Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
"A felemelkedő Európa új politikai gazdasága" című tanulmányban (The New Political Economy of Emerging Europe, Akadémiai Kiadó, 2005) a szerző felhívja a figyelmet: az EU még egy ideig a világ lassan növekvő térségeihez fog tartozni, a lisszaboni stratégia felülvizsgálatra szorul, a maastrichti egyezmény pedig felhígulóban van. Amíg az előző 15 évben a közép-európai országok támaszkodhattak az unió intézmény- és szabályrendszerére, jobban mondva annak átvételére, a jövőben immár annak korszerűsítéséhez kellene innovatívan hozzájárulniuk.
A szabályozás és az intézményrendszer minőségének kiemelkedő szerepe van; a privatizálás önmagában nem elég a sikerhez, a civilizált piacgazdasághoz betartható szabályozásra van szükség. Ez már Nyugaton is egyre kevésbé állami feladat, ezért növekszik a szakmai önszabályozás szerepe. Az intézmények közül mindenekelőtt a jogállamiság szilárdsága, és a pénzügyi közvetítő rendszer kiszámíthatósága a meghatározó. Az értéktőzsdék csökkenő szerepe és az önkényes, populista célok választása mindamellett lassíthatják Közép-Európa növekedését, ez viszont visszavetheti az uniós átlag szintjének elérésébe vetett reményeket.
