A rossz hírek ellenére 10000 pont felett a BUX
A BUX tőzsdeindex 10000 felett szárnyal, miközben a vállalatok sorra figyelmeztetik a befektetőket, hogy eredményeik elmaradnak a várttól, a makrogazdasági adatok pedig lehangolóak. Mit remélnek a befektetők? - kérdezte a hvg.hu az elemzőket.
A kezdődő gyorsjelentési szezon előtt szinte minden napra jut egy profitfigyelmeztetés, miközben a BUX tőzsdeindex 10000 pont felett szárnyal.
Hétfőn a Pannonplast részvényeseinek kedélyeit borzolta a társaság, amely az utóbbi időben a gyorsjelentés előtt rendszeresen meglepi befektetőit egy profitfigyelmeztetéssel. A hétfőn kiadott előzetes számok azonban olyan mértékű veszteségről tanúskodnak, amely minden piaci szereplőt meglepett. Az elemzők által várt és a menedzsment október végi előrejelzésben szereplő pár száz milliós veszteség helyett a társaság közleménye szerint a tavalyi évet másfél milliárd forintos mínusszal zárja a cég. A hírt azonnali vezetőváltás követte. Az indokok között egy 12,4 milliárd eurós lejárt hitelszerződés megújításának csúszása szerepelt. A már említett klubhitelt ugyanis tavaly októberben kellett volna visszafizetni, ez a határidő többszöri meghosszabbítás után február 9-én lejár. A kölcsön visszafizetése feltehetően nehéz helyzetbe hozná a K and H botrányt tavaly kirobbantó Britton-ügy óta amúgy is tulajdonosi válságban lévő társaságot.
A Synergon informatikai társaság nagy meglepetést okozott, amikor bejelentette, hogy 2003-ban az év végére 1 milliárd forint veszteséget sikerült összehoznia, holott a cég félévvel ezelőtt még némi nyereségre számított. Az egyszeri tételek, amelyek egy tavalyi cégfelvásárlással illetve egy régóta húzódó vitás adóüggyel függenek össze és sok mindent megmagyaráznak, csakúgy, mint az a tény, hogy az informatikai szektor cégeinek leértékelődése miatt a Synergonnak is alacsonyabb értéken kell nyilvántartania saját részvényeit illetve leányvállalataiban megszerzett részesedéseit, de mindez együtt sem rúghat hirtelen 1 milliárdra - állítja Makray Péter, az Erste Befektetési Rt. elemzője. A legjobb magyarázatot a cég költségcsökkentési programjának sikertelensége kínálja - állítja Makray.
A második pénteki rossz hírt – egy újabb profitfigyelmeztetést - a Linamar gépgyár szállította. A cégtől 1,5 milliárd forintos profitot vár a piac 2004-ben, a cég pénzügyi igazgatója azonban bejelentette, hogy a megrendelések stagnálása miatt legfeljebb 0,7-1 milliárd forintra számíthatnak. További rossz hír, hogy a Linamarnak a tavalyi utolsó negyedév is rosszul sikerült, egy minőségi vita miatt céltartalékot kellett képeznie arra az esetre, ha esetleg fizetnie kell a megrendelőnek – nyilatkozta a sajtónak Furár György, a cég pénzügyi igazgatója.
A buszgyártó NABI nem adott ugyan ki figyelmeztetést, de tavalyi éve igen rosszul sikerült: év végére 12,5 millió dolláros veszteséggel és a 66 millió dollárosra várt saját tőkéjét meghaladó, 70 millió dolláros rövid lejáratú hitellel elérte, hogy 68 százalékkal esett részvényeinek értéke.
A Synergon és a Linamar esetét még el lehetne intézni azzal, hogy a befektetők csak a nagy cégekre figyelnek, a közepes cégek pedig nem is szerepelnek a BUX indexen, mostanában azonban még a tavaly kiemelkedő eredményt produkáló OTP környékéről is óvatos figyelmeztetések érkeznek. Spéder Zoltán vezérigazgató-helyettes maga jelentette be, hogy a bank tavalyi negyedik negyedéve elmarad a csodásan sikerült harmadiktól. Az optimistább elemzők 21-22 milliárd forint eredményt vártak a banktól a negyedik negyedévben, Spéder bejelentése után azonban már 10 és 20 milliárd között szóródnak a várakozások - mondta a hvg.hu-nak Pártl Zoltán, a K and H Értékpapír Rt. elemzője. Igaz, az idei évre a bank vezetése kétszámjegyű növekedést ígér az elemzők által várt 4-6 százalékkal szemben és bolgár leánybankjának, a DSK-nak 20 százalékos növekedése máris meghaladta a várakozásokat. A magyar elemzők, köztük Pártl és a külföldiek - például az amerikai Salamon Smith Barney befektetési bank – „vételről tartásra” minősítették le az OTP-t. Nem mintha a bank rosszul teljesítene, de Magyarországon jövőre mérsékeltebb lesz a bérnövekedés és a nagyon támogatott lakáshiteleket visszafogja a kormány, így az OTP részvényei sem drágulnak gyorsabban, mint amilyen ütemben a BUX index növekszik - állítják a Salamon Smith Barney elemzői. Pártl szerint az OTP-részvények ára már megközelítette az elemzői számítások szerint reálisnak tartott árfolyamot, így további kiugróan gyors növekedés nem várható.
Ennyi kijózanító hír, megtetézve a magyar makrogazdasági adatokkal - amelyek aligha csalnak elégedett mosolyt a külföldi befektetők arcára - máskor elég lenne, hogy mélybe taszítsa a magyar tőzsdeindexet, ám a BUX mindennek ellenére a múlt hét szerda óta 10000 pont felett szárnyal és elemzők szerint akár hosszabb ideig ott is maradhat.
A régió tőzsdéit leginkább a külföldi, főleg az amerikai értékpapírpiacok szárnyalása segíti. Az amerikai Dow Jones ipari index csaknem 25 százalékot, a technológiai papírokat forgalmazó Nasdaq pedig 59 százalékot erősödött egy év alatt, a térség tőzsdéi pedig szokásuk szerint követték a nagy testvért. A magyar piac azonban még a többi közép-európai értékpapírpiacnál is gyorsabban növekedhet. A magyar papírok ugyanis olcsók a vállalatok jövedelmezőségéhez képest. A lengyel tőzsde papírjai az általuk reprezentált cégek egy részvényre jutó nyereségének 17-szeresébe kerülnek, a cseh részvények a 13-szorosába, míg a magyar részvények csupán a 11-szeresébe. Így nem kizárt, hogy a külföldi befektetők még bevásárolnak a viszonylag olcsó magyar piacon. A magyar részvényeket segítheti az EU-csatlakozás is. Azok a befektetési alapok, amelyek vásárolhatnak fejlődő országok részvényeiből is, és érdekelte őket a magyar piac, már beárazták az uniós csatlakozás előnyeit, amikor részvényt vettek, ezért ettől nagy áremelkedés nem várható, de vannak olyan befektetők is, amelyeknek belső szabályzata előírja, hogy csak uniós országokban vásárolhatnak értékpapírokat. Ezek május 1. után új befektetőként jelenhetnek meg a magyar piacon.
Igaz, túl nagy választék nem áll a rendelkezésükre. A közepes és kisebb tőzsdei cégek méretüknél fogva kiesnek a nagybefektetők érdeklődési köréből, a négy nagy papír közül a Matávban nincs jelentős növekedési potenciál, inkább csak mint osztalékot fizető papír jöhet szóba. A Richter és az OTP az utóbbi hónapokban már kifutotta magát, és elérte azt az árat, amit még a cég eredményei racionálisan indokolnak, egyedül a Molban van fantázia. Az olajipari részvény növekedési potenciálja a cég külföldi vállalatfelvásárlásainak sikerétől és a gázüzletág sorsától függ - összegezte a választékot Pártl.
Hétfőn a Pannonplast részvényeseinek kedélyeit borzolta a társaság, amely az utóbbi időben a gyorsjelentés előtt rendszeresen meglepi befektetőit egy profitfigyelmeztetéssel. A hétfőn kiadott előzetes számok azonban olyan mértékű veszteségről tanúskodnak, amely minden piaci szereplőt meglepett. Az elemzők által várt és a menedzsment október végi előrejelzésben szereplő pár száz milliós veszteség helyett a társaság közleménye szerint a tavalyi évet másfél milliárd forintos mínusszal zárja a cég. A hírt azonnali vezetőváltás követte. Az indokok között egy 12,4 milliárd eurós lejárt hitelszerződés megújításának csúszása szerepelt. A már említett klubhitelt ugyanis tavaly októberben kellett volna visszafizetni, ez a határidő többszöri meghosszabbítás után február 9-én lejár. A kölcsön visszafizetése feltehetően nehéz helyzetbe hozná a K and H botrányt tavaly kirobbantó Britton-ügy óta amúgy is tulajdonosi válságban lévő társaságot.
A Synergon informatikai társaság nagy meglepetést okozott, amikor bejelentette, hogy 2003-ban az év végére 1 milliárd forint veszteséget sikerült összehoznia, holott a cég félévvel ezelőtt még némi nyereségre számított. Az egyszeri tételek, amelyek egy tavalyi cégfelvásárlással illetve egy régóta húzódó vitás adóüggyel függenek össze és sok mindent megmagyaráznak, csakúgy, mint az a tény, hogy az informatikai szektor cégeinek leértékelődése miatt a Synergonnak is alacsonyabb értéken kell nyilvántartania saját részvényeit illetve leányvállalataiban megszerzett részesedéseit, de mindez együtt sem rúghat hirtelen 1 milliárdra - állítja Makray Péter, az Erste Befektetési Rt. elemzője. A legjobb magyarázatot a cég költségcsökkentési programjának sikertelensége kínálja - állítja Makray.
Kereskedjen ezzel a hírrel a Hírbörzén!
BUX 9000-11000 pont között marad áprilisig ?
A buszgyártó NABI nem adott ugyan ki figyelmeztetést, de tavalyi éve igen rosszul sikerült: év végére 12,5 millió dolláros veszteséggel és a 66 millió dollárosra várt saját tőkéjét meghaladó, 70 millió dolláros rövid lejáratú hitellel elérte, hogy 68 százalékkal esett részvényeinek értéke.
A Synergon és a Linamar esetét még el lehetne intézni azzal, hogy a befektetők csak a nagy cégekre figyelnek, a közepes cégek pedig nem is szerepelnek a BUX indexen, mostanában azonban még a tavaly kiemelkedő eredményt produkáló OTP környékéről is óvatos figyelmeztetések érkeznek. Spéder Zoltán vezérigazgató-helyettes maga jelentette be, hogy a bank tavalyi negyedik negyedéve elmarad a csodásan sikerült harmadiktól. Az optimistább elemzők 21-22 milliárd forint eredményt vártak a banktól a negyedik negyedévben, Spéder bejelentése után azonban már 10 és 20 milliárd között szóródnak a várakozások - mondta a hvg.hu-nak Pártl Zoltán, a K and H Értékpapír Rt. elemzője. Igaz, az idei évre a bank vezetése kétszámjegyű növekedést ígér az elemzők által várt 4-6 százalékkal szemben és bolgár leánybankjának, a DSK-nak 20 százalékos növekedése máris meghaladta a várakozásokat. A magyar elemzők, köztük Pártl és a külföldiek - például az amerikai Salamon Smith Barney befektetési bank – „vételről tartásra” minősítették le az OTP-t. Nem mintha a bank rosszul teljesítene, de Magyarországon jövőre mérsékeltebb lesz a bérnövekedés és a nagyon támogatott lakáshiteleket visszafogja a kormány, így az OTP részvényei sem drágulnak gyorsabban, mint amilyen ütemben a BUX index növekszik - állítják a Salamon Smith Barney elemzői. Pártl szerint az OTP-részvények ára már megközelítette az elemzői számítások szerint reálisnak tartott árfolyamot, így további kiugróan gyors növekedés nem várható.
Ennyi kijózanító hír, megtetézve a magyar makrogazdasági adatokkal - amelyek aligha csalnak elégedett mosolyt a külföldi befektetők arcára - máskor elég lenne, hogy mélybe taszítsa a magyar tőzsdeindexet, ám a BUX mindennek ellenére a múlt hét szerda óta 10000 pont felett szárnyal és elemzők szerint akár hosszabb ideig ott is maradhat.
A régió tőzsdéit leginkább a külföldi, főleg az amerikai értékpapírpiacok szárnyalása segíti. Az amerikai Dow Jones ipari index csaknem 25 százalékot, a technológiai papírokat forgalmazó Nasdaq pedig 59 százalékot erősödött egy év alatt, a térség tőzsdéi pedig szokásuk szerint követték a nagy testvért. A magyar piac azonban még a többi közép-európai értékpapírpiacnál is gyorsabban növekedhet. A magyar papírok ugyanis olcsók a vállalatok jövedelmezőségéhez képest. A lengyel tőzsde papírjai az általuk reprezentált cégek egy részvényre jutó nyereségének 17-szeresébe kerülnek, a cseh részvények a 13-szorosába, míg a magyar részvények csupán a 11-szeresébe. Így nem kizárt, hogy a külföldi befektetők még bevásárolnak a viszonylag olcsó magyar piacon. A magyar részvényeket segítheti az EU-csatlakozás is. Azok a befektetési alapok, amelyek vásárolhatnak fejlődő országok részvényeiből is, és érdekelte őket a magyar piac, már beárazták az uniós csatlakozás előnyeit, amikor részvényt vettek, ezért ettől nagy áremelkedés nem várható, de vannak olyan befektetők is, amelyeknek belső szabályzata előírja, hogy csak uniós országokban vásárolhatnak értékpapírokat. Ezek május 1. után új befektetőként jelenhetnek meg a magyar piacon.
Igaz, túl nagy választék nem áll a rendelkezésükre. A közepes és kisebb tőzsdei cégek méretüknél fogva kiesnek a nagybefektetők érdeklődési köréből, a négy nagy papír közül a Matávban nincs jelentős növekedési potenciál, inkább csak mint osztalékot fizető papír jöhet szóba. A Richter és az OTP az utóbbi hónapokban már kifutotta magát, és elérte azt az árat, amit még a cég eredményei racionálisan indokolnak, egyedül a Molban van fantázia. Az olajipari részvény növekedési potenciálja a cég külföldi vállalatfelvásárlásainak sikerétől és a gázüzletág sorsától függ - összegezte a választékot Pártl.