Tetszett a cikk?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kedden 6,5 százalékról 7,5 százalékra növelte a jegybanki alapkamatot - alig néhány nappal az Európai Központi Bank 0,5 százalékos kamatcsökkentése után, és az amerikai jegybank szerepét is betöltő Fed esetleges újabb kamatvágása előtt. Ezzel az MNB elnöke nyíltan azt üzente a piacnak, a befektetők hozzák csak továbbra is a forintpiacra az eurót, a dollárt, mert tekintélyes kamatfelárhoz jutnak.

Az MNB Monetáris Tanácsa ismét szembeszegült a kormányzati akarattal: alig néhány nappal a forint árfolyamsávjának 2,26 százalékos eltolása - s így a magyar valuta gyengítése - után 100 bázisponttal 7,5 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, nem hagyva kétséget afelől, hogy továbbra is az erős forintban, s így az infláció letörésében érdekelt, nem pedig az export növekedésében s a gazdaság élénkítésében. Járai Zsigmond jegybankelnök ezt a minap a Bloomberg hírügynökségnek nyilatkozva nem is titkolta, amikor a 250 forintos euró-árfolyam megvédését helyezte kilátásba. A sáveltolás és a kamatemelés együttes hatása a gazdaságra nagyjából olyan, mintha a gyormorbeteg embernek egyszerre írna fel az orvos széntablettát és hashajtót.
Miközben világtendencia a lassuló, recesszióba hajló gazdaságok élénkítése kamatcsökkentések révén, az MNB konokul csak a saját, 4,5-5 százalékos inflációs célját nézi. Pedig az EKB által a múlt héten végrehajtott 0,5 százalékpontos kamatcsökkenéssel már önmagában is javultak valamelyest a forint pozíciói az euróhoz képest: a két valuta közti 4,5 százalékos kamatkülönbség bőven ellentételezei a fogyasztói árindexek 2-2,5 százalékos különbségét, sőt tetemes extrahozamot nyújt a befektetőknek. Ehhez adódott az MNB keddi döntésével plusz egy százalék.
A Fed valószínűleg június 24-25-én tovább csökkenti az 1,25 százalékos kamatot, jóllehet az euró folyamatos erősödésének és a dollár mélyrepülésének éppen a ma is történelmi mélyponton lévő amerikai kamatszint a fő oka. A piac annak ellenére kamatvágására számít, hogy Bush amerikai elnök június 2-án a franciaországi Evianban tartott G8 csúcson elmondta, ő az erős dollár híve, s hétfőn ismét az erős dollárra voksolt. Nem így a Fed elnöki tisztségét 1987 óta betöltő Alan Greenspan, aki több olyan célzást is tett, amelyekből a szakértők a június 24-25-ei Fed-ülésen végrehajtandó további kamatcsökkentést várnak. Ha ez bekövetkezik, a dollár aligha fog erősödni, mi több, valószínűleg még tovább gyengül, jól szolgálva az amerikai exportőrök és beruházók érdekeit, egyúttal a gazdasági növekedést is.
Nagy-Britannia szintén a gazdasági növekedés fontosságát mérlegelve tartja továbbra is fontosnak az önálló pénzpolitikát. "Elméletben az eurócsatlakozás híve vagyok, de a gyakorlatban is meg kell arról győződnünk, hogy adottak-e a megfelelő feltételek” – hangzott Gordon Brown pénzügyminiszter óriási várakozást kiváltó hétfői parlamenti beszédének egyik kulcsmondata. Euró-párti érzelmekbe burkolt, de rövidtávon az euróövezethez való csatlakozást elutasító beszédét több ősi ellensége is elismeréssel illette. A Tony Blair kormányfőhöz közel álló exminiszter, Peter Mandelson szerint "a kormányt dicséret illeti meg, amiért Nagy-Britannia nemzeti, gazdasági érdekeinek megfelelően cselekszik". Az euró bevezetését erősen ellenzők közül Kate Hoey parlamenti képviselő szintén pozitívan értékelte Brown beszédét: "A pénzügyminiszter úr helyesen döntött. Az euró-övezeten kívül le tudjuk szorítani a munkanélküliséget, miközben a közkiadások szintjét fenntartjuk". Az euró bevezetése hosszú távon mind Brown, mind a kormányzó Munkáspárt legtöbb politikusának - köztük Blairnek is - célja.
Blairék még ebben a parlamenti ciklusban, 2006 előtt népszavazást terveznek az euró-övezethez való csatlakozásról. Ez azonban igen nehéz meccs lesz, hiszen a legfrissebb felmérések szerint a lakosság nagy része továbbra is hű az angol fonthoz, s az Ian Duncan Smith vezette ellenzéki Konzervatív Párt is az euró bevezetése ellen agitál. Brown még 1997-ben fogalmazta meg az öt pontot, amelyeknek az euró-csatlakozás előtt a brit gazdaságnak meg kell felelnie: a brit és az euro-övezet gazdasága közötti konvergencia; az angol gazdaság megfelelő mértékű rugalmassága; a csatlakozás várható hatása a beruházásokra, a foglalkoztatottságra és Londonra mint pénzügyi központra. Az öt szempont közül Brown elemzése szerint az angol gazdaság egyelőre csak a legutóbbinak képes megfelelni. A pénzügyminiszter azt ígérte, hogy a 2004-es év folyamán valószínűleg új elemzést végeznek, ám szakértők szerint kevés esély van arra, hogy egy év alatt érdemi változásokat tudjon felmutatni a brit gazdaság.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Kásler Miklós: Újabb szigorításokra lehet szükség

Kásler Miklós: Újabb szigorításokra lehet szükség

Három gyomirtóféle úgy felforgatja a talajt, hogy antibiotikum-rezisztencia lesz a vége

Három gyomirtóféle úgy felforgatja a talajt, hogy antibiotikum-rezisztencia lesz a vége

136 újabb áldozata van a koronavírusnak

136 újabb áldozata van a koronavírusnak