"A régióban a magyar fiskális politika hajtotta végre a legnagyobb kiigazítást: amíg 2003-2004-ben Magyarország 4 százalékot faragott le az államháztartási hiányból, addig Csehország 2 százalékot, Szlovákia pedig 1,8 százalékot, miközben a lengyel hiány 2 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban" -közölte Draskovics Tibor pénzügyminiszter.
   
Önostorozásra tehát semmi ok, mégis minden figyelmeztetést, így a Világbankét is komolyan kell vennünk, amely a 2005-ös költségvetés kockázataira mutat rá - fogalmazott a pénzügyminiszter. Hozzátette: éppen az említett kockázatok miatt képezett a kormány a GDP 0,5 százalékának megfelelő, 100 milliárd forint összegű tartalékot.
   
"2005-ben  Magyarország valamennyi maastrichti mutatója javul: az évi átlagos infláció a tavalyi 6,8 százalékról 4-4,5 százalékra esik, így a kamatoknak is változniuk kell, csökken az államháztartási deficit, és kismértékben az
adósságszint is" - mondta a pénzügyi tárca vezetője.
   
A befektetők is így ítélik meg a magyar gazdaság teljesítményét, helyzetét és kilátásait, bíznak benne, ezért 6,5 szeresen túljegyezték az 500 millió dollárra tervezett kötvénykibocsátást, amelynek végösszege így 1,5 milliárd dollár lett - mondta Draskovics.
   
"A kötvényvásárlók látják, hogy a magyar gazdaság fejlődik, a fiskális politika elkötelezett mind az idei, mind a konvergencia programban 2008-ra teljesítendő államháztartási deficitcél iránt" - jelentette ki a pénzügyminiszter.