A hét rögtön Draskovics Tibor leváltásának hírével indult. Az előzőekben többször és nyomatékosan cáfolt piaci pletykákat igazolva a miniszterelnök felmentette tisztségéből a pénzügyminisztert, helyére pedig Veres Jánost nevezte ki.

Ezek után kedden jött a PM bejelentése, miszerint a négyhavi államháztartási hiány eléri a 729 milliárd forintot, ami az éves terv több mint 70 százalékának felel meg. Ennek ellenére az új pénzügyminiszter nyilatkozatai szerint tartható lesz az évre tervezett hiány, azzal együtt is, hogy az év elején előre nem látott extra kiadások is keletkeztek a költségvetésben.

A meghirdetett „új” gazdaságpolitika a fontolva haladás jegyében fogant „száz lépés” elnevezést kapta. E program keretében nem számíthatunk gyors, átfogó reformokra, csak lassan végrehajtott kiigazításokra, amelyek a költségvetés kiadási oldalára nehezedő nyomást igyekeznek csökkenteni. Az első nyilatkozatok szerint a társadalombiztosítás, az egészségügy kiadásait vizsgálják felül és itt számíthatunk különböző megszorító jellegű intézkedésekre. Több más nyilatkozat alapján ma azt látjuk, hogy a kisebb ellenállás irányába haladva próbálja meg az új pénzügyi vezetés az egyensúlyi mutatókat javítani.

Csütörtökön aztán az ÁFA visszatérítés ügyének újabb felvonása borzolta a kedélyeket. A KSH – nemrég kinevezett új - vezetésének döntése értelmében a február vége után visszafizetett ÁFA összege az előző évi költségvetést terheli. A márciusi államháztartási egyenleget 180-200 milliárd forintos ÁFA-visszafizetés terheli, aminek jelentős része még 2004-re vonatkozó visszautalás.

A tavalyi év államháztartási egyenlegét eddig nem terhelték ezek a tételek, arra való hivatkozással, hogy a kifizetések még nem történtek meg, így a kimutatott államháztartás esetében a valósnál kisebb hiány került kimutatásra. Ezzel 2005-re tolták ki a negatív hatást, azonban amikor kiderült, hogy a 2005-ös hiány is magasabb a tervezettnél egy huszárvágással visszakönyvelték a hiányt okozó kifizetéseket a 2004-es évre. Lehet, hogy ezek nem előre eltervezett lépések voltak, de legalábbis az időzítés rosszabbul nem is sikerülhetett volna.

A hazai piac – igazodva a nemzetközi tendenciákhoz – változatos hetet tudhat maga mögött. A hétfői nyitás gyengülést hozott a forint számára, de ekkor még nem a hazai események, hanem a feltörekvő piacokról kivonuló nemzetközi befektetési alapok eladásai gyengítették a hazai fizetőeszköz árfolyamát.

Kedden aztán rég nem látott 250-es szint fölé is gyengült a forint, ami már a hazai helyzettel hozható összefüggésbe. A piaci szereplők ugyanis azt látják, hogy a konvergencia program lazítása (a magán nyugdíjpénztári befizetésekkel csökkenthető az államháztartási hiány) kevésbé fogja ösztönözni a gazdaság irányítóit az egyre elodázhatatlanabbnak tűnő komoly szerkezeti reformokra, ami a nagy elosztó rendszereket illeti.

Ezt a piaci véleményt megerősíteni látszik a bejelentett új gazdaságpolitikai stratégia is, illetve az ÁFA kifizetések elszámolásának módszertani változtatása is. Ezen körülmények mellett a forint euróval szemben mért árfolyama egy újabb szinttel feljebb került, ma azt látjuk, hogy a 248-as keresztárfolyam már komoly ellenállás a forint erősödése útjában.

Természetesen a piaci reakciókat ezúttal sem csak a hazai események váltották ki. A térség egészére jellemző, hogy a befektetők kockázatvállalási hajlandóságában bekövetkezett változás a régióból való tőkekivonás folytatódását eredményezte. Ez érezhető a deviza árfolyamok alakulásában, de tetten érhető az állampapír piaci hozamokat vizsgálva is.

Érdekes jelenség, hogy - miközben az eurózóna kamatemelési esélyei csökkentek – a dollár mégis gyengült a közös európai devizával szemben. Ez annak köszönhető, hogy miközben még mindig erősnek tűnik az Egyesült Államok gazdasági növekedése, egyre komolyabb gondot okoz az infláció emelkedő trendje. Ebből az is következhet, hogy a FED gyorsabban és nagyobb mértékben emeli az irányadó rátát, ezért a korábban számítottnál még magasabb lehet a kötvénypiaci hozamok szintje. Eben a helyzetben egy kis kivárás van az amerikai kötvénypiacon, de a hozamok újbóli emelkedése az eddigieknél is komolyabb vételi nyomást eredményezhet, ami a fejlődő piacokról történő tőkekivonás felgyorsulásához vezethet.

Ajánlásunk tehát nem változott, hiszen mind a belföldi mind a nemzetközi piaci körülmények a forint eszközök tartása ellen szólnak.

Az állampapír piacon is jelentős változások voltak a héten, ami szoros összefüggésbe hozható a fent említett eseményekkel és körülményekkel. A hozamok enyhén emelkedtek, de még mindig nem mondhatjuk azt, hogy a korrekciós szakasz lezárult, hiszen a külföldiek kezén lévő állampapír állomány érdemben még mindig nem csökkent, bár a történelmi maximum értéket jelentő 2614 milliárd forintos szintről 19-re már 2473 milliárd forintos szintre esett. Tehát látszik a tőkekivonás, de ez egyenlőre nem alakít ki lavinaszerű mozgásokat a piacon.

Ami figyelemre méltó a referencia hozamok alakulását figyelve az, hogy hosszabb idő után a rövid oldalon is emelkedést láthattunk, ami egyértelműen arra utal, hogy a kamatvágási várakozások módosultak. Mára csak 25 bázispontos kamatvágást áraz a piac a következő kamatdöntő MNB ülésre. Ajánlásunk nem változott, mivel a hozamemelkedés trendje véleményünk szerint még nem ért véget.

A részvénypiac szinte egész héten esést produkált, de péntekre ismét emelkedő árakat láthattunk. Ezzel együtt a múlt pénteki áraktól még mindig elmaradnak a jegyzések.

A részvényárak esése a nemzetközi negatív tendenciáknak, illetve a korábban már említett tőkekivonásnak „köszönhető”, de egyes részvényeket már lassan érdemes vizsgálat alá venni, mivel a jó eredményvárakozások, illetve a kedvező kilátások kedvezően hathatnak az árak alakulására. Ami még mindig kissé kétségessé teszi a vételi pozíciók indokoltságát, az, hogy a forgalom még mindig nem utal kumulációra, az esésben még mindig nagyobb volumenek alakulnak ki. Ajánlásunk nem változott itt sem, a stratégiai vételeket nem javasoljuk, de spekulatív célzattal (rövid tartási időre) a MOL, az Otp, a Richter ajánlható.

- Állampapír piac:

állampapírok:

- 0-1 év: vétel-tartás,

- Vállalati kötvények:

eladás

- Nemzetközi részvénypiac:

- EU részvények: vétel,

- USA részvények: vétel,

- Orosz részvények: eladás

- Hazai részvénypiac:

- Hazai részvények: eladás, MOL, Otp, Richter spekulatív vétel,

- Befektetési alapok:

ingatlan alapok, euróban denominált alapok vétele