Jogtalanul vett igénybe uniós támogatást a magyar kormány bizonyos projekteknél – áll az Európai Törvényszék csütörtökön hozott ítéletében. A bíróság két nagy projektet vett górcső alá, ahol a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt. az áfát is elszámolta költségként – írja a Napi Gazdaság. Ezek a projektek az M43-as autópálya Szeged és Makó közötti szakasza, a másik pedig a Kelenföld-Székesfehérvár vasútvonal fejlesztése voltak.

Az Európai Bizottság (EB) szerint ezekből a beruházásokból bevétele keletkezik az államnak, mivel mind az autópálya, mind a vasút használatáért pénzt szed, így az áfa nem lehet költség. A magyar fél álláspontja az volt, hogy ő csak fejleszt, a MÁV és a Nemzeti Autópálya-kezelő tartja fenn a létesítményeket. Mivel ezek a cégek azonban állami tulajdonúak, így a bíróság első fokon az EB-nek adott igazat.

Futhatunk a pénz után

Mindennek a következménye nem csak az lesz, hogy a két nagy projekt 200 milliárdos beruházására nem lehet az áfát elszámolni, hanem ez a döntés a többi hasonló elszámolású nagyprojektre is érvényes lesz.

Azt viszont nem lehet pontosan tudni, hogy hány ilyen projekt van. A NIF Zrt. honlapján a kiemelt beruházások közül 25 a vasúti és autópálya-beruházás. A projektek értéke összesen 1200 milliárd forint, melynek áfatartalma meghaladja a 250 milliárd forintot.

A szabálytalanul elszámolt összeg elvileg nem vész el, hanem más projektekre is fel lehet használni, ám mivel a mostani uniós költségvetési ciklus 2013-ban ér véget, így kétséges, hogy lesz-e elég idő és lehetőség addig a felszabaduló forrásokat kihelyezni. Emellett pedig az sem biztos, hogy a teljes összeget fel tudjuk majd használni. Minden bizonnyal majd csak a 2007-2013 közötti költségvetési ciklus elemzésekor derül ki, hogy mennyit is vesztettünk ezeken az ügyleteken.

Az NGM nem számol el uniós forrást az érintett projekteknél

A magyar kormány a folyamatban lévő eljárás ideje alatt – az Európai Bizottság határozatainak megfelelően – nem számol el európai uniós forrást a perrel érintett projekteknél, ezért nincs visszafizetési kockázata az Európai Törvényszék Magyarország keresetét elutasító csütörtöki döntésének – válaszolta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI kérdésére. A törvényszék csütörtökön utasította el Magyarország kereseteit, hogy két infrastrukturális nagyprojekthez kapcsolódó áfa-viselés is legyen része az uniós támogatásnak.

Az NGM hangsúlyozza: konzervatív költségvetési tervezés eredményeként a peresített összegeket illetően – a határozatok ismeretében – a magyar fél költségvetési bevételt sem számol el. Az elutasító döntés tudomásul vétele esetén a Közlekedési Operatív Program keretének egy része felszabadul, amely újabb fejlesztésekre fordítható. A per folytatása és jogerős pozitív kimenetelű döntés esetén a peresített összeg – a projekt megvalósulásának függvényében 10 milliárdos nagyságrendben – pénzforgalmi szemléletben bevételként enyhítheti a központi költségvetés terheit. A kormánynak két hónapon belül kell döntenie arról, hogy benyújt-e fellebbezést az Európai Törvényszék első fokon hozott ítélete ellen.

Magyarország 2008 decemberében nyújtotta be a bizottságnak az "M43 autópálya Szeged és Makó közötti szakasza", illetve a "Budapest-Kelenföld - Székesfehérvár - Boba vasútvonal átépítése, I. szakasz, 1. ütem" című nagyprojektek támogatására vonatkozó kérelmeit. Ezekben a magyar hatóságok az általános forgalmi adót mint támogatható kiadást vették figyelembe, mivel álláspontjuk szerint a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. (NIF) sajátos helyzeténél fogva nem tudja továbbhárítani és visszaigényelni az általa megfizetett forgalmi adót, tehát annak terhét ténylegesen viseli.

A vonatkozó uniós szabályok értelmében azonban az EU Kohéziós Alapjából támogatott projektekhez kapcsolódó, megtérülő áfára nem igényelhető uniós támogatás. Az Európai Bizottság pedig úgy vélte, hogy a forgalmi adó megfizetése az adót tartalmazó díjak formájában végső soron az autópályák, illetve a vasúti pályahálózat használóira hárul, így a beruházás fázisában felmerült forgalmi adóból eredő költségek igenis megtérülnek, függetlenül attól, hogy Magyarországon az autópályák, illetve a vasúti pályahálózat építtetője és üzemeltetője nem ugyanaz a cég.