Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A Jelcin-éra véget ért - fogalmazza meg az orosz kormányhoz közelálló Rosszijszkaja Gazeta Mihail Kaszjanov meglepetésszerű menesztésének legfőbb üzenetét, utalva arra, hogy a kegyvesztett politikus megannyi szállal kötődött Putyin elődjéhez, a Jelcin elnöksége - különösen annak második ciklusa - alatt megerősödött oligarchikus csoportokhoz.
Más moszkvai újságok is lázasan keresik a magyarázatokat arra a kérdésre, hogy miért éppen most, alig három héttel az elnökválasztás előtt szabadult meg Putyin Kaszjanovtól, amikor az alkotmány szerint az új államfő beiktatásakor a hivatalban lévő kormánynak úgyis le kell mondania. A Gazeta című napilap szerint elképzelhető, hogy Putyin a reformok radikalizálása mellett döntött, és Kaszjanov menesztésével ezt az eltökéltségét jelezte. „Az óvatos kormányfő végleg kiábrándította az ambiciózus elnököt” - írja a Vedomosztyi című üzleti napilap, amely felidézi, hogy Kaszjanov, aki inkább a fokozatos reformok, semmint a „nagy ugrások” híveként volt ismert, az utóbbi hónapokban egy sor fontos törvénytervezet parlamenti beterjesztését halogatta, állítólag abban a reményben, hogy így növelheti túlélési esélyeit. Nem mintha Kaszjanovnak nem lett volna mit felmutatnia: négy éves miniszterelnöksége alatt csaknem 30 százalékkal nőtt az orosz GDP - emlékeztet a Vedomosztyi. Ugyanakkor az Izvesztyija aláhúzza: Putyin - aki eddig a politikai és gazdasági stabilitást tartotta elsődleges szempontnak - egy minapi beszédében nagyszabású szerkezeti és intézményi reformok kilátásba helyezésével keltett feltűnést, és értésre adta, hogy az új feladatokhoz új csapatra van szüksége.
A Vremja Novosztyej és a Vedomosztyi szerint teljesen átalakulhat a kormány struktúrája, így drasztikusan csökkenhet az ágazati minisztériumok száma. A moszkvai kommentátorok zöme átmeneti figurának tartja Hrisztyenkót, és a média nagy elánnal találgatja, kit nevez ki Putyin a kormány élére. A Kaszjanov-kormány tagjai közül a favoritok között emlegetik Alekszej Kudrin miniszterelnök-helyettest és pénzügyminisztert, German Gref gazdasági és kereskedelemfejlesztési minisztert, valamint Borisz Aljosin miniszterelnök-helyettest, de a Gazeta szerint szóba jöhet Dmitrij Kozak, az elnöki adminisztráció helyettes vezetőjének és mellesleg Putyin kampányfőnökének a neve is. Putyin legközelebbi bizalmasa, Szergej Ivanov védelmi miniszter kinevezését a kabinet élére a moszkvai elemzők egyelőre túl korainak vélik, mert pillanatnyilag ő látszik Putyin legvalószínűbb utódjának. Márpedig ha Ivanovból idő előtt miniszterelnököt csinálnak, biztos, hogy a következő elnökválasztásig politikailag lenullázódik. Főleg akkor, ha beigazolódnak azok az előrejelzések, amelyek szerint Putyin valóban elszánta magát a fájdalmas reformok felgyorsítására.
Más moszkvai újságok is lázasan keresik a magyarázatokat arra a kérdésre, hogy miért éppen most, alig három héttel az elnökválasztás előtt szabadult meg Putyin Kaszjanovtól, amikor az alkotmány szerint az új államfő beiktatásakor a hivatalban lévő kormánynak úgyis le kell mondania. A Gazeta című napilap szerint elképzelhető, hogy Putyin a reformok radikalizálása mellett döntött, és Kaszjanov menesztésével ezt az eltökéltségét jelezte. „Az óvatos kormányfő végleg kiábrándította az ambiciózus elnököt” - írja a Vedomosztyi című üzleti napilap, amely felidézi, hogy Kaszjanov, aki inkább a fokozatos reformok, semmint a „nagy ugrások” híveként volt ismert, az utóbbi hónapokban egy sor fontos törvénytervezet parlamenti beterjesztését halogatta, állítólag abban a reményben, hogy így növelheti túlélési esélyeit. Nem mintha Kaszjanovnak nem lett volna mit felmutatnia: négy éves miniszterelnöksége alatt csaknem 30 százalékkal nőtt az orosz GDP - emlékeztet a Vedomosztyi. Ugyanakkor az Izvesztyija aláhúzza: Putyin - aki eddig a politikai és gazdasági stabilitást tartotta elsődleges szempontnak - egy minapi beszédében nagyszabású szerkezeti és intézményi reformok kilátásba helyezésével keltett feltűnést, és értésre adta, hogy az új feladatokhoz új csapatra van szüksége.
A Vremja Novosztyej és a Vedomosztyi szerint teljesen átalakulhat a kormány struktúrája, így drasztikusan csökkenhet az ágazati minisztériumok száma. A moszkvai kommentátorok zöme átmeneti figurának tartja Hrisztyenkót, és a média nagy elánnal találgatja, kit nevez ki Putyin a kormány élére. A Kaszjanov-kormány tagjai közül a favoritok között emlegetik Alekszej Kudrin miniszterelnök-helyettest és pénzügyminisztert, German Gref gazdasági és kereskedelemfejlesztési minisztert, valamint Borisz Aljosin miniszterelnök-helyettest, de a Gazeta szerint szóba jöhet Dmitrij Kozak, az elnöki adminisztráció helyettes vezetőjének és mellesleg Putyin kampányfőnökének a neve is. Putyin legközelebbi bizalmasa, Szergej Ivanov védelmi miniszter kinevezését a kabinet élére a moszkvai elemzők egyelőre túl korainak vélik, mert pillanatnyilag ő látszik Putyin legvalószínűbb utódjának. Márpedig ha Ivanovból idő előtt miniszterelnököt csinálnak, biztos, hogy a következő elnökválasztásig politikailag lenullázódik. Főleg akkor, ha beigazolódnak azok az előrejelzések, amelyek szerint Putyin valóban elszánta magát a fájdalmas reformok felgyorsítására.
