Francia tudósok azt vizsgálták, milyen hőmérsékleten pattognak ki a leginkább a kukoricaszemek a pattogatott kukoricához. Kísérletükben a kukoricaszemeket egy sütőbe tették, ahol 10 Celsius fokonként emelték a hőmérsékletet és közben nagy teljesítményű kamerákkal rögzítették az eseményeket.

Azt találták, hogy 100 foknál a szemek belsejében lévő nedvesség elkezd gőzzé alakulni, 180 foknál azonban a nyomás az atmoszférikus nyomás tízszeresére nőtt, és ettől megrepedt a szemek külső burka, a keményítőtartalmű belső rész pedig kitüremkedett a repedéseken keresztül, vagyis "kipattogtak" a kukoricaszemek.

A kutatók arra jutottak, hogy 170 fokon csak a szemek 34 százaléka pattogott ki, 180 fokon viszont már a 96 százalékuk, vagyis majdnem teljes volt a siker.

Emmanuel Virot, a kutatás egyik vezetője azt mondta, arra jutottak, hogy a kukoricapattogtatás szempontjából a 180 Celsius fok a kritikus hőmérséklet, a szemek méretétől vagy formájától függetlenül.

A kutatók azt is megvizsgálták, hogyan kezdenek "ugrálni" a kukorciaszemek. Arra jutottak, hogy a megrepedt kukoricaszemekből először a felforrósodott tál felé indul el egy kis nyúlvány, amit "lábnak" neveztek, amely végül ahogy a másodperc törtrésze alatt hirtelen megnő, milliméterekre elrúgja a szemet.

A kutatásból az is kiderült, hogy a pattogatott kukorica jellegzetes "pattogó" hangja nem az ugrálásnak köszönhető, mert már előbb megjelenik: a hangot a vízgőznek a magból történő hirtelen távozása adja ki, amelyet felerősít a mag belsejében ekkor végbemenő nyomáscsökkenés - foglalja össze a kutatás eredményét a BBC.