hvg.hu: Hogyan érinti az egyre növekvő súlyú EP politikai legitimitását, hogy egyre kisebb a részvétel az európai választáson?

Jens Jensen: Az eddigi EP-választásokon tapasztalt részvételi arány még mindig magasabb, mint az Egyesült Államok elnökválasztásainak hasonló aránya, így talán korai krízisről beszélni. De az EP mindenképpen aggódik az esetleges alacsony részvételi arány következményei miatt, mert a képviselőknek fontos, hogy erős mandátumot szerezzenek. Ez még inkább igaz lehet, ha az EP szerepe az európai alkotmány szerint a jövőben növekedni fog. Ezért mindenkit arra szeretnék bátorítani, hogy menjen el szavazni az EP-választásokon.

Mekkora az esélye, hogy a mostani EP-választást követően nem pusztán a frakciók közti erőviszonyok rendeződnek át, hanem új frakciók alakulnak, mások szétválnak, vagy fúziók jönnek létre?

Az európai parlamenti szabályok alapján a frakciók nagyságától függ a támogatások, infrastruktúra és a titkársági szolgáltatások elérhetősége. Ezért mindenképp okos döntés lehetne a jelenlegi EP-frakcióktól független képviselők részéről, ha egy új frakciót hoznának létre. Hasonlóan lépéskényszerbe kerülhetnek azok a frakciók, amelyek a választások után egy másik csoporttal történő fúzióval maradhatanának fenn.

Hogyan lehetne közelíteni az országonként változó választási eljárásokat a már a Római Szerződésben „beígért” egységes választási eljáráshoz?

Ezen a területen jelenleg nincs egységes európai szabályozás. Minden egyes tagállam maga határozza meg a választási szabályait, ezért a magyar szabályok eltérhetnek a nagy-britanniaitól vagy épp a dániaitól. A szabályok különbözőek, de egyik sem jobb vagy rosszabb, mint a másik. Remélhetőleg a jövőben lesz arra lehetőség, hogy az EP-képviselőket egységes választási szabályok alapján és az EU egész területén érvényes listákról válasszák meg.

Milyen az EP megítélése az európai közvélemény szemében? Mekkora bizalmi indexe a nemzeti parlamentekkel összehasonlítva?

A helyzet minden országban más és más. Olaszországban a közvélemény jobban megbízik az EU intézményeiben, mint a nemzetiekben, de például Finnországban nagyobb a hazaiak bizalma a kormány és a finn parlament iránt, mint az EU iránt. Az EP a működéséről és szerepéről szóló információk könnyebb hozzáférésének megteremtésével kívánja még inkább elnyerni az emberek bizalmát.

Milyen szerepet játszanak az EP-n belül az euroszkeptikusok és EU-ellenesek?

Talán furcsán hangzik az Európai Parlament Tájékoztatási Irodájának vezetőjétől, de azt kell mondanom, az euroszkeptikus képviselők igen fontos szerepet játszanak az EP-n belül. Ők demonstrálják, hogy mégha nem is elégedettek a rendszerrel, azt legjobban mégis belülről tudják megváltoztatni. Tisztában vagyok vele, hogy ők olyan embereket képviselnek, akik kritikusak az EU-val szemben, de fontos, hogy ezek az emberek is képviselethez jussanak.

Várható, hogy az Európai Bizottság megválasztásában a jövőben meghatározó szerepet kap az EP?

Az EP-nek már jelenleg is eléggé fontos a szerepe, hiszen formálisan ez a szervezet hagyja jóvá a bizottság elnökének és a bizottságnak is a jelölését. Ettől függetlenül – a most megválasztandó EP összetételétől függően – ez a szerep még fontosabbá válhat a jövőben. Az Európai Néppárt (EPP-ED) német vezetője, Hans-Gert Pöttering már jelezte, hogy ha pártja többségbe kerül az EP-ben, nem fogják támogatni egy szocialista elnök kinevezését a bizottság élére.

Milyen politikát alakít ki az EP a képviselői fizetések közti elképesztő aránytalanságok mérséklésére? Hogyan kívánják kiküszöbölni a költségtérítések körüli anomáliákat?

Az EP minden képviselője esetében azonos módon akar eljárni, függetlenül attól, hogy honnan érkezett. Ezen kívül az EP azon dolgozik, hogy a jelenlegi napidíjas és juttatási rendszert megváltoztassa, és ezentúl csak a számlával igazolt valós költségeket fedezze. Fontos, hogy a képviselők megfelelő fizetést kapjanak, de a rendszernek átláthatónak és igazságosnak kell lennie.

Napirenden van-e az EP költségeinek lefaragása, működésének racionalizálása, például apparátusának és plénumának a gyakorlatilag két székhely helyett egy székhelyre koncentrálása?

Az EP épphogy növekszik: dolgozóinak létszámát a csatlakozás miatt ezer fővel kell növelnie. A központ jelenlegi felosztása Brüsszel, Strasbourg és Luxmebourg között a tagállamok közötti politikai kompromisszum eredménye. Valószínűleg sok pénzt lehetne megtakarítani egyetlen központ létrehozásával, de erre kis esélyt látok jelen pillanatban.

Milyen szerepet kap az EP a további bővítési folyamatban - főképp Törökország eseteges csatlakozásában?

A jövőbeli csatlakozási szerződéseket az EP-nek jóvá kell hagynia, így mindenképp fontos szerepet kap a szervezet a további bővítésben. Törökország esetében nagyon érdekes helyzet alakult ki, mert az Európai Tanács decemberben fog dönteni arról, hogy mikor kezdődhetnek el a formális tárgyalások a török csatlakozásról. Jelenleg az EP az emberi jogok törökországi érvényesülése miatt aggódi, és a csatlakozási döntés valószínűleg nem lesz könnyű döntés.

Mit kívánnak tenni a régebbi EU-tagállamok kormányai az újonnan csatlakozókkal szemben az országaikban érezhetően megnövekedett ellenszenv csökkentésére?

Az emberek többsége általában nehezen fogadja a változásokat, és fél az ismeretlentől. A régi tagállamokban sokan attól tartanak, hogy az új tagországokból érkezők tőlük veszik el a munkahelyeket saját országukban. Ez természetesen többé-kevésbé bolond gondolat, mert csak elenyésző lesz azoknak a magyaroknak a száma például, akik külföldön keresnek majd munkát. Számomra a fontos kérdés nem az, hogy vajon a csatlakozás után könnyebben lehet-e rosszul fizetett mosogatói vagy pincéri állást találni külföldön, hanem az, hogy a csatlakozás Magyarországon teremt-e új munkahelyeket. Márpedig nagy a növekedési potenciál, például a gyógyturizmus területén.