Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Ha az adóbevételek és járulékok GDP-hez viszonyított aránya meghaladja a 30 százalékot, nem lesz versenyképes a gazdaság, ma Magyarországon az adóbevételek a GDP 40 százalékát, a járulékok 5-7 százalékát teszik ki - mondta Járai.
A közgazdász szerint az adórendszernek fixnek, egyszerűnek kell lennie, alacsony adókulcsokkal. Járai Zsigmond - aki hangsúlyozta, hogy itt és most közgazdászként és nem jegybankelnökként mondja el véleményét - szólt arról, hogy a fiskális politikának törekedni kell a nulla százalékos deficitre és a nulla adósságra.
Hozzátette: legalábbis ezt kell megcélozni, bár ezek nagyon távol vannak a maastrichi követelményektől, amely maximum 3 százalékos államháztartási deficitet és maximum 60 százalékos GDP-arányos államadósságot enged meg.
Megjegyezte, hogy ezek a követelmények az egész európai monetáris unió térségére vonatkoznak, "nagyon helyes lenne, ha egy-egy ország ennél keményebb követelményeket szabna meg". Elmondta, hogy véleménye szerint az ország jelenleg inkább távolodik a maastrichi kritériumoktól, gyökeres fordulatra van szükség a magyar gazdaságpolitikában. "Ebben ma már mindeni egyetért" - tette hozzá.
Elmondta: az adósságszolgálat visszafogja a gazdaság fejlődését és az életszínvonalat. Magyarország az idén 877 milliárd forintot költ adósságtörlesztésre és a kamatterhekre, nagyjából annyit mint egészségügyre, oktatásra. Járai szerint kemény költségvetési szabályok kellenek, viszont "Magyarországon ilyenek nincsenek".
Az európai stabilitási és növekedési egyezmény lazítását nagyon nagy hibának minősítette az MNB elnöke. "Ha azt tapasztaljuk, hogy a gazdaságpolitika nem a célokhoz vezet bennünket, akkor nem a célokat, hanem a gazdaságpolitikát kell megváltoztatni" - mondta.
Járai szólt arról is, hogy olyan gazdaságpolitikát kell folytatniuk a kormányoknak, amely munkára és vállalkozásra ösztönöz. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: ma az ország lakosságának 38 százaléka dolgozik, ez az egyik legalacsonyabb arány az unióban.
"Magyarország elöregedése tovább növeli a problémát, a nyugdíjrendszer fenntarthatatlan és finanszírozhatatlan egy idő után, egyre többen lesznek nyugdíjasok, és egyre kevesebben fognak dolgozni, megtermelni a GDP-t" - tette hozzá.
A közgazdász tarthatatlannak nevezte azt is, hogy jelenleg az összes foglalkoztatottak 22 százaléka dolgozik az állam által fizetett munkahelyeken. Hozzátette: ennyit nem tudnak eltartania a gazdaságban működők, maximum 15 százalékos lehet ez az arány.
Szerinte az a monetáris politika szolgálja hosszú távon a gazdaság fejlődését, amely árstabilitást tud biztosítani. A jegybank nem felelős a gazdasági növekedésért, a munkanélküliségért, csak egy cél van, az árstabilitás - tette hozzá, kiállva a jegybank függetlensége mellett.
A jegybanknak senkivel sem kell koordinálnia, senkire sem kell figyelemre lennie, nem kell kompromisszumot kötnie - mondta Járai. A jegybankelnök úgy ítélte meg, hogy jelenleg magasabb a forint árfolyama az egyensúlyi árfolyamnál, hogy alacsonyabb legyen az infláció, de ez "még mindig kisebb gond, mintha az infláció magasabb lenne". Megemlítette, hogy az euró bevezetése önmagában is megnöveli majd a gazdaság fejlődését, a stabilitást.
