A 2010 végén második alkalommal meghirdetett Terra Madre (Földanya) napon több  mint 1000 rendezvényt tartottak a világ 100 országában, amelyek között ott volt hazánk is. Budapesten, Kerekegyházán, Pécsett és Tokajban  gyűltek össze a helyi Slow Food csoportok, hogy együtt élvezzék és népszerűsítsék a kis, kézműves élelmiszerkészítők hagyományos termékeit.

Helyi sajt. Földrajzi adottság

A decemberi rendezvényeket a tagországokban különböző időpontokban és helyszíneken – farmokon, éttermekben, iskolákban, közösségi házakban – tartották.
Nagyvárosokban és eldugott falvakban egyaránt sor került az eseményre, s mindegyik program különböző volt, tükrözve az adott hely földrajzi adottságait, gasztronómiai hagyományait.   

Idehaza a Slow Food Central Budapest a Serpenyős étteremben rendezett vacsorát, amelynek középpontjában egy biatorbágyi sajtkészítő, Pozsa Panni termékei álltak. A vacsora minden fogásában valamilyen módon helyet kaptak kézműves sajtjai. Előételként áfonyás-diós sajttal töltött, mangalica sonkába tekert körtét, főételként karamellizált paszternákkal kísért, zöldfűszeres fehér sajttal töltött, vaslapon sült csirkemellet és tökmagos, sajtos árpagyönggyel körített, turbolyás, fokhagymás mangalicasültet szolgáltak fel. A desszert erdei gyümölcsös, akácmézes sajtkrém volt. Természetesen az egyes fogásokat a hozzájuk illő, az Etyek-Buda régióból származó – Hernyák, Rókusfalvy, Szentesi, Anonymus – borok kísérték.

A Slow Food Kerekegyháza december 10-én napközben rendezte meg a Terra Madre programot a Móra Ferenc Általános Iskola aulájában, közös főzéssel,   filmvetítéssel, beszélgetéssel egybekötve. Este a Slow Kultur jegyében a Rendek Tanyán betlehemeztek. A kerekegyháziak fontosnak tartották, hogy a Terra Madre napot összekapcsolják valamilyen kulturális eseménnyel.

A Slow Food Pécs-Pannonia tagjai vacsorájukon régi, hagyományos, magyar recepteket elevenítettek fel. A meghívott külföldi vendégek ízelítőt kaptak abból, hogy a magyar konyha a valóságban többet jelent, mint a pörkölt és a töltött káposzta. 

A tállyai Oroszlános Borvendéglőben tartott Slow Food Tokaj közös vacsorájának mottója „A zempléni erdők ízei“ volt. A borvidék erdői gazdagok vadakban, így a menüben szarvas sonkát, vadnyúlpástétomot, fácánlevest, vaddisznósültet kóstolhattak a résztvevők. A borok a Pendits, Vineum, Bartha, Szent Benedek, Árvay pincészetekből kerültek ki. Baranczó Attila séf a környéken termő gombákat, az áfonyát, a hecsedlit is felhasználta a főzés során. A térség kistermelői remek kézműves lekvárokat készítenek csipkebogyóból, kökényből, áfonyából, somból. A tokaji csoport egyik célja, hogy az ilyen, helybeli különlegességeket készítő termelőket felfedezze, és segítsen termékeik eladásában.

A helyi események mellett a Terra Madre napnak egy központi projektje is volt: 1000 Afrikai Kert. A világ különböző pontjain működő csoportok adományokat gyűjtöttek, hogy a Slow Food mozgalom ezer kertet telepíthessen az afrikai kontinensen. Támogatva a fejlődő országok kisebb közösségeit, iskoláit , illetve munkalehetőséget és némi megélhetést biztosítva a helybelieknek.