése – a pálinkatörvény tavalyi elfogadása óta – jelzi mind az ital, mind a népszerűségét növelni célzó kampányok sikerét. E kampánysorozat egyik eleme volt a december 8-ikán megrendezett első magyar Pálinkaakadémia és Pálinkakoktél mixerverseny.

A cseppet sem szerény elnevezésű akadémia előadója, Barabás Attila, a Pannonhalmi Pálinkárium vezérigazgatója, a Pálinka Nemzeti Tanács tagja A pálinka helye a világ szeszesitalai között címmel tartott előadást. Többek között nem kevesebbet kívánt bebizonyítani, mint azt, hogy „a top prémium minőségű magyar pálinka olyan vetélytársak között is megállja a helyét, mint a Smirnoff vodka vagy a Hennessy XO konyak”.

Mire lehet ezt az állítást alapozni? Az alapanyag kiválóságára, a kétszeres kisüsti lepárlás igényességére és a főzőmesterek szaktudására. Barabás Attila véleménye szerint ugyanis a Kárpát-medencében termett gyümölcs sav-cukor egyensúlya egyedülálló Európában, és ez az, ami különösen alkalmassá teszi az itthon termett gyümölcsöket lepárlásra. A pálinka rangját tovább növeli az is, hogy az előállítását szigorú törvényi szabályozás írja elő, amely szerint a készítéséhez felhasznált alapanyag csak meghatározott régióból származhat, és a cefrézés, a lepárlás, a palackozás is csak az adott régióban történhet.

Koktélverseny. Alapanyag: pálinka © Vétek György

A pálinka Magyarország 2004-es uniós csatlakozása óta eredetvédett termék, ami azt jelenti, hogy egy szeszesitalt csak akkor lehet pálinkának nevezni, ha az száz százalékosan gyümölcsből készült, amit Magyarországon termesztették, a határokon belül cefrézték és párolták le, valamint itt is palackozták. Ezen belül nyolc pálinka földrajzi eredetvédelmet is kapott. Ezek a következők: Szatmári szilvapálinka, Kecskeméti barackpálinka, Békési szilvapálinka, Szabolcsi almapálinka, Gönci barackpálinka, Újfehértói meggypálinka, Göcseji körtepálinka és a Pannonhalmi törkölypálinka.

Mindezzel együtt világhírűnek tartott pálinkáink nemzetközi meg- és elismertetéséért még nagyon sokat kell tenni. Ennek egyik módja a pálinkák olyan alternatív felhasználási lehetőségeinek a kiszélesítése, mint az étel- és a koktélkészítés. Gondoljunk csak bele, szinte mindenki kapásból tud mondani egy-két olyan ételt, aminek az elkészítéséhez jól jön egy kis konyak, rum, vagy vodka. A rum- és whisky alapú koktélok megszámlálhatatlanságát pedig már ne is említsük.

S mivel minden elmélet annyit ér, amennyi megvalósul belőle a gyakorlatban, az elméleti előadást mixerverseny követte, amelyet a Magyar Bármixer Unió szervezett, s amelyen – meghívásos alapon – 18 barmaid és barman mutatta be az általa megálmodott, pálinkával készített aperitif koktélt.

A Pálinkakoktél mixerverseny győztes kompozíciói

I. helyezett: Nádas Gábor Ital neve: Táltos Összetevők: Pannonhalmi törkölypálinka 3,5 cl, zöld diólikőr 1 cl, Bols apricot 0,5 cl, Extra dry vermut 2 cl Díszítés: zöld dió II. helyezett : Kiss Szécsényi Antal Ital neve: Itthon Összetevők: Göcseji körtepálinka 3 cl, Bussai Esküvé száraz minőségi fehérbor 2 cl, bodzavirágszörp 2,75 cl, frissen facsart citromlé 1 dash, friss zöldalmalé 1,5 cl Díszítés: körte, bazsalikom, citrompermet III. helyezett: Keresztes Ferenc Ital neve: Hungary-plum Összetevők: Szatmári szilvapálinka 3 cl, Aperol 2 cl, Chambord 1,8 cl, Rosso vermut 0,2 cl Díszítés: szilvalekvár, füge, narancs, molekuláris kaviárgolyó „Nem biztos, hogy ezek a kreációk nemzetközi hírnévre tesznek szert, mint Charlie bácsi (Kiss Károly) pusztakoktélja, amit a legendás mixer kecskeméti barackpálinkából alkotott a múlt század pusztaromantikára szomjazó külföldi vendégei számára… azonban bátran ajánlom a szakmabelieknek, hogy saját vendéglátóhelyeik kínálatát magyar pálinkából készült koktélokkal tegyék színesebbé, vonzóbbá” – fogalmazott Kótai Attila, a Magyar Bármixer Unió elnöke.