Általánosságban elmondható, hogy a magyar lakosság jelentősebb része ma is tájékozatlan a gyakorlati pénzügyek terén. Ez a legfőbb megállapítása a Magyar Nemzeti Bank és a Pénziránytű Alapítvány felkérésére végzett átfogó kutatásnak. Az eredmények megerősítik a jegybankot és a kezdeményezésére létrejött alapítványt abban, hogy a jövőben is tenni kell a pénzügyi kultúra fejlesztéséért.

Az való igaz, hogy az elmúlt években színesedett a pénzügyi termékek piaca, így az egyének megtakarítási és befektetési portfóliója is, ám ezzel párhuzamosan a lakosság eladósodottsága is jelentősen növekedett. Még ma is úgy tűnik, a honi háztartások nincsenek tisztában a lehetőségeikkel és azok határaival. Emiatt vagy túlvállalják magukat, vagy a jelenlegi lehetőségekhez képest is erősen visszafogott, konzervatív módon közelítenek a pénzügyeikhez, gyakran lemaradva a reális, kedvező lehetőségekről.

 Az OECD közvélemény-kutatási programjához igazodó felmérés ezerfős reprezentatív minta megkérdezésével készült, s a magyar lakosság pénzügyi tájékozottságát, valamint a lehetőségek alkalmazását vizsgálta. Várhegyi Éva, a Pénziránytű Alapítvány kuratóriumának elnöke szerint a tavaly novemberben begyűjtött válaszokból kiderült, hogy a honi piacon elérhető pénzügyi termékeket a megkérdezettek 50-90 százaléka ismeri, ami egészen jó arányként értékelhető. Ugyanakkor az ismert termékek és szolgáltatások alkalmazása ennél már jóval csekélyebb mértékű.

A kutatásban megkérdezettek alig több mint a fele – 52 százaléka – egyáltalán nem rendelkezik semmilyen megtakarítással, így amennyiben elvesztenék munkahelyüket, az tragikus helyzetet teremtene számukra. Arra a kérdésre pedig, hogy milyen alapon választják ki a számukra vonzónak ítélt pénzügyi terméket, a megkérdezettek bő egyharmada azt mondta: a döntés előtt legalább három szolgáltató hasonló termékét hasonlítja össze. Ugyanakkor sajnálatos, hogy hozzávetőleg ugyanennyien semmilyen összevetést nem végeztek a szolgáltatások, konstrukciók kiválasztásakor.

A banki kapcsolat felvételekor vagy egy-egy termék igénybevétele előtt a megkérdezettek gyakran a családi, baráti körben tájékozódtak, az interneten vagy a sajtótermékekből szerezték be a szükséges információkat – derül ki a felmérésből. Ugyanakkor néhány fontosabb pénzügyi szakkifejezés ismeretében már nem volt egyértelmű a válaszadók tájékozottsága. Míg a hozam és a kockázat, valamint az infláció esetében a többség el tudta helyezni a szakkifejezést a mindennapi szóhasználatban, addig a befektetési portfólió összeállításának és sokszínűségének magyarázata már sokaknál gondot okozott.

A jegybanki kutatás eredményéből az is kiderült, hogy a hazai háztartások mintegy 36 százalékának az elmúlt esztendőben nem fedezte a havi jövedelme a megélhetés költségeit. Erre megoldásként az érintettek 67 százalékra visszafogta a kiadásait, míg 17 százalékuk a közüzemi számlák befizetésével vagy éppen a hitel részleteinek törlesztésével csúszott el.

Akik a társadalom általánosan romló pénzügyi körülményei ellenére mégis meg tudnak takarítani - a válaszadók 48 százaléka –, azok több mint fele a félretett pénzét lakossági folyószámlán tartja, további 11 százalék pedig általában a legegyszerűbb banki megtakarítási formák mellett tör lándzsát. S hogy mennyire élnek még a régi szokások? Mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a lakosság bő egytizede még mindig a régi, „jól bevált” pénzőrzési módszerekre esküszik: a befőttes üvegre vagy a ruhás szekrény mélyére.

A felmérés szerint az igazán aktív pénzügyi termékhasználat általában 30-39 éves korban alakul ki. A hitel leginkább a 30-49 évesek terméke, a biztosítás viszont közel hasonló mértékben van jelen a 30-69 éves korosztályban. A megtakarítással rendelkezők aránya a negyvenes korosztályig emelkedik, míg az otthon félretett pénz gyűjtögetése zömében a hatvan éven felüliek körében gyakori.